A NATO az európai biztonságpolitikai helyzetben (például az ukrajnai háború Donyeckben) beállt negatív változások miatt döntött arról, hogy szükség van az elsősorban területvédelemre használható, nehéz fegyverzetű erők helyreállítására, illetve fejlesztésére, amelyeket a hidegháború lezárulásával a tagállamok leépítettek. Forrásaink szerint nagymértékben befolyásolja a tagállamok jövőbeli megítélését a NATO-n belül, hogy az egyes tagországok miként haladnak ezzel a költséges és szakmailag is számos kihívást tartogató folyamattal. Magyarország megítélése erőfeszítéseink, az átgondolt, pontosan megtervezett, anyagilag és politikailag is kellően támogatott haderőfejlesztésnek köszönhetően tovább javulhat.
Hazánk pozitívba forduló értékelésével kapcsolatban fontos leszögezni, hogy immár hitelesen ellenőrizhetők a gyakorlati lépések is, amit a szövetség szakértői is várhatóan visszaigazolnak hamarosan.
Amellett ugyanis, hogy a NATO már a nemzeti össztermék (GDP) két százalékának a védelmi célú felhasználását várja el a tagországaitól, nem mindegy, hogy az aktuális költekezések milyen hatékonysággal valósulnak meg, milyen mérhető, mozgósítható eredménnyel járnak. Magyarország jelentős bővítést valósított meg védelmi költségvetésben is: mintegy 0,8 százalékról indulva 2021-ben várhatóan már a GDP 1,6 százalékát is meghaladják a haderőre fordítható források, hogy ezek a kormányzat vállalásának megfelelően 2024-re elérjék az előírt két százalékot.
A NATO szövetségi elvárásainak alapja az úgynevezett walesi védelmi beruházási kötelezettségvállalás, amely azt tartalmazza, hogy egy tagország 2024-ig eléri, vagy már elérte a GDP két százalékának megfelelő védelmi költségvetési szintet, továbbá, hogy a növekvő forrásokat a haderő fejlesztésére és azon belül is olyan képességekre költi, amelyek egyszerre NATO és nemzeti prioritások. Magyarország esetében fő prioritás egy gépesített lövészdandár kialakítása, továbbá – egyebek mellett – a légvédelmi képességek megújítása. A tagállamok a haderőfejlesztési terveiket egyébként az úgynevezett NATO védelmi tervezési rendszerben egyeztetik egymással, minősített keretek között. Az azonban erősen valószínűsíthető, hogy Magyarország megítélése nagyot javult ahhoz az időszakhoz képest, amikor a magyarok csak a hadsereg folyamatos képességvesztéséről és a pénztelenségről tudtak beszámolni szövetségeseiknek. Ma az ország védelmi kiadásai a NATO vállalásoknak megfelelően dinamikusan emelkednek, és ezekből a forrásokból a Zrínyi 2026 program eddigi legfontosabb elemei, a nehéz harckocsik, az önjáró tüzérség és a légvédelem fejlesztése egyaránt kapcsolódnak NATO-követelményekhez.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!