Az igazság órája: Még mindig tart a rendszerváltás

„A kommunista nem vész el, csak átalakul” – fogalmazott Kovács István Az igazság órájában, az Alapjogokért Központ és a Karc FM közös műsorában. Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, valamint a Központ kutatási igazgatója Törcsi Péter, és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának alelnöke, Máthé Áron valamint Czirják Imre szerkesztő-műsorvezető a 30 éve megalakult szabad országgyűlés első ülésének évfordulójáról és a rendszerváltásról, valamint a koronavírus-járvány elleni intézkedések könnyítéséről beszélgetett.

Harminc éve szerezte vissza Magyarország szuverenitását, a náci, majd a szovjet megszállást követően – erre emlékeztek ünnepi üléssel a Magyar Országgyűlésben. 1990. május 2-án az első szabadon választott parlament alakuló ülésével Magyarország visszaszerezte függetlenségét, melyet 1944-ben vesztett el. Ezzel azonban a rendszerváltás nem befejeződött, hanem megkezdődött egy olyan átmeneti korszak, mely 2010-ben ért véget – mondta Kovács István.

Máthé Áron kiemelte: ’90 május 2-a azért is fontos dátum, mert az országgyűlés végre teljesen függetlenül működhetett megszálló csapatok nyomása nélkül. „Még mindig van mit tennie a társadalomnak, hogy befejezze a rendszerváltást” – érvelt Törcsi Péter. A Központ kutatási igazgatója szerint ugyanis, ha nem lett volna rendszerváltás és tovább folytatódott volna a kommunista elnyomás, akkor ’94-ben Horn Gyulának, 2002-ben Medgyessy Péternek, 2004-ben pedig valószínűleg ugyanúgy Gyurcsány Ferencnek hívták volna a miniszterelnököt. Ezek a kommunisták a rendszer részei voltak ’90 előtt is.

Mégis a rendszerváltás eredményének tekinthető, hogy sikerült átvezetni az országot a kapitalista gazdaságba, vannak négy évente választások, ugyanakkor a számlájára írható, hogy mégis azok jutottak több esetben is hatalomhoz, akik kommunista rendszerben is vezető tisztségviselők voltak. A rendszerváltás eszközei nem voltak adottak, hiába volt ugyanis politikai pluralizmus, a vagyon, a média, a hatalom különböző ágensei a volt pártelit kezében maradtak – mondta az Alapajogokért stratégiai igazgatója. Ezért is tudtak visszajönni a kommunisták ’94-ben. Nem lehet azt sem elfelejteni, hogy a privatizációt szabotálta a kommunista elit.

Máthé Áron arra emlékezetetett, hogy már a 80-as években is világosan kivehető volt több különböző erővonal, mely a rendszerváltás után meghatározta a magyar politikát: a történész a Pozsgay-Aczél és a Bethlen és a Soros Alapítványok kettőségére utalt. Ugyanakkor fontos fejleményként említette, hogy a KGST és a Varsói Szerződés felmondását is Budapesten mondták ki először, melyek az Antall-kormány nagy eredményeinek tekinthetők.

A „békés átmenet” lényege mégis csak az volt, hogy előkészítsék a Demokratikus Chartával az MSZP karanténból való kiengedését, ezáltal legitimálva a pártot. A Központ stratégiai igazgatója szerint innen is eredeztethető a Fidesz-SZDSZ ellentét kibontakozása és az, hogy az SZDSZ a későbbiekben elárulta a rendszerváltást. Nem voltak reform és ortodox kommunisták, csak intelligens és kevésbé intelligens kommunisták, előbbiek azonban rájöttek arra, hogy ha magukra aggatják a „reform” jelzőt, akkor túlélhetik a rendszerváltást – fogalmazott Törcsi Péter.

Kovács István egy, a napokban megjelent interjúból Pető Ivánt idézte: „Miután elég sok népgyűlésre jártam, érzékeltem, hogy radikális, antikommunista pártként vagyunk elkönyvelve. Tévedésből. A dolgozó nép számára összecsúszott a kommunista rendszer ellenessége a szimpla antikommunizmussal.” Pető tehát történelmi távlatból beismerte, hogy az SZDSZ egyáltalán nem volt antikommunista párt, hanem kezdettől fogva az MSZP-SZDSZ koalíciót készítették elő.

Máthé Áron ezzel kapcsolatban egy korabeli újságírót idézett, akit ha bármikor megkérdeztek róla, hogy mikor ábrándult ki az SZDSZ-ből, azt válaszolta, hogy „1985-ben”, azaz amikor az még meg sem alakult. A történész arról is beszélt, hogy nem csak két út állt a rendszerváltást követő erők előtt, hanem ott volt egy harmadik is, mely a piacbarát szocializmust vetítette előre. Szerinte ez alapozta meg Blair és Gyurcsány későbbi ideológiáját is.

Törcsi Péter szerint az SZDSZ, mint párt, komoly árat fizetett a rendszerváltás elárulásáért, mert megszűnt létezni, ugyanakkor a párt holdudvara tovább él és virul. Az SZDSZ ma is él, csak jelenleg Momentum, Párbeszéd és DK néven. Ezt a kört pedig tovább finanszírozza Soros György alapítványa. A mai magyar szuverenistáknak ezért nehezebb dolga van, mert nem egy SZDSZ van, hanem sok kicsi: pártok, civil szervezetek és think-thank-ek formájában.

„A kommunista nem vész el, csak átalakul” – mondta Kovács István. Az SZDSZ-es értelmiségnek még ma is jelentős befolyása van a politikára, emlékezhetünk rá, hogy nem is olyan rég a Bitó-szalonban győzték meg a baloldali politikusokat, hogy vállaljanak vezető szerepeket.

„SZDSZ vagy Mucsa, nincs harmadik út” idézte fel Máthé Áron Tamás Gáspár Miklós hírhedt mondását. A történész szerint ugyanakkor mégis a „harmadik út” győzött: a nemzeti szuverenista gondolat. Törcsi Péter szerint ez a mentalitás a mai napig jelen van a magyar közéletben, a népi-urbánus vita tehát a mai napig nem fejeződött be.

A Bolond Lyukból című rovatban Kovács István és Törcsi Péter arról beszélgetett, hogy egy új amerikai musical homoszexuálisokkal adná elő az amerikai függetlenségi háború főbb eseményeit és az USA alapító atyáit ilyen színészek játszanák. Kovács István szerint a gender-ideológia mostanra ért el odáig, hogy elkezdte meghamisítani a USA történelmének legfontosabb eseményeit, ezzel növelve a társadalmi megosztottságot, melyért nem kis részben ők maguk a felelősek. Törcsi Péter szerint ez a fajta alternatív színház a Hollywood-i popkultúra és a szélsőbaloldali keleti parti elit szerelemgyermeke, súlyosbító tényező, hogy mindezt musicalben teszik, ami amúgy is „gyalázatos műfaj”.

Az Ellenkérelem rovatban a magyarországi és a régiós vírusjárvány okozta könnyítésekről volt szó. Magyarország kiemelkedően teljesített a járvány elleni harcban, szemben több idealizált európai állammal. Köszönhetően a kormány jó ütemérzékkel meghozott intézkedéseinek és a magyar embereknek, akik betartották ezeket – mondta Kovács István.

Törcsi Péter szerint indokolt a Közép-Magyarországra és Budapestre vonatkozó intézkedések fenntartása, mivel itt a legmagasabb a népsűrűség és a fertőzöttek száma. Ugyanakkor van egy bizonyos pont, ami után a gazdaság leállása miatt ezeket már nem lehet tovább életben tartani, a kormánynak jól kell eltalálnia, hogy mikor jön el ez a pillanat. Azonban reméljük, hogy az élet az ország egész területén hamarosan újraindulhat.

Az igazság órája minden héten kedden délután három és négy között a Karc FM-en. Ismétlés szerdánként hajnalban három és négy között.

A műsor legfrissebb részét IDE kattintva hallgathatják meg.