Új időszámítás kezdődött október 4-én

A vörösiszap-katasztrófában érintett három településen több mint 300 ház vált lakhatatlanná. Az ott élők számára új időszámítás kezdődött tíz évvel ezelőtt. A települések vezetői szerint a tragédiát követően a kormány és az emberek támogatásával élhetőbb lakókörnyezet született, ahol most már az emberi kapcsolatok elmélyítésén van a hangsúly.

Az új lakóparkok magasabb szintre emelték az életminőséget Fotó: Mirkó István

Ferenczi Gábor, Devecser polgármestere: A település helyreállítása már megtörtént, egy széles körű összefogás valósult meg ez ügyben. Devecser fizikai értelemben már túl van a katasztrófán. A lelki sebek azok, amelyek nehezebben gyógyulnak. Egyre kevésbé van napirenden, egyre kevésbé beszédtéma. A település minden szempontból újra emelkedő stádiumban van mind a helyi gazdasági környezet, mind a lakosságszám növekedése szempontjából, tudunk fejlesztéseket megvalósítani. Szerencsére felszálló pályára került a város az elmúlt években.

Mindenki megpróbált új életet kezdeni, újraépíteni az egzisztenciát. Elsősorban azokra gondolok, akik fizikailag megsebesültek, elvesztették ingatlanjaikat, a vagyontárgyaikat. Akik a Makovecz-lakóparkban kaptak házat, azok szeretnek ott élni, és a közösség is jobban összeforrt, egy városrész a földdel vált egyenlővé, újra egy kohéziót kellett megteremteni a településen.

Némiképp csalódás volt, hogy hosszú évek után újra kellett indítani az egész büntetőeljárást, aránytalannak tartják az emberek az eddig született ítéleteket. Az lenne az elfogadható, ha egy gazdasági társaság tevékenységéből adódóan egy ipari baleset történik, akkor a gazdasági társaság döntéshozói felelnek a balesetért. Magyarországon eddig még nem volt precedens, hogy ilyen ítéletre került volna sor, bár az is igaz, hogy ehhez fogható ipari baleset sem történt. A lakosság igazságérzete azt kívánná, hogy egy olyan ítélet szülessen, ami arányos az okozott kárral, az emberéletekkel, a sérültek számával, illetve azzal a lakosság által kinyilvánított véleménnyel, hogy a profithajhászás okozta tulajdonképpen a tragédiát.

Az új lakóparkok magasabb szintre emelték az életminőséget
Fotó: Mirkó István

Mayer Gábor, Devecser önkormányzati képviselője, iskolaigazgató: A katasztrófa után szolgálatot teljesítettünk reggeltől délutánig mind az iskolaépületben, mind az önkormányzatnál, a képviselő-testületi ülések száma a többszörösére nőtt. Nagy volt a bizonytalanság, mert nem tudtuk, hogy a vörösiszap mennyire veszélyes. Minden vörös volt Devecserben. Amikor az első hó megérkezett, akkor mindenki egy kicsit fellélegzett, hogy más színt is látott, nemcsak vöröset. Hadiállapothoz hasonló helyzet volt, katonai járművek mindenhol, az autókat a faluba be- és kilépéskor lemosták katonai, illetve ipari mosókkal. Teljesen átalakult a településkép. Ez egy szörnyű helyzet volt. Sok mindenkit ismerek, aki átélte ezt, akinek elvitte mindenét a vörösiszap. Kolontáron kilenc áldozat volt. Jól ismertem Laci bácsit, a gumis műhelyében, neki elvitte a műhelyét és a házát is a vörösiszap. Utána kapott egy agyvérzést, és a kórházból már nem ment haza. Én őt is az áldozatok közé sorolom.

A kormány helytállt, újjáépült Devecser. Minden támogatást megkaptunk, és sikerült minden házat felújítani, ha kellett, máshol újjáépíteni. Mára visszatért az élet Devecserbe, az elmúlt tíz évben rengeteg pluszdolgot is sikerült megtenni, például a város visszakapta a járási szerepet, pontosan negyven év után. Az önkormányzati választás október 3-án volt, és negyedikén jött a vörösiszap. Hála Istennek, olyan emberek alkották akkor a képviselő-testületet, Toldy Tamás polgármesterrel az élen, akik nagyon gyorsan felnőttek a feladathoz.

Az összefogás egy életre szóló időszak a számomra. Egy olyan összefogás volt, amit még soha nem tapasztaltam. Azóta viszont az összefogás leépülőben van, főleg 2014 után.

Devecserben az emberek úgy beszélnek, hogy van az iszap előtti időszak, meg az iszap utáni időszak, tehát új időszámítás kezdődött, főleg azoknak, akik közvetlen károsultak voltak.

Horváth Zoltán, Kolontár polgármestere: Harmincöt új ház épült a Makovecz-lakóparkban, az adományoknak köszönhetően felújítottuk a kultúrházat, kaptunk az iskolaudvarba egy műgyantás pályát, megújult a focipálya-öltözőnk, 2013–2014-ben csatornahálózatunk lett, újraaszfaltozták az utcákat. Jó irányba alakult Kolontár története, az emberek megnyugodtak, mára már nem mindennapos beszédtéma a katasztrófa, de soha senki nem fogja elfelejteni, főleg október 4-e közeledtével.

Egyetértek Devecser önkormányzati képviselőjével, aki úgy fogalmazott, hogy új időszámítás kezdődött a lakosság szempontjából, van a katasztrófa előtti és a katasztrófa utáni időszak. Ugyanez van nálunk is.

A katasztrófa miatti jogi hercehurcáról, az ítéletekkel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy sokkal szigorúbb ítéletekben bíztunk. Ha bárkit megkérdezünk, aki átélte a katasztrófát, a lehető legsúlyosabb ítéletet kívánja a felelősökre.

Aki átélte a tragédiát, legyen most nyolcadik osztályos vagy középiskolás, azok biztos, hogy sokáig nem aludtak nyugodtan, és kicsit ugyan mára a háttérbe szorult a napi beszélgetések során, de emlékeznek rá. Idén a katasztrófára emlékezve megnyitjuk a Katasztrófavédelmi Múzeum igazgatója, Berki Imre által összeállított kiállítást az akkor történtekről, a tűzoltók sokszor emberfeletti helytállásáról.

Aki ma végigmegy Kolontáron, nem látja a katasztrófa nyomait. A 2011-ben átadott emlékparkban zöld minden, a fák megnőttek, így aki még nem élt itt 2011 előtt, elképzelhetetlennek tartja, hogy tíz éve még házak voltak itt.

Közvetlenül a katasztrófa után mindenki bezárkózott, ám azóta újra nyitnak az emberek, élénkült a közösségi élet. Kiskórus és tánckar alakult, zömében olyan tagokkal, akik kárvallottjai voltak a tíz évvel ezelőtti szörnyűségnek.