Utcai zavargásokat hozhat az ősz

A koronavírus-járvány alapjaiban írta át a politikai közbeszédet, így a pandémiát megelőző időszakhoz képest jelentősen háttérbe szorult az ellenzéki pártok között végbemenő dominanciaharc, sőt sokáig a pártok belső konfliktusairól sem lehetett hallani – fejtette ki Deák Dániel a Magyar Nemzetnek készített elemzésében. A XXI. Század Intézet vezető munkatársa rámutatott: a veszélyhelyzet megszűnésével szinte azonnal újra arról kezdtek el beszélni az ellenzéki politikusok, hogy miként kellene nekifutniuk a 2022-es ország­gyűlési választásnak.

2018 decemberében több alkalommal konfliktus alakult ki a rendőrök és az ellenzék által utcára vitt tömeg között Fotó: Havran Zoltán

A korábban meghatározó Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Jobbik jelentősen meggyengült, a Lehet Más a Politika (LMP) eljelentéktelenedett, míg a Demokratikus Koalíció (DK) és a Momentum átvette a baloldal vezető szerepét – adott helyzetjelentést az ellenzéki pártok jelenlegi helyzetéről Deák Dániel.

Közülük a legnagyobb bajban a Jobbik van, ugyanis a párton belüli folyamatok azt vetítik előre, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is belső botrányoktól lesz hangos a párt, és mivel Jakab Péter nem konszenzusteremtő személy, így ezek az ellentétek tovább fognak erősödni. Ennek hatására nem várható, hogy ki tud majd törni a párt a parlamenti bejutási küszöb környékén mozgó támogatottsági szintről: az egykori középpárt egyre inkább kispárti jelleget ölt magára, jelentősége az ellenzéki együttműködés kialakításában elenyésző lesz – mutat rá az elemző.

Gyurcsányék az élen

A tavaly májusi EP-választás után az is világossá vált, hogy az egykor az ellenzék vezető pártjának számító MSZP helyét teljes mértékben átvette a balliberális Demokratikus Koalíció. A koronavírus-járvány ráadásul erősen megtépázta az MSZP támogatottságát, a rendelkezésre álló közvélemény-kutatási adatok szerint a párt támogatottsága öt százalék alatti. Az elemző emlékeztet: Botka László 2017. októberi miniszterelnök-jelölti bukásával minden akadály elhárult Gyurcsány Ferenc előtt, akinek nyílt célja volt a szocialista szavazók pártjához csábítása. A 2019-es önkormányzati választáson Karácsony Gergely mögé beállva ugyan sikereket értek el a szocialisták, de ezzel csak egy ideig maradtak fenn a vízen, így borítékolható az MSZP belátható időn belül bekövetkező eltűnése, hiszen karakteres politikusok nélkül nincs esélyük a DK-val szemben.

2018 decemberében több alkalommal konfliktus alakult ki a rendőrök és az ellenzék által utcára vitt tömeg között
Fotó: Havran Zoltán

Gyurcsány Ferenc mindeközben saját feleségét, Dobrev Klárát igyekszik a frontvonalban tartani, hiszen az ő személye társadalmilag kevésbé elutasított. Így a jövőben Gyurcsány Ferenc lényegesen kevesebbet szerepel majd, míg a főbb vitatémákat Dobrev Klára viheti – jelentette ki Deák Dániel. Az általuk elképzelt, Dobrev vezette ellenzéki formációban a Momentum töltené be a DK koalíciós partnereként az „új SZDSZ” szerepét, míg az MSZP, az LMP és a Jobbik már nem kapna számottevő szerepet – teljes mértékben felolvadnának az új alakulatban. Az elemző szerint nagy kérdés, hogy miként alakul a szintén liberális Momentum sorsa, a tisztújítás ugyanis azt mutatta, hogy a párt tagsága nem feltétlenül ért egyet a Gyurcsány-féle együttműködéssel, hiszen a Jobbikhoz hasonlóan attól tartanak, hogy a párt szavazótábora megbüntetné őket.

Hiteltelen összefogás

A Párbeszéd támogatottsága szinte kimutathatatlan, a párt kizárólag Karácsony Gergelynek köszönheti, hogy az ellenzéki oldalon valamilyen zsarolási potenciálja van – fejtette ki az elemző. A koronavírus-járvány alatt a párt politikusai folytatták a botránypolitizálást: mind Tordai Bence, mind Szabó Tímea durvábbnál durvább felszólalásokat engedett meg magának a parlamentben. Hasonlóan gyenge pozíciók­kal bír az LMP, amelynek politikusai továbbra sem képesek átütő üzenetet megfogalmazni, ugyanakkor az elmúlt hónapok kommunikációja alapján a párt egyfajta ellenzéki centrumpárti jelleget próbál felvenni. Ezt leginkább Ungár Péter parlamenti képviselőn lehet érezni, aki az utóbbi időben több kérdésben is kritizálta ellenzéki társait. A pártnak azonban várhatóan a szocialistákhoz és a Jobbikhoz hasonlóan nincs sok jövője, legfeljebb a DK és a Momentum hátán tudnak majd néhány képviselőt bejuttatni az Országgyűlésbe

– állapította meg Deák Dániel.

Mindezek fényében az elemző azt vetíti előre, hogy az őszi ellenzéki tárgyalásokon a DK és a Momentum fogja diktálni az együttműködés feltételeit, ez pedig ellenállást és így ellenzéki belharcokat eredményezhet. Ennek előjelei több ellenzéki vezetésű önkormányzatban is láthatók már, sorra bomlanak fel az alig fél éve kötött együttműködések. A legnagyobb eséllyel két listában állapodnak majd meg, azonban két év hosszú idő, könnyen elképzelhető, hogy a lengyel eseményekhez hasonlóan itthon is felbomlik az ellenzéki egység. A szakember szerint Mesterházy Attila esetleges visszatérésével a szocialisták is új lendületet vehetnek, így könnyen létrejöhet egy DK-ellenes baloldali tömb is. A már jól ismert összefogásvita ismét napirendre kerül ősszel, ugyanakkor más üzenet vagy vízió megfogalmazása nem várható az ellenzéki pártoktól – hangsúlyozta Deák Dániel.

Erőszakkal felrázni

Forró őszre számíthatunk a politikában, hiszen mind a DK, mind a Momentum – az amerikai balliberálisok politikájához hasonlóan – az utcai zavargások kiprovokálásában láthatja a reményt arra, hogy felrázza az ellenzéki szavazókat – világít rá Deák Dániel. Az amerikai Black Lives Matter nevű szélsőbaloldali mozgalom szemmel láthatóan minta nekik, főként akkor, ha ez hatékony eszköznek bizonyul a baloldal kezében az őszi elnökválasztási kampányban Donald Trump ellen. Egy ilyen forgatókönyv megvalósulása esetén a kormánypártoknak azt a higgadt és stabilitást sugárzó politikát kell képviselniük, mint az eddigiekben, és akkor a választók többsége ismét bizalmat szavaz majd nekik 2022-ben – zárul az elemzés.