Az egyetemeknek a magyar kulturális szuverenitás alapintézményeinek kell lenniük

A magyar egyetemeknek nemcsak a nemzetközi felsőoktatás és tudományosság eredményes résztvevőinek, hanem a magyar kulturális szuverenitás erősödő alapintézményeinek is kell lenniük – hangoztatta az Országgyűlés elnöke hétfőn Budapesten, az Állatorvostudományi Egyetem évnyitó ünnepségén.

Kövér László hozzátette: ezt a célt szolgálja a felsőoktatásban jelenleg zajló szervezeti modellváltás is.

Kifejtette: az állam – továbbra is szavatolva az egyetemek pénzügyi stabilitását – vagyonkezelő alapítványoknak adja át a fenntartói jogokat, ezzel növelve az egyetemek önállóságát, lehetőségét és felelősségét egyaránt, hogy még gyorsabban tudjanak alkalmazkodni az átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokhoz.

A növekvő önállóság azonban egyetlen intézmény számára sem jelenthet „növekvő különállást a magyar valóságtól, a nemzeti és társadalmi elvárásoktól” – hangsúlyozta a politikus, hozzáfűzve: „az egyetemi autonómia ugyanis a magyar kulturális szuverenitás megerősítésére, és nem annak szétrombolására szolgál”.

Kövér László azt mondta, hogy hétfőn nemcsak a világ egyik nagy múltú állatorvosi egyeteme kezdi meg 234. tanévét, hanem az egyik legjobb is; „149 esztendeje változatlan helyszínen és oktatási folytonossággal, napjainkban már mintegy 40 országból érkező egyetemi hallgatókkal”.

A koronavírus-járványról szólva közölte, hogy annak kezelésében „nemzetközi összehasonlításban Magyarország mindeddig jól vizsgázott”, ezért ma egészségügyi szempontból az Állatorvostudományi Egyetem is biztonságban kezdheti meg a tanévet.

Az Országgyűlés elnöke kitért arra, hogy a világban ma erőteljes verseny, hatalmi pozícióharc és átrendeződés zajlik – politikai, katonai, pénzügyi, gazdasági, technológiai és kulturális téren egyaránt. Ezért – folytatta – a növekvő bizonytalanságban a XXI. század embere számára felértékelődik a biztonság kérdése.

Közölte: ha meg akarjuk őrizni a demokrácia működőképességét és az egyéni, illetve közösségi szabadság jelenlegi fokát, akkor meg kell találni az együttműködésben azt az új egyensúlyt is, amely biztosítani tudja az alapvető nemzeti érdekek érvényesülését. Ellenkező esetben „semmi nem lesz, ami társadalmaink kapaszkodókat vesztett tagjait megvédhetné a pénzhatalom általi totális szellemi és anyagi alávetettségtől” – fogalmazott.

Kövér László rámutatott arra is, hogy ilyen körülmények között nemcsak a politikai szuverenitás értékelődik fel, hanem „a felsőoktatást és a tudományosságot is magába foglaló nemzeti kulturális teljesítmény is”.

Kijelentette, hogy az Állatorvostudományi Egyetem fenntartói modellváltása sikertörténetnek ígérkezik. Az állam a következő három évben 66 milliárd forintos fejlesztési forrást biztosít az egyetemnek – jelezte, hozzátéve, hogy „ez az intézmény a múltban sem volt hűtlen a magyar rögvalósághoz, ezért a jövőben sem jelent nehézséget alkalmazkodnia a változó valósághoz”.

A hivatást méltatva szólt arról is, hogy az állatorvos a pap, az orvos és a tanító mellett a vidéki Magyarország értelmiségének megbecsült tagja volt, és „ez a jövőben sem kellene, hogy másként legyen”.

Kövér László kiemelte azt is, hogy egy „valóban szuverén Magyarország” nem létezhet jól működő agrárium nélkül, az pedig alkalmas állategészségügy, jól felkészült állatorvosi kar nélkül.

A házelnök a hallgatóknak sikeres tanévet kívánva a mezőgazdaság teljesítőképességét és fenntarthatóságát nemzeti sorskérdésnek és a világ jövőjét meghatározó kihívásnak nevezte.

Sótonyi Péter rektor ismertette, az egyetemre 10 százalékkal többen jelentkeztek, mint tavaly; 1500 hallgatójukból 1000 idegen nyelvű, azaz arányaiban képzéseiken veszt részt a legtöbb külföldi hallgató.

„Ellentétben egyes tüntetéseket szervező, politikai performanszokban érdekelt felsőoktatási intézményekkel, nekünk kifejezetten örömünkre szolgál, hogy a (...) modellt váltó egyetemek közé kerültünk” – fogalmazott a rektor, hozzátéve, az egyetem a Marek József Alapítvány fenntartásában működik tovább.

Álláspontja szerint a fenntartóváltás sokkal rugalmasabb gazdálkodást, a világ változásaira való gyorsabb reagálást tesz lehetővé. A képzés és az oktatási struktúra változatlan marad, a magyar hallgatók részére továbbra is biztosított az elmúlt évek létszámának megfelelő, államilag finanszírozott oktatás. Alapítványi keretek között jobban ki tudják használni a piaci alapon működő idegen nyelvű képzésben rejlő lehetőségeket – mondta.

„A modellváltás egyedülálló fejlődést generálhat” – összegzett Sótonyi Péter, majd jelezte: az átalakulást a Magyar Állatorvosi Kamara is támogatja.

Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára köszöntőjében úgy fogalmazott, a modellváltás az egyetemi autonómia kiteljesedését, a fejlődés ígéretét és annak realizálását jelenti.

Az eseményen köszöntötték az egyetem gránitdiplomás jubiláló hallgatóit is.