Több százmilliárd forinttal támogatta a kormány a turizmust

A kormány többszáz milliárd forint támogatást nyújtott eddig a turizmus támogatására, összehangolt intézkedéssorozattal segítette az ágazatot, és számos lépést tett az itt dolgozó vállalkozások érdekében – mondta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

Kifejtette: az elmúlt években a turisztikai szektor a magyar gazdaság húzóágazata volt, komoly hozzáadott értéket nyújtott. A világjárvány márciusi kitörésekor ezért a kormány azonnal és nagyon határozottan lépett annak érdekében, hogy segítse az ágazat talpon maradását – mondta. Kiemelte, hogy adó- és járulékkedvezményeket jelentettek be, szálláshelyfejlesztési támogatásokat nyújtottak, döntöttek a fesztiválok támogatásáról és kedvezményes hiteleket biztosítottak.

Szentkirályi Alexandra a megtett intézkedések között felsorolta, hogy június 30-ig megszűnt a munkáltatók járulékfizetési kötelezettsége, a munkavállalók járuléka pedig jelentősen csökkent, nem kellett nyugdíjjárulékot fizetni, az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökkent. Még érvényben van az az intézkedés, hogy nem lehet felmondani a helyiségbérleti szerződéseket, és a bérleti díjakat sem lehet megemelni.

Hozzátette: az év végéig a kormány felfüggesztette minden magánszemély és vállalkozás a bejelentés napjáig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét, és az idegenforgalmi adót sem kell megfizetni év végéig. A Szép-kártya szociális hozzájárulási adója 4 százalékra csökkent december 31-ig, illetve 450 ezer forint helyett 800 ezerre emelik a juttatás éves felső összegét a versenyszférában, és 200 ezerről 400 ezer forintra a költségvetési szférában.

Az intézkedések között kiemelte: a Széchenyi-kártya-program szeptemberben új hitelkonstrukcióval bővült, amely csak a turisztikai szektorban tevékenykedő mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára elérhető. A Széchenyi turisztikai kártya segítségével a vállalkozások szabad felhasználású, nullaszázalékos kamatozású hitelhez jutnak. Az új konstrukció hitelkerete 100 milliárd forint lesz, a hitel összege nem haladhatja meg a 250 millió forintot – ismertette.

Rámutatott, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökséggel közreműködve a kormány a turizmus újraindítása érdekében nem megszorításokat kezdeményezett, hanem a válságból kilábalást adócsökkentéssel és a fejlesztések folytatásával segítette, elérve, hogy a vállalkozások túljussanak ezen a nehéz időszakon.

Hangsúlyozta, hogy a Kisfaludy-programból minden fejlesztés hosszú távon tudja a turizmus fejlődését garantálni, ahogy a munkahelyeket is. Ismertetése szerint a programban 150 milliárd forintot biztosítanak a magyarországi szálláshelyek teljeskörű megújítását célzó program utolsó szakaszának megvalósítására. Ebből 85 milliárd forint keretösszegű támogatásra pályázhattak a 100 szoba feletti vidéki szállodák építésre vagy felújításra.

Egy másik, 60 milliárd forintos keretösszeggel kiírt pályázaton a vidéki Magyarország magán- és egyéb szálláshelyei juthattak szobánként egymillió forintos támogatáshoz – mondta el, hozzátéve: erre a felhívásra csaknem 14 ezer pályázat érkezett, 45 milliárd forint támogatási igénnyel. Kitért arra is, hogy megnyílt ötmilliárd forintos keretösszeggel a kempingek és üdülőházak támogatására kiírt pályázat.

A strandfejlesztések is folytatódtak: a program első három ütemében 114 strand újult meg több mint kilencmilliárd forintból, a negyedik, augusztusban meghirdetett ütemben pedig a szabadvízi strandok megújulására fordítanak hárommilliárd forintot.

A kormányszóvivő jelezte, hogy a támogatások sokrétűek, a szektor legtöbb szereplőjét segítik. A kormány nemrég döntött arról, hogy további 700 millió forint jut a fesztiválszervezőknek a könnyűzenei fesztiválok életben tartására. A hamarosan megjelenő pályázat pályázónkénti keretösszege 35 millió forint lesz, és a járvány miatt elmaradt vagy jelentősen csökkentett programmal megvalósult, 500 fő feletti könnyűzenei fesztiválok szervezőit támogatja közlése szerint.

Szentkirályi Alexandra szerint a nyári számok már biztatóak: az augusztusi adatok alapján a vidéki Magyarország magára talált, belföldön a tavalyi rekordévhez képest is 300 ezerrel többen nyaraltak, a magyar lakosság harmada pihent valamilyen kereskedelmi szálláshelyen.

A kormányzat minden tőle telhetőt megtett a járványhelyzet miatt nehéz helyzetbe került ágazat érdekében, a fővárosi turizmus talpra állításából mindenkinek ki kell vennie a részét. A fővárosi önkormányzatnak is lassan lépnie kellene a szektor védelme érdekében, „mert eléggé rosszak a számok a fővárosban” – összegezte a kormányszóvivő.