Az Alkotmánybíróság nem változtatta meg a Kúria elmarasztaló ítéletét a nyelvvizsgákkal manipuláló hivatásosok ügyében. Még 2012-ben kezdődtek a büntetőeljárások ellenük, miután kenőpénzért kapták meg a nyelvvizsga-bizonyítványt, majd a későbbiekben az idézést a gyanúsítotti kihallgatásra. A korrupcióval érintettekkel szemben úgynevezett kifogástalan életvitel ellenőrzést is lefolytatott a Nemzeti Védelmi Szolgálat, majd javaslatot tett kifogásolható életvitel megállapítására. A munkáltató ezen javaslat, illetve az egyéb szempontok mérlegelése alapján meg is szüntette az érintettek hivatásos jogviszonyát.
Ezt követően kezdődtek a munkaügyi perek, amelyek végén a keresetnek helyt adó és keresetet elutasító döntések is születtek. Az ügyek egy része a Kúria elé került. A legfőbb bírói testület első lépésben az egyes ügyekben utasította el a keresetet, majd az egységes bírósági gyakorlat érdekében megszületett a 11/2017. számú munkaügyi elvi határozat. Eszerint az „Ügyészségi határozatba foglalt nem vitatott tényszerű megállapítások okszerűen alapot adhatnak arra a következtetésre, hogy a hivatásos állomány tagja nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének.
Azzal, hogy a felperes lemondott a vádemelés elhalasztásáról szóló határozat elleni panasz lehetőségéről, már nincs lehetősége a vele szemben megfogalmazott gyanú elhárítására, amely körülmény kihat a hivatásos szolgálati viszonyára, így annak munkajogi következményei alól nem mentesülhet arra hivatkozva, hogy bűnösségét bíróság jogerősen nem állapította meg.”
Voltak azonban olyan érintettek, akik a Kúria egyes ügyekben hozott döntése ellen az Alkotmánybírósághoz (AB) fordultak. Az AB a panaszokat érdemben elbírálta és elutasította a január 30-i ülésén. Az AB határozatban megállapította: a Kúria a büntetőjogi felelősség kérdését nem érintette, kizárólag a szolgálati jogvitát döntötte el, amelynek keretében az indítványozó magatartását és a felmentés jogszerűségét vizsgálta.
Fotó: MTI/Faludi Imre
A felmentést azért minősítette jogszerűnek, mert a munkáltató nem a büntetőjogi felelősség kérdésében döntött a vádelhalasztásról szóló ügyészségi határozat alapján, hanem a számára abból megismert indítványozói magatartás, a vádelhalasztás tárgyában hozott ügyészi határozat elleni panasz hiánya adta alapját a nem kifogástalan életvitel megállapításának. A szolgálati jogviszony jellegéből is következően az érintettekkel szemben fokozott elvárás az, hogy mindent megtegyenek annak érdekében, hogy az ellenük felhozott vádak alól tisztázzák magukat.
