Az Európai Unió migrációs rendszerét nem a tömeges bevándorlás kezelésére találták ki, a 2015-ös nagy migrációs hullám során az egyik napról a másikra omlott össze a dublini rendszer – jelentik ki elemzésükben Bíró András és Matyi Tamás. Mint írják, egy teljesen új szemléletmóddal rendelkező uniós menekültügyi rendszert kell létrehozni, amellyel kapcsolatban a tagállamok közötti véleménykülönbség meglehetősen ellentétes. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) számításai szerint
eddig több mint 1,3 millió bevándorló érkezett Európába.
Mivel egységes uniós szabályozás híján a közös bevándorlás- és menekültpolitika kialakítása elmaradt, az egyes tagországok eltérő bevándorláspolitikát folytattak az elmúlt években.
Az elemzés készítői emlékeztetnek: az Európai Bizottság korábbi vezetése egyértelműen beállt a bevándorláspárti tagállamok álláspontja mögé, Ursula von der Leyen részéről azonban már érződik, hogy bizonyos pontokban hajlik egy kompromisszumos álláspont kialakítására. A magyar kormány szigorú intézkedései miatt hamar támadások kereszttüzébe került, melynek részeként az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, idővel azonban
egyre több EU-s tagállam ismerte el, hogy az Angela Merkel által meghirdetett „Willkommenskultur” korántsem jelent megoldást a migrációs válság kezelésére.
Az Ursula von der Leyen által szeptember 23-án bejelentett új migrációs paktum egyik legfontosabb eleme, hogy látszólag szakít a kötelező kvótarendszer bevezetésével – ismerteti az elemzés. A tervezet első részében a harmadik országokkal történő szorosabb együttműködés és az azok megsegítését célzó intézkedések szerepelnek, a második részében az EU külső határainak nagyobb fokú védelme és megerősítése áll a középpontban, amelynek az egyik legfontosabb eleme az Európai Határ- és Parti Őrség (Frontex) megerősítése és ezáltal az elbírálási idő lecsökkentése. Hangsúlyos része ugyanakkor a javaslatnak, hogy
amennyiben a visszaküldés nem valósul meg nyolc hónapon belül, akkor az adott ország köteles befogadni a menekülteket. Ez lényegében a kötelező betelepítési kvóta újragondolásának felel meg.
A tervezet harmadik része a szolidaritás és felelősségvállalás nevet kapta, amelynek értelmében az EU tagállamainak mindegyike köteles részt vállalni a válságkezelésben.

Fotó: Reuters
Az elemzés rámutat: bár a kötelező kvóta rendszere tehát nincs konkrétan megnevezve a javaslatban, az annak ellenére továbbra is lényegi elemét képezi az Európai Unió válságkezelésének.