Digitális gyakorlati képzést kap a diákok kétharmada

A köznevelésben sem könnyű, a gyakorlatorientált szakképzésben még nehezebb megoldást találni a hatékony távoktatásra, különösen az online üzemmódban kivitelezhetetlen kétkezi munkák esetén. A duális képzésben résztvevő vállalatok eltérő módszereket vetnek be, a szabályozás ugyanis lehetőséget ad a diákok személyes fogadására, a foglalkozások elhalasztására, tömbösítésére, de ideiglenesen az iskolák vissza is vehetik a tanulókat a cégektől. Utánajártunk, tényleg működhet-e a virtuális bútorfaragás, és mennyire tartanak a tanulók az órákon való személyes részvételtől?

Vannak kivételek: villanyt nem lehet virtuálisan szerelni Fotó: Havran Zoltán

„Határozatlan időre elhalasztjuk a villanyszerelő-képzés gyakorlati óráit, tekintettel arra, hogy a gyakorlati foglalkozásokat nem lehet távoktatással megoldani” – üzeni honlapján nagy piros betűkkel az Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskolával együttműködő Kolofon Kft. Nem ez az egyetlen cég, amelyik a járvány miatt felfüggeszti az oktatást. Az Innovációs és Technológiai Miniszté­rium felhívása szerint a tanévet lehetőleg digitális munkarendben kell folytatni, ám azzal a tárca is tisztában van, hogy sok szakma jellege és eszközigénye nem teszi lehetővé az online gyakorlatozást. A szakképzésben ezért több lehetőséget nyitva hagyott a veszélyhelyzeti szabályozás, a tanműhelyek és a vállalati partnerek változatos módszerekkel dolgoznak.

Kötelező karantén és maszk

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától (MKIK) úgy tudjuk, a tanulók 15-16 százaléka tudja csak folytatni fizikai jelenléttel a gyakorlatát a veszélyhelyzetben, 65-70 százalékuknál pedig a vállalkozásoknak sikerült átállniuk digitális munkarendre. A gyakorlat halasztása vagy az iskolának történő végleges átadása csekély mértékű: a tanulók aránya egyik formában sem éri el a tíz százalékot. Hozzátették: valószínűsíthető, hogy ebben a két utolsó kategóriában tovább csökken a tanulók száma, mivel a digitális átállási folyamat még nem zárult le. – A kereskedelmi ágazatban több képző vállalta a hagyományos oktatási módszert, a gépészet szakmacsoport pedig egy jó példa arra, hogy az innovatív ötleteknek köszönhetően még ott is át lehet állni a digitális munkarendre, ahol az eleinte kivitelezhetetlennek tűnt. Nem meglepő, hogy az informatikaágazat teljes mértékben áttért a digitális oktatásra. A turizmus-, a vendéglátás-, a szépészet-, az egészségügyi és a szociális ágazatban ugyanakkor a képzők jellemzően kivárnak és halasztanak – fűzte hozzá az MKIK.

A fővárosi Congradus Kft. például a rendkívüli helyzetben is folytatja a diákok képzését, itt jelenleg 12 végzős asztalostanulót oktatnak. A bútorokat és üzletberendezéseket gyártó cég nagyon odafigyel a járványügyi szabályok szigorú betartására, de továbbra is személyesen fogadja a fiatalokat, hiszen az ő mesterségük aligha űzhető kizárólag online üzemmódban. – A digitális tanrend március 16-i elrendelését követően a cégvezetés úgy döntött, hogy kéthetes karantént rendel el a dolgozóknak és a duális képzés részeként nálunk tanuló diákoknak. Ekkor leállt a termelés és a szakképzés is, legalábbis a személyes kontaktust igénylő munkákat felfüggesztettük, hogy ez idő alatt derüljön ki, ha valaki esetleg hordozza a fertőzést. A karantén két hete alatt a diákok otthon is elvégezhető projektfeladatokat kaptak, így ez az idő sem telt haszontalanul – mesélte lapunknak Gálpál Viktor oktatási vezető. Mint mondja, a két hét letelte után szigorú szabályokkal újraindították a szakképzést.

Csak szülői beleegyezéssel

– A tanulóknak munkába jövet és hazafelé menet is kesztyűt, illetve maszkot kell viselniük, az előírások szerint a maszkot munka közben is hordják. Minden diák hetente két alkalommal jön be. Egyszerre maximum öt fő vesz részt az órákon, és ügyelünk arra, hogy a tanulók egymástól jól elszeparálva dolgozzanak, sőt még a szünetben sem mehetnek egymáshoz másfél méternél közelebb. Emellett minden napot azzal kezdünk, hogy alaposan fertőtlenítjük az irodákat és minden közös helyiséget, közös használatú eszközt, beleértve például a konyhai hűtőt, a kilincseket, a kapcsolókat. Természetesen a tanulók szüleivel is megbeszéltük, hogy vállalják-e az oktatást, de szerencsére senki sem maradt távol a képzéstől a járványra hivatkozva. Két diákunk nem jár be, de ők azért, mert a szakma kiváló tanulója versenyen elért eredményük alapján mentesültek az órára járás kötelezettsége alól – fogalmazott Gálpál Viktor.

Vannak kivételek: villanyt nem lehet virtuálisan szerelni
Fotó: Havran Zoltán

Az ipari automatizálással foglalkozó, mechatronikai technikusok képzésé­ben szerepet vállaló német high-tech cég, a Festo-AM Kft. viszont gond nélkül ráállt az online üzemmódra. Gurabi Gyula, a vállalat oktatási igazgatója elmondta lapunknak, hogy minden tanulójuk kapott vállalati laptopot, amelyre feltelepítették nekik a kapcsolattartást támogató és a szakmai ismeretek elsajátításához szükséges szoftvereket is. – Diákjaink hozzáférnek a cég központi adatbázisaihoz, így virtuális tananyagokat, például prezentációkat, animációkat, műszaki rajzokat, digitalizált oktatóanyagokat és katalógusokat is elérnek. A tananyagot és tantervet egyébként nem kellett lényegesen megváltoztatnunk, elég volt módosítani a tanmenetet. Lényegében előrehoztuk azokat az online oktatható ismereteket, amelyeket egyébként is megtanítottunk volna, csak a képzés egy későbbi szakaszában. Mivel a kényszerhelyzetben most több idő jut a digitális tartalmakra, szerencse a szerencsétlenségben, hogy a tervezettnél is sokkal mélyebben tudják elsajátítani az anyagot a diákok. A digitális órarendünk egyébként szigorúan követi a hagyományos gyakorlati oktatás órarendjét – hangsúlyozta a képzési igazgató, hozzátéve: mérnök tanáraik a gyár területéről, a tanulók tanműhelyeiből és tanlaborjaiból végzik a valós idejű távoktatást. Gurabi Gyula kitért arra is, hogy a kommunikációra használt Skype program alkalmas a virtuális gyakorlaton való részvétel igazolására is. – Tapasztalataink azt mutatják, hogy a digitális oktatásra gyorsan és hatékonyan át lehet váltani. Nem érezhető változás a tanulói motivációban és hozzáállásban sem, hiányzást alig tapasztalunk – jegyezte meg az oktató.

Vegyes megoldás

A Győri Szakképzési Centrumban egyszerre három módszert is alkalmaznak. Gede Eszter kancellártól úgy tudjuk, duális tanulóik körülbelül tíz százaléka – a szüleivel egyetértésben – vállalta, hogy változatlan intenzitással továbbra is részt vesz a gyakorlati oktatásban. Ebben az esetben a gyakorlati képzőhely gondoskodik a szükséges „védőtávolság” biztosításáról is a munka során, valamint arról, hogy a tanulócsoportok egymástól elkülönítve használják a szociális helyiségeket és az étkezőt. – A legnagyobb vállalati partnereink, köztük az Audi, gyorsan és rugalmasan alkalmazkodtak a rendkívüli helyzethez, és a tanulók érdekeit szem előtt tartva a digitális oktatásra tértek át. Az oktatók projektfeladatok kiadásával és értékelésével, valamint online konzultációkkal segítik a tananyag elsajátítását és a felkészülést a vizsgára – ismertette a kancellár. Hozzátette: a járvány miatt nehéz helyzetbe került kisebb cégek nem tudták volna a digitális oktatással járó feladatokat egyedül megoldani, nekik a szakképzési centrum segített a feladatok összeállításában és a tanulókhoz való eljuttatásában.

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrumban sem egységes a gyakorlat, hisz nem minden foglalkozás valósítható meg személyes kontaktus nélkül.

– Azokban az ágazatokban, ahol a gazdaság is megtorpant, a tanulóink gyakorlati foglalkozásai is kétségessé váltak. Ezzel szemben a kereskedelem, a sütőipar, a fa- vagy az építőipar területén megnőtt a munkaerő iránti kereslet, így a tanulóink is folytatni tudták a gyakorlatot. Természetesen iskoláink folyamatosan ellenőrzik és nyomon követik, hogy a diákjaink a járványügyi előírásoknak megfele­lően, biztonságos munkavégzést biztosító körülmények között vannak-e – közölte lapunkkal Szabó Károly kancellár és Vizlendvai László főigazgató. Mint mondták, a partnercégeik először hezitáltak a digitális oktatást illetően, hiszen nem erre a típusú képzésre lettek felkészítve. A megyei iparkamara és a szakképzési centrum ezért szakmai segédanyagot készített a gyakorlóhelyeknek, pedagógiai, módszertani ajánlásokkal és online feladatbankokkal.

– Természetesen az általunk nyújtott segítség csak egy szegmense a digitális gyakorlati oktatásnak. Oktatóink nagyon kreatívan, a tanulókat sokszor erejükön felül segítve oldották meg a váratlan helyzetet – tudatta a két szakképzési vezető, megjegyezve, hogy a likviditási gondokkal küzdő képzőhelyek tanulóinak oktatását az iskola vette át, gyakorlat elhalasztása pedig csak egyetlen esetben fordult elő, de itt a tanuló és nem a képzőhely kezdeményezte a halasztást.