Ismét Gyárfást vádolja felbujtással a könyvében Tasnádi

A gengsztervilág titkai címmel önéletrajzi könyvet jelentet meg Tasnádi Péter. Az ismert alvilági vállalkozó ismét megvádolta Gyárfás Tamást a Fenyő-gyilkosságra való felbujtással.

Tasnádi Péter és Gyárfás Tamás. Régi keletű a kapcsolat Fotó: MTI

A gengsztervilág titkai című önéletrajzi könyvében Tasnádi Péter a rendszerváltás idején tapasztalt hirtelen meggazdagodásáról, a luxusélethez és a börtönzárkába vezető útjáról is mesél. A hivatalos könyvbemutató augusztus 25-én lesz Budapesten – számolt be a Blikk. Tasnádi Péter könyvében számos más legendás maffiaügy sosem hallott részletei mellett a Fenyő-ügy is szerepel. Tasnádi visszaemlékezésében azt írja: 1998. február 11-én Fenyő János médiamogult a Margit utca és a Mártírok utca sarkán drasztikus kegyetlenséggel, szó szerint brutálisan kivégezték. Ahogy megállt az 500-as Mercedesével a piros lámpánál, gépfegyverrel beleeresztettek egy sorozatot.

„Hosszú éveken át e miatt a bűncselekmény miatt a rendőrség azt feltételezte rólam, hogy főszerepet játszottam a likvidálásban. Fenyő Jánossal korábban üzleti kapcsolatban álltam. Amikor visszatelepült az Egyesült Államokból Magyarországra, szerteágazó vállalkozásai közül a médiabirodalmára fektette a hangsúlyt, mert ezzel azt remélte, hogy irányítani tudja a közéletet és az üzleti világot” – írta könyvében az alvilági vállalkozó. Tasnádi úgy folytatta: amikor megkaparintotta a Nap TV tulajdonjogát, azonnal magára haragította többek között Gyárfás Tamást is. A háború kettejük között eldurvult.

„Annyit tudni kell, hogy én 1997-ben találkoztam Gyárfással, aki még számomra is meglepő megbízással állt elő. Megkérdezte tőlem, hogy meg tudnám-e oldani Fenyő kiiktatását, s ha igen, ez mennyibe kerülne. Gyorsan osztottam, szoroztam – mint aki nem először oldott meg ehhez hasonló „felkérést”. Tamás szentül meg volt győződve arról, hogy én egy mindenható keresztapa vagyok, aki játszva, rutinból elintéz ilyeneket – majd közöltem, hogy minden csak pénz kérdése. Nem akartam azonnal rávágni a számot, amire gondoltam. Méla egyszerűséggel odavetette, hogy: „Mennyi?!” Egyetlen percig sem gondoltam komolyan, hogy én ebben egyáltalán szerepet szeretnék vállalni, így mondtam egy általam korrekt árnak vélt összeget. Másnap meg is kaptam a kért összeg felét készpénzben” – emlékezett vissza Tasnádi, akit meglepte a felkérés és Gyárfás „baleksága”.

„Így el is újságoltam az akkori jó barátomnak, S. Lászlónak, hogy mi történt velem, s közösen derültünk a balekságán. Néhány nap múlva elutaztam Kaliforniába, és az egészet a hátam mögött hagytam, totál megfeledkezve róla. Békésen teltek a hónapok odakint, amikor február 11-én a következő hírt olvastam a neten: „Fenyőt kivégezték!” Na, akkor már eszembe jutott a megbízás. Mivel jó üzleti érzékkel rendelkezem, azonnal telefont ragadtam, hogy jelezzem Tamásnak, a munka el lett végezve. Ideje »tejelni« a második részletet” – írta Tasnádi, aki úgy folytatta: addig akart hozzájutni a könnyen jött pénzhez, míg felgöngyölítik idehaza az ügyet, és kiderül, hogy semmi köze a dologhoz.

„Ő [Gyárfás Tamás] azt válaszolta, hogy mikor hazajövök, személyesen adja át nekem a fennmaradó részt. Ebbe azért mégsem nyugodhattam bele, az imént említett okból kifolyólag. Mondtam neki, hogy akkor ballagjon be mihamarabb a Rákóczi úti irodámba, és ott Láposi Lőrincnek adja át. Hogy a hatást kellőképpen fokozzam, hozzátettem, hogy én az ő helyében igencsak szedném a lábaimat, mondjuk 24 órán belül, nehogy meglátogassa, immáron kedvtelésből, az a bizonyos végrehajtó kolléga. Másnap ott is volt a pénz az irodámban” – állítja könyvében Tasnádi.