Ahogy arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, abszurd, az idősek választásból történő kizárását célzó posztot tett közzé közösségi oldalán Kádár Barnabás, a Momentum politikusa. Azt igyekezett bizonyítani, hogy az általa populistának kikiáltott pártok és politikusok kizárólag a hatvan év fölötti korosztály szavazatainak köszönhetik megválasztásukat. A politikus ezért azt tanácsolja az időseknek:
ne menjenek el szavazni, hanem hagyják inkább a fiatalokra a döntést.
Az ötletre többen is válaszoltak, Nacsa Lőrinc például úgy véli, a Momentum lenézi az időseket és a vidékieket, Rétvári Bence szerint pedig a legsötétebb korokat idézi fel Kádár Barnabás javaslata.
Az Origo.hu megkeresésére reagálva ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője elmondta, hogy a XX. századi alkotmányos változások vívmánya volt az általános választójog kiterjesztése minden nagykorú állampolgárra a fejlett, demokratikus államokban.
A választójog egy olyan politikai alapjog, amely a közügyekben való részvétel jogát jelenti. Ez az úgynevezett népképviseleti elv, amelyet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) oly módon rögzít, hogy a saját hazájában mindenkit megillető jogként deklarálja a választójogot – fűzte hozzá a szakértő.
A radikális baloldali megnyilatkozás kapcsán a választási alapelvek közül az általánosságot és az egyenlőséget emelné ki ifj. Lomnici, előbbi azt jelenti, hogy minden nagykorú állampolgár szavazati joggal rendelkezik, kivéve, hogyha elmebetegséggel küzd vagy bűncselekmény elkövetése nyomán bírói ítélet zárja ki őt ennek a jognak a gyakorlásából.
A szakértő szerint egyetérthetünk abban, hogy
harmadik kategóriaként az életkort nem lehet kizáró okként ebbe a sorba beleilleszteni.
Ifj. Lomnici elmondása alapján az egyenlőség elve pedig azt jelenti, hogy minden választára jogosult személynek azonos értékű szavazati joggal kell rendelkeznie. Amit a radikális baloldali politikus felvetett, az akár a plurális választójogra való utalást is jelenthetné, amely
egy jogtipró megoldás, és a második világháború előtt úgy alkalmazták, hogy tulajdonosi pozícióhoz vagy egyetemi végzettséghez kötötték, hogy valakinek egy vagy több szavazata legyen.