– Pontosan miben különbözik a koronavírus a sima tüdőgyulladástól – tünetei szerint?
– Ez a koronavírus elsősorban úgynevezett alsó légúti vírusos tüdőgyulladást okoz. Ez egyébként a vírusos légúti megbetegedések között világszinten nézve vezető halálok, és idetartozik az influenzavírus is. Erről a vírusról egyelőre azt tudom elmondani, hogy száraz köhögés, és az esetek bizonyos részében alacsony vagy magasabb láz. És ennyi. És ezért van az, hogy az esetdefiníció, ami alapján kockázati csoportba sorolják, hogy valaki valószínűleg fertőzött-e vagy sem, itt nem áll meg, mert ez itt még lehet influenza is, meg sok más is. A definíció azzal teljes, hogy kimondja, a fertőzött járt-e gócpontban, vagy érintkezett-e olyan emberrel, aki gócpontból jön. Nem véletlen, hogy ez benne van. Mert igazából influenzaszezon van, a sok százezer beteget nagyon nehéz lenne leszűrni amellett, hogy erre is figyelni kell.
A koronavírus vírusos tüdőgyulladást okoz. Amikor valakinek antibiotikumot adnak a kórházban, azt általában a bakteriális felülfertőzésre adják. Az antibiotikum baktériumok ellen jó. Ha valakinek vírusos tüdőgyulladása van, az az ottani immunrendszert terhelve utat nyit más, bakteriális felülfertőződéseknek is. Az antibiotikumnak ilyen szempontból szokták adni, nem a vírus ellen. A vírus ellen antivirális szerek vannak.
– Mit tehetek, ha egy hozzátartozómnak pozitív lenne a tesztje, már a kórházban? Mi a következő lépés?
– Ha ilyen megtörténne, a járványügyi hatóság intézkedik, értesít mindenkit és rendelkezik a helyzetről. Nekik is fontos, hogy a kontakt személyek meglegyenek, azok meg legyenek szűrve. Biztos, hogy megkeresik őket. Ahogy már említettem nagyon fontos meghatározni az első kontaktgyűrűt, a második kontaktgyűrűt, azaz, hogy kivel érintkezett a beteg, és azok kivel érintkeztek.
Biztos, hogy mindenkinek utánajárnak ilyen esetben és meg is szűrik.
Nagyon fontosnak tartom a nyílt és egyenes kommunikációt, és azt is, hogy mindenki választ kapjon arra, hogy mi miért és hogyan zajlik egy ilyen világjárvány esetén. Az a legjobb, ha mindenki érti és tudja, hogy mi történik. És nem úgy éli meg, hogy retteg a karanténtól, retteg a tüsszögő kínaitól. Tudatosan egymásra odafigyelve, én azt gondolom, hogy ezen is túlleszünk, mint minden más járványon. Abba nem bocsátkoznék, hogy megjósoljam, hogy meddig jut a járvány. Nagyon nehéz lenne, nagyon sok kérdés nyitott még, de a világ több száz kutatója éjt nappallá téve dolgozik ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásán, a járványügyi kollégák világszerte próbálják a gócpontok számát ott tartani, ahol vannak, és megakadályozni, hogy újabbak nyíljanak. Én kutatóként nagyon bizakodó vagyok.
– Ha már meglesz a vakcina, érdemes olyan térségekben is beoltatni magunkat, ahol nincs/nem volt gócpont?
– Ha már valaki utazott külföldre, egzotikus helyre, akkor tudja, hogy általában az oltóközpontokban megmondják, hogy mit érdemes adni. Tekintet nélkül a koronavírusra, ha én, mondjuk, Izlandra utazok, akkor sárgaláz-oltást nem adatok be, mert Izlandon nincs sárgaláz, de még szúnyog se. Ez lesz igaz a koronavírusra is, ha nem lesznek gócpontok. Ha ne adj Isten, endémiássá (endémia: meghatározott területen folyamatosan fellelhető járványos betegség) válik, tehát folyamatosan jelen lesz a humán populációban, akkor úgy tudom elképzelni, hogy az oltást a legtöbb embernek meg kell kapnia, a jelenlegi terjedési rátában az emberek 60 százalékának, hogy a vírus terjedése ne tudjon tovább zajlani. Ezzel tudjuk majd visszafogni a járványt.
– Ha lesz, milyen lesz a karantén?
– Ne beszéljünk arról, hogy lesz, mert fogalmunk sincs erről. Hogy is mondjam? A világ fejlett országai közé tartozunk. Ha most Etiópiában lennénk, akkor azt mondanám, hogy mindenki vásároljon be, és bízzon a legjobbakban. De az Európai Unióban vagyunk. Ha lesz is karantén bárhol, senkit nem fognak hagyni éhen halni.
De miért nem tudom megválaszolni ezt a kérdést? Mert járványügyi kérdés, a járványügy mindig az aktuális problémára reagál. Ha azt látjuk, hogy Olaszországban lezártak egy várost, annak oka van. Azért jó, mert akkor az egyelőre nem meghatározott számú beteg nem fut ezerfelé és nem nyit száz gócpontot a világban. És ott sem hagytak senkit éhen halni, hallunk részleteket, hogy otthon töltik az emberek a napjaikat, nem kell rezsit fizetniük, odafigyel rájuk az állam, nem kell fizetni a banki hiteleiket, kapnak steril ellátó csatornán ételt, vizet, gyógyszereket, mindent, ami kell. Így tudom elképzelni az esetleges karantént, és senki se rettegjen ettől, ha ez megtörténik.
Én bizakodó vagyok és remélem, hogy senki sem retteg az otthonában, mert koronavírus-járvány van. Azt tudom mondani, hogy az emberiségnek az egyik modern kori kihívása ez is, hogy újabb és újabb járványokkal nézünk szembe. Hallotta mindenki az Ebola-vírust, az egy földrajzilag lokalizált, ott is nagy kiterjedésű, de földrajzilag lokalizált járvány volt. Most olyan járvánnyal nézünk szemben, ami nem ilyen lokalizált, mert légúton terjed. Lehetnek még ilyenek, senki se rettegjen. Tudjuk, hogy ilyenkor mi a dolgunk, az állami szervek minden országban, a járványügyesek, a kutatók is tudják, hogy mi a dolguk. És én azt kívánom mindenkinek, hogy ezt így tudja megélni, és ne félelemben.
A teljes tartalom IDE kattintva érhető el, az első rész pedig itt olvasható.