Hatalmas előnyben az informatikushallgatók

Lényegesen korábban bekapcsolódnak a munkaerőpiaci vérkeringésbe és már friss diplomásként nagyságrendekkel többet keresnek más szakmák képviselőinél az informatikus fiatalok – derül ki a legfrissebb felsőoktatási elemzésekből. Az Oktatási Hivatal adatgyűjtése alapján az informatikai területen diplomát szerzők már pályájuk első éveiben 600 ezer forint fizetést kapnak, és ez csak az átlagbér. Van, aki bruttó kétmillió forintnál is magasabb fizetésről számolt be.

Szeged, 2015. július 8. Informatikus dolgozik az NNG új szegedi fejlesztõközpontjában 2015. július 8-án. Az autóipari navigációs megoldásokat készítõ cég jelenleg harminc embert alkalmaz a Tisza-parti városban, ezt a létszámot néhány hónapon belül ötven, középtávon kétszáz fõre kívánják emelni. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Bár az idén az egyetemek informatikai képzésein is csökkent a felvételizők létszáma, még mindig ez a terület a legjobb befektetés a fiatalok számára. A napokban elkészült az Oktatási Hivatal (OH) Felsőoktatási elemzési jelentések című kiadványának legfrissebb száma, amely szerint az informatikusként végzettek kimagasló esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon.

Szinte az ország bármely pontján sokkal jobb fizetésért, sokkal hamarabb találnak állást, mint a többiek. Az előnyök már a tanulmányok ideje alatt megmutatkoznak: az alap- vagy mesterképzésre járók háromnegyede már folytat valamilyen jövedelemszerző tevékenységet a tanulás mellett, ez a munka ráadásul nagyobb arányban illeszkedik a tanulmányaikhoz, mint a más területen tanuló hallgatók esetében. Az informatikushallgatók saját bevételei jócskán meghaladják a többi diák pénz­ügyi lehetőségeit: átlagosan havi 174–291 ezer forintos jövedelmük azt jelenti, hogy már a tanulmányaik alatt kétszer többet kerestek, mint a diáktársaik.

A mesterdiplomát szerzett fiatalok körében 659 ezer forint volt az átlagos havi jövedelem (2017-ben), de alapképzést végzettek is 619 ezres bruttó bérrel gazdálkodhattak a vizsgált időszakban. Jó hír, hogy ezen a területen még az sem jár rosszul, aki végül nem jut el odáig, hogy lediplomázzon: az abszolutóriumot megszerzők, illetve a képzés vége előtt lemorzsolódók 424 ezer forintos fizetésről számoltak be. Az adatok szerint azok keresnek a legjobban, akik a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (758 ezres fizetés), a Műegyetemen (749 ezer forint) vagy a Pannon Egyetemen (686 ezer forint) szerezték a bizonyítványukat. Mindez egyébként csak átlag, az összes válaszadó közül a legkevesebbet kereső fiatal 300 ezer forintot visz haza, a legtöbbet kereső pedig bruttó 2,1 milliót kap havonta.

A pályakezdők legtöbbje szoftverfejlesztőként helyezkedik el, emellett sokan alkalmazásfejlesztő, -elemző munkakörben vagy programozóként dolgoznak. Felfigyelhetünk arra is, hogy az informatikusok igen magas arányban maradnak abban a megyében, ahol tanulmányaikat folytatták. E képzéseknek tehát nagy a területi megtartóerejük. A Miskolci Egyetem végzőseinek például közel 80 százaléka helyben talál munkát. Az informatikushallgatókra jellemző az is, hogy kevésbé akarnak tovább tanulni, és kevesen szereznek közülük nemzetközi tanul­mányi tapasztalatokat. Később a munka azonban már többeket szólít külföldre, főként a mesterdiplomások közül.

A 2018-ban végzett fiatalok körében egy évvel a diploma megszerzése után lényege­sen magasabb volt az aktív keresők aránya, és közel kétszer annyian voltak önfoglalkoztatók, illetve alkalmazottal is rendelkező vállalkozók, mint a más szakmákban dolgozó fiatalok. A munkanélküliek száma ugyanakkor harmadával volt kevesebb náluk (2,4 százalék), mint a többi ágazatban, öt évvel a képzést követően pedig már egyáltalán nem volt álláskereső a kutatásba bevont informatikusok között.

A képzési területre jelentkezők túlnyomó többsége egyébként még mindig férfi, és bár az utóbbi években kissé növekedett a nők aránya, a férfiak túlsúlya továbbra is töretlen (2018-ban 85 százalék volt) ezen a területen. Ez a megoszlás amúgy nem magyar sajátosság, a 2018-as Eurostat-adatok szerint az unió 28 tagállamában is hasonló, átlagosan 81,6 százalékos a férfiak túlsúlya az infokommunikációs technológiával foglalkozók között.

Magyarországon az elmúlt hét évben egyre több informatikai alapképzést indítottak az egyetemek. Ezeket a szakokat a mostani felvételin több mint tízezren választották.