Lezárhatják a kötelezettségszegési eljárást az Almásfüzitő-ügyben

A zöldekkel folytatott megbeszélések után olyan határértékek kerültek az Envirotis Holding leányvállalatának engedélyébe a veszélyes anyagokra, hogy az már megfelelt mindenkinek.

Mesterséges talajjal fedi be a cég a vörösiszapot Fotó: MTI

Nemsokára lezárulhat az a kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, amely az almásfüzitői vörösiszap-tározón végzett hulladékhasznosítási tevékenység ügyében indult el. A tevékenységet végző Tatai Környezetvédelmi Zrt. ideiglenes környezetvédelmi engedélyét a Greenpeace támadta meg még 2013-ban. A társaság új engedélyének megismerése után azonban már maguk a környezetvédők is zöld jelzést adtak a szigorúbb határértékeknek is megfelelő eljárásnak a területen. Ennek köszönhetően hamarosan lezárulhat az Európai Bizottság eljárása is – tudtuk meg a jelenlegi tulajdonosoktól.

A hulladékhasznosítás sajátos módját a helyszínen mutatták be az Envirotis Holding leányvállalataként működő Tatai Környezetvédelmi Zrt. almásfüzitői telephelyén. Mint megtudhattuk, két vízzáró betonból készült medencébe érkeznek ide a hulladékok. Ezekből állítják elő a fedőréteget másodlagos nyersanyagok segítségével. Deák Róbert, az Envirotis Holding hulladékkezelési műszaki igazgatója szerint ezeknek az anyagoknak a komposztálási technológia révén megszűnnek a veszélyességi jellemzőik, és alkalmassá válnak a rekultivációra.

Az egyik medencébe kerülnek a folyékony hulladékok (magolajak, olajos szennyvíz), a másikba a száraz anyagok (szennyvíziszapok, szennyezett talaj). Ezeket az előkezelést követően összekeverik, a keverékhez adalékanyagokat adnak, majd mikroorganizmusokkal, baktériumokkal dúsítják, hogy elősegítsék a szerves anyagok könnyebb lebomlását. Az így elkészült komposzt a pihentető térbe kerül, ahol elindulhatnak a biológiai folyamatok. Eközben folyamatosan ellenőrzik a hőmérsékletváltozást, illetve a nedvességtartalmat. A beérkező anyagokat és az úgynevezett készterméket is akkreditált labor vizsgálja meg, mielőtt bármi történik velük, és a végleges kihelyezés előtt hatósági ellenőrzést végeznek.

Ennek elfogadásához hosszas tárgyalások és szakmai egyeztetés kellett a Greenpeace-szel – tudjuk meg Czeglédi Andor vezérigazgatótól. A zöldekkel folytatott megbeszélések után olyan határértékek kerültek az engedélyükbe a veszélyes anyagokra, hogy az már megfelelt mindenkinek. Az ilyen típusú hulladékhasznosításra jelenleg nincs senkinek ilyen szigorú engedélye az országban. Az engedélyben rögzített határértékeket mindig is betartották, de vállalták a további korlátozást – jegyezte meg a vezérigazgató. Czeglédi Andor hangsúlyozta: már az új tulajdonos megjelenése előtt is olyan szigorú hatósági elszámolási rendszerben működött a tevékenységük Almásfüzitőn, ami nem tette lehetővé, hogy ne ellenőrizzék. Négyzetméterre pontosan meg kell határozniuk, hogy a bejövő termékeket hol helyezik el, folyamatos a beérkező anyagok vizsgálata, a biológiai lebomlás ellenőrzése, és a kihelyezési engedélykérelmeket is minden esetben kontrollálja a hatóság.

Az alumíniumgyártás nehézfémekkel, lúggal, arzénnal és egyéb veszélyes anyagokkal teli melléktermékét, vagyis a vörösiszapot, nyolc hatalmas tározóban terítették szét Almásfüzitőn annak idején. Az elmúlt több mint tíz évben a kazettákon elvégzett, komposztáló hulladékhasznosítást követően fűmagok keverékével ültették be a területet, de számos bokor, cserje és kisebb gyökérzetű füzek és akácok is benőtték a gyűjtőhelyek tetejét. Már csak egy ötszázaléknyi terület vár a lefedésre, illetve néhol vastagítani is kell a fedőréteget.

A Greenpece csaknem tíz évvel ezelőtt azért jelent meg először a területen, mert lakossági bejelentések alapján azt feltételezték, vörösiszap szivároghat a tározókból a közeli Dunába. Farkas Béla, üzletfejlesztési igazgató szerint azonban a vörösiszap a kazetták tetejéről, vagy oldaláról nem juthat a folyóba, mert a már eleve megmagasított árvízvédelmi gáthoz képest is további hat méter magas a tározó oldalát védő, vastag fal. Arról azonban jelenleg senki sem tehet, ha esetleg a talajvízen keresztül eljut némi szennyezés a Dunába, de ezt a mérések nem igazolják – tette hozzá. – Ez sajnos egy örökség, amellyel nem nagyon lehet mit kezdeni. A szocializmusban úgy alakították ki ezeket a vörösiszap-kazettákat, hogy az aljukat nem szigetelték – mondta. Felmerült ugyan, hogy szállítsák el innen az összes hulladékot, de ez lehetetlen, hiszen hatalmas mennyiségről van szó, végeláthatatlan munkába és óriási összegbe kerülne, amit nem bírna az állami költségvetés.

A zöldek szerint egy résfalazás is segíthetne a helyzeten, az igazgató szerint azonban ez is rendkívül kockázatos, a gáttest stabilitása miatt. A lefedéssel pedig szerinte kettős feladatot is sikerül ellátni. Egyrészt megakadályozzák a káros anyagok kiporzását, másrészt olyan hulladékokat is hasznosíthatnak, amelyek máshol feleslegessé váltak.

Az is nagy kérdés ugyanakkor, hogy mit szólnak mindehhez a környéken élők. – A technológiai folyamatok helyszínétől légvonalban másfél kilométerre vannak az első lakóházak, de még sincs sok panasz – közli Czeglédi Andor, de azt elismeri, hogy előfordulhatnak szaghatások a környéken. Bár szerinte az máshonnan is érkezhet, például gázterminál is működik a településen. A tapasztalataik szerint inkább örülnek a helyeik a rekultivációnak, mert így sikerül csökkenteni a levegőszennyezést. Mint mondja, a tevékenységük éppen azt célozza, hogy kevesebb veszélyes anyag kerülhessen a tározókból a környezetbe.

Régebben tapasztaltuk lakossági bejelentés alapján a szivárgás nyomait a Dunában, amikor nagyon alacsony volt a vízállás, de régóta nem kaptunk ilyen panaszt – nyilatkozta lapunknak Simon Gergely, a Greenpeace munkatársa. – Azt sohasem állítottuk, hogy a jelenlegi hulladékhasznosítás káros lehet a környéken élők egészségére, csak azt mondtuk, hogy minden veszélyes anyag megjelenése növelheti a környezeti kockázatokat – mondta a környezetvédő. Hangsúlyozta: a vörösiszap-tározónak köszönhetően a helyzet nem ideális ugyan az almásfüzitői Duna-parton de legalább az ott folytatott tevékenységet szigorú ellenőrzés alatt tartják.