A V4-ek alkupozícióit gyengítenék a bevándorláspárti politikusok

Az elkövetkezendő hónapokban éles viták várhatóak, a Magyarországgal szembeni úgynevezett „jogállamisági” támadások is azt a célt szolgálják, hogy hazánk és a V4-ek tárgyalási pozíciója gyengüljön az új migrációs paktumról szóló viták során – írja a XXI. Század Intézet elemzésében, amelyben kifejtik: bár a kötelező kvóta rendszere nincs konkrétan megnevezve a javaslatban, ennek ellenére továbbra is lényegi elemét képezi az Európai Unió válságkezelésének.

A menekültek közül minden ötödik alacsonyan képzett Fotó: Reuters

Az Európai Unió migrációs rendszerét nem a tömeges bevándorlás kezelésére találták ki, a 2015-ös nagy migrációs hullám során az egyik napról a másikra omlott össze a dublini rendszer – jelentik ki elemzésükben Bíró András és Matyi Tamás. Mint írják, egy teljesen új szemléletmóddal rendelkező uniós menekültügyi rendszert kell létrehozni, amellyel kapcsolatban a tagállamok közötti véleménykülönbség meglehetősen ellentétes. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) számításai szerint

eddig több mint 1,3 millió bevándorló érkezett Európába.

Mivel egységes uniós szabályozás híján a közös bevándorlás- és menekültpolitika kialakítása elmaradt, az egyes tagországok eltérő bevándorláspolitikát folytattak az elmúlt években.

Az elemzés készítői emlékeztetnek: az Európai Bizottság korábbi vezetése egyértelműen beállt a bevándorláspárti tagállamok álláspontja mögé, Ursula von der Leyen részéről azonban már érződik, hogy bizonyos pontokban hajlik egy kompromisszumos álláspont kialakítására. A magyar kormány szigorú intézkedései miatt hamar támadások kereszttüzébe került, melynek részeként az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, idővel azonban

egyre több EU-s tagállam ismerte el, hogy az Angela Merkel által meghirdetett „Willkommenskultur” korántsem jelent megoldást a migrációs válság kezelésére.

Az Ursula von der Leyen által szeptember 23-án bejelentett új migrációs paktum egyik legfontosabb eleme, hogy látszólag szakít a kötelező kvótarendszer bevezetésével – ismerteti az elemzés. A tervezet első részében a harmadik országokkal történő szorosabb együttműködés és az azok megsegítését célzó intézkedések szerepelnek, a második részében az EU külső határainak nagyobb fokú védelme és megerősítése áll a középpontban, amelynek az egyik legfontosabb eleme az Európai Határ- és Parti Őrség (Frontex) megerősítése és ezáltal az elbírálási idő lecsökkentése. Hangsúlyos része ugyanakkor a javaslatnak, hogy

amennyiben a visszaküldés nem valósul meg nyolc hónapon belül, akkor az adott ország köteles befogadni a menekülteket. Ez lényegében a kötelező betelepítési kvóta újragondolásának felel meg.

A tervezet harmadik része a szolidaritás és felelősségvállalás nevet kapta, amelynek értelmében az EU tagállamainak mindegyike köteles részt vállalni a válságkezelésben.

Az új migrációs paktum csak látszólag szakít a kötelező kvótarendszer bevezetésével
Fotó: Reuters

Az elemzés rámutat: bár a kötelező kvóta rendszere tehát nincs konkrétan megnevezve a javaslatban, az annak ellenére továbbra is lényegi elemét képezi az Európai Unió válságkezelésének.

A XXI. Század Intézet elemzése szerint az Ursula von der Leyen által bejelentett dokumentum kétségkívül előrelépést jelent a korábbi tervezetekhez képest, amelyben jelentős szerepe van a V4-ek – elsősorban Magyarország – 2015 óta képviselt álláspontjának. A javaslat azonban még számos olyan részt tartalmaz, amelyek továbbra is szemben állnak a V4-országok által képviselt állásponttal.

Jól mutatja a vita hevességét, hogy

a bevándorláspárti politikusok szemmel láthatóan igyekeznek rontani a V4-ek alkupozícióján, amelynek egyik fontos eleme az úgynevezett „jogállamisági” támadások.

Ebbe a körbe tartozik az Európai Bizottság által a napokban bemutatott jogállamisági jelentés is, amely a Soros György által támogatott szervezetek jól ismert hamis állításait tartalmazza Magyarországgal szemben. Ez ugyanakkor jó eszköz lehet arra, hogy „renitensként” feltüntetve gyengítsék hazánk tárgyalási pozícióit, így például a migrációs paktum kapcsán is kevésbé érvényesüljön a V4-ek álláspontja – zárul az elemzés.