Újabb álhírrel próbálkozták lejáratni a Pénzügyminisztériumot

A Pénzügyminisztérium cáfolta a privatbankar.hu pénteki cikkében foglaltakat, mely egyebek mellett azt taglalja, hogy „tervezésben egyébként sem erős a mindenkori költségvetés összeállításáért felelős csapat, általában az eredeti tervek és a tények között jelentős az eltérés” – írja a PestiSrácok.hu.

Forrás: police.hu

Nem hagyta szó nélkül a Pénzügyminisztérium a Privátbankár oldalán pénteken megjelent írást, a hivatal közösségi oldalán Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár cáfolja tételesen a cikk félrevezető állításait. Ebben egyebek mellett azt írja, hogy „A jövő folyamatait megbecsülni nagyobb kihívás, mint a múlt tényeit leírni. Az újságírónak sajnos ez utóbbi sem sikerült. A magyar gazdaság növekedési adatai rendre helytelenül, a ténylegesnél alacsonyabb adatokkal szerepelnek.” Hozzáteszi: a költségvetési politika a gazdaságpolitika meghatározó eleme.

A magyar gazdaságpolitika eredményeit jelzi, hogy 2010 első negyedéve és 2020 első negyedéve között a magyar GDP 32,5%-kal bővült, míg az Európai Unió egészének növekedése 12,8%-ot tett ki. Ugyanezen időszakban a foglalkoztatottak száma jóval 800 ezer fő fölött bővült, a munkanélküliségi ráta 11% körüli szintről 2019 végére 3,3%-ra mérséklődött. A gazdasági növekedésnek és 2012-től a rendre 3% alatti költségvetési hiánynak köszönhetően az adósságráta 2011 óta folyamatosan csökken, 2019 végén a GDP 66,3%-át tette ki. Míg 2010-ben a magyar adósságráta mintegy 10 százalékponttal volt magasabb az uniós átlagnál, addig 2019 végére a magyar adósságráta több mint 14%-kal alacsonyabb, mint az uniós átlag. A cikk ezen adatokat a meghatározó makrogazdasági adatok között nem közli.

Az államtitkár arra is kitér, hogy a költségvetési egyenleg adatainál az újságíró nem veszi figyelembe az utólagos módszertani változásokat, így például a 2012-ben még az Eurostat által is többlettel záró 2011-es költségvetés egyenlege utólag fordult át hiányba. Szavai szerint: célszerűbb lett volna, ha a cikk az egyes adatokat azonos módszertan szerint hasonlítja össze, így ugyanis az összehasonlítás értelmetlen.

Banai Péter Benő úgy véli, hogy ha az újságíró a „tervezésben egyébként sem erős a mindenkori költségvetés összeállításáért felelős csapat…” mondatrészből a „mindenkori” jelzőt a 2002 és 2010 közötti időszakra cserélte volna, helytálló lenne a megállapítása.

A magyar gazdaságtörténet 2002 utáni és 2010 előtti időszakában valóban volt hat egymást követő év, amikor – az eredeti, Országgyűlés által meghatározott tervektől messze eltérve – az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legnagyobb, vagy 2. legnagyobb költségvetési hiány alakult ki. Nem véletlen, hogy az adósságráta a 2001 év végi 52,3%-os szintről 2010-re 80% fölé emelkedett. Nem véletlen, hogy a 2008-2009-es gazdasági válság hatására az akkori kormány a megszorító intézkedések mellett is az elsők között folyamodott külső pénzügyi segítségért. Nem véletlen, hogy a 2004-ben csatlakozott új tagállamok közül Magyarország volt az egyetlen, aki hosszú évekig folyamatosan túlzott deficit eljárás alatt állt – mint ahogy az sem véletlen, hogy e folyamatot 9 év után, a polgári kormányzat költségvetési stabilizációs lépéseinek eredményeként sikerült lezárni.

Kiemelte azt is, hogy a 2020. évi költségvetés végrehajtása valóban alapvetően eltér a tavalyi elképzeléseiktől. Hangsúlyozza: az előre nem prognosztizálható világjárvány okozta egészségügyi és gazdasági helyzetre a kormány azonnal reagált, létrehozva a Járvány Elleni Védekezési Alapot és a Gazdaságvédelmi Alapot.

Ezen lépéseket, a kormányzat változtatási képességét és lehetőségét jelen helyzetben előnynek és nem hátránynak tartjuk. Így vált lehetővé az, hogy az egészségügyi védekezésnek ne legyen anyagi korlátja, valamint a világgazdasági folyamatokból várható gazdasági visszaesés negatív hatásait a vállalkozásoknak, családoknak biztosított adócsökkentésekkel és új támogatásokkal mérsékelni, ellensúlyozni tudja. A munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése jegyében készült a 2021. évi költségvetési törvény is, melyben a Gazdaságvédelmi Alap több mint 2600 Mrd forintos összege a GDP mintegy 5 %–át teszi ki.

Végül arról ír, hogy bíznak abban, hogy a járványügyi helyzet rendeződése után a magyar gazdaság növekedése ismét a korábbi pályára térhet vissza és a stabil államháztartási gazdálkodást a jövőben is meg tudják őrizni.