Öt éve támadták meg a migránsok Röszkénél a magyar határt + videó

Az öt évvel ezelőtti röszkei határincidenst ma már Európa is másképp értékeli. Terroristák is voltak a migránsok között.

Forrás: police.hu

A döntést rengetegen bírálták, hergelve az illegális bevándorlókat, elítélve a jogsértő magatartások ellen törvényes módon és eszközökkel fellépő magyar rendőröket. Hogy Brüsszel menekültüggyel kapcsolatos álláspontja mennyire nem tükrözte a valóságot, arra jó példa, hogy a 2015 augusztusáig regisztrált 159 968 illegális határátlépő közül csak 148 643 ember nyújtott be menedékjog iránti kérelmet. Több mint tízezren eltűntek, ami egész Európa biztonságát veszélyeztette. Ezt később

az 2015-ös novemberi terrorcselekmények is igazolták; több elkövető a migrációs hullám fedezékében, Magyarországon keresztül jutott el a merényletek színhelyére.

2015 augusztus végétől kezdődően Magyarország kijelentette, hogy az uniós menekültügyi jogszabályok értelmében, a dublini egyezmény alapján csak úti okmánnyal és érvényes vízummal rendelkező migránsokat enged tovább, ezért a Keleti pályaudvaron feltorlódó migránstömeg tüntetésbe kezdett.

A rendőrség képes volt kezelni a helyzetet,

a Németországgal kötött megállapodás szerint a bevándorlókat elindították nyugat felé, ám mivel Budapest közbiztonságát is veszélyeztette volna még egy ilyen krízis, ezért Magyarország kormánya úgy döntött: 2015 szeptember 15-én éjféltől elrendeli a határzárat. A tömeges bevándorlás közbiztonságra és nemzetbiztonságra káros hatásai miatt válsághelyzetet hirdettek ki a déli határszakasz megyéire, és hatalmas rendőri erőket vontak össze a térségben.

Röszkén ekkor közel háromezer, a környéken még további tízezer illegális migráns torlódott fel a határ szerb oldalán. A Belügyminisztérium számított arra, hogy a tömeg nem ért egyet a határzárral, a műszaki zárral, és akár erőszakos úton is megpróbálkozik a határ illegális átlépésével.

A főleg szír és iraki férfiakat külföldi jogvédő szervezetek aktivistái és a nyugati balliberális sajtó is hergelte,

így történhetett meg, hogy 2015. szeptember 16-án Röszkén magyar rendőröket megsebesítve, erőszakos úton egyszerre több százan próbáltak meg betörni az ország területére. Végül sikerült megakadályozni a jogsértést, nem sikerült a határ áttörése. Az ügyben azóta több bírósági eljárás is indult, terrorcselekménynek minősítve az erőszakos határáttörési kísérletet. A rendőrök fellépése minden esetben jog- és szakszerű volt, hiába próbálta ennek az ellenkezőjét állítani a nyugati liberális sajtó. A magyar rendőrök nem kegyetlenkedtek, nem lépték át hatáskörüket.

Magyarország továbbra is a szigorú migrációs politika híve, és ebben komoly szövetségesekre talált a visegrádi országokban, ráadásul

sikerült megakadályoznia az unió által bevezetni szándékozott kötelező betelepítési kvótát is.

A migrációs krízishelyzet azonban továbbra sincs megoldva, ennek csökkenésére nem számíthat Európa a következő évtizedekben sem. A határ védelmére nap mint nap fel kell készülnie a hatóságoknak.

A Századvég alapítvány felmérése szerint a magyar polgárok továbbra is elsődleges fontosságúnak tartják a határok védelmét. A válaszadók nyolcvan százaléka úgy véli, a magyar kormánynak meg kell erősítenie a határvédelmet, valamint továbbra is meg kell akadályoznia az országba irányuló kontrollálatlan bevándorlást, és pusztán a tíz százalékuk helyezkedett eltérő álláspontra. A véleménnyel nem rendelkezők aránya ebben a kérdésben szintén csak a lakosság tíz százalékát teszi ki.

A kérdést politikai önbesorolás szerinti bontásban megvizsgálva látható, hogy ebben a témában még a baloldali szavazók többsége (51 százaléka) is a kormány álláspontjával ért egyet és a határok fokozottabb védelme mellett áll, míg a 29 százalékuk beengedné a Szíriából érkezőket. A középen álló és a jobboldali választók 78 illetve 95 százaléka nem enyhítene a határvédelem szigorán, ezzel szemben tíz, illetve három százalékuk lazítana rajta.