Jelenlegi ismereteink szerint nincs más épeszű magyarázat R. Dénes halottszállító hátborzongató tettére, mint a pénz. Az tudható, hogy
vödörszámra hordta haza kórházakból a pátyi házába élő és holt emberi testekből származó testrészeket,
vizsgálatokhoz kimetszett szöveteket, illetve embriókat, amelyeket krematóriumba kellett volna szállítania, hogy elégessék azokat. Ehelyett,
megspórolva a krematóriumi szállítási/égetési költségeket, a családi ház udvarán, a melléképületébe, a pincéjébe rakta le a vödröket.
A horrorházra még nyáron irányult rá a figyelem, amikor a ház új tulajdonosai megpróbálták birtokba venni azt, a felesleges lomokat el akarták vitetni a hulladékgyűjtőbe, és eközben bukkantak rá a több tucat nagyméretű, lezárt tárolóedényre. Az egyiket kíváncsian kinyitották, majd azonnal hívták a rendőrséget.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) emberi test tiltott felhasználásával gyanúsította meg a 60-as éveiben lévő R. Dénest. A gyanúsítás tárgyát hallva gondolhatták sokan azt, hogy R. Dénes azért hordta haza a maradványokat, hogy kereskedjen vele. Mára nagy valószínűséggel kimondható, hogy szó sincs erről. Azt, hogy pontosan milyen információk és bizonyítékok állnak a hatóság rendelkezésére, illetve hogy jelenleg mit tesznek nyomozás címszó alatt, nem közölhetjük. A rendőrség kommunikációs szolgálata a szokásos két mondattal letudta erre vonatkozó kérdésünket. Továbbra is emberi test tiltott felhasználása miatt nyomoznak, egy gyanúsítottja van az ügynek, de semmi mást nem mondanak a nyomozás érdekeire való tekintettel.
Az eltelt hónapokat is tekintve egyetlen dolgot tehetnek jelenleg a nyomozók, várják az ügyben kirendelt igazságügyi szakértők – például az elmeorvos – írásos szakvéleményét. R. Dénes védője is ezt gondolja, erről is beszélt a Blikknek. Azt is hozzátette: teljesen biztos abban, hogy nem lesz büntetőjogi következménye az ügynek, hiszen ügyfelét semmiféle rossz szándék nem vezérelte, amikor nem adta le a krematóriumba a kórházból elhozott maradványokat. Magyar György szerint R. Dénesnek egyszerűen nem volt rá pénze, hogy krematóriumba vigye a maradványokat.
Az ügyvéd úgy gondolja, haszonszerzés nem motiválta védencét, és tettével a társadalomra sem gyakorolt semmiféle veszélyt.
Azért a közvéleménynek annyit tudnia kell, hogy R. Dénes a krematóriumi szállítás és az égetés költségeivel sajátjaként rendelkezett. A büntető törvénykönyv szerint ez pedig bűncselekmény: „aki emberi gént, sejtet, ivarsejtet, embriót, szervet, szövetet, halott testét/annak részét, illetve halott magzatot jogellenesen megszerez, vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hoz,/azzal kereskedik, és ezt egészségügyi szolgáltató alkalmazottja a foglalkozása körében követi el, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Az igazságügyi szakértői vélemények döntőek lehetnek.
Bizonyítékokkal is alá kell támasztani, hogy R. Dénesnek haszna volt a maradványok otthoni tárolásából, abból, hogy nem szállította azokat el megsemmisítésre.
