Átláthatóbb lesz a különleges jogrend szabályozása

A korábbi hat helyett három esetkörre – a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre – módosul a különleges jogrendi esetkörök rendszere, a katonai szolgálat kizárólag hadiállapot idején válik elrendelhetővé, a rendkívüli állapot helyét a hadiállapot veszi át – derül ki az alaptörvény módosítási javaslatából. A dokumentumban többek között az is szerepel, hogy a kormány a különleges jogrendben köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely az Országgyűlés folyamatos működését szavatolja.

Az elmúlt tíz évben Magyarország átélt természet okozta rendkívüli helyzetet (árvíz), ipari katasztrófát (vörösiszap), valamint járványügyi veszélyhelyzetet is. Ezeknek a tapasztalatai alapján a kormány úgy módosítaná az alaptörvényt, hogy a rendkívüli állapototok száma a jelenlegi hatról háromra (hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet) csökkenne, egyértelműbb helyzetet teremtve ezzel. A Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett dokumentum szerint a katonai szolgálat kizárólag hadiállapot idején válik elrendelhetővé, tekintettel arra, hogy a megelőző védelmi helyzet intézménye részlegesen beépül a hadiállapot szabályozásába. A honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatos szabály egyébként továbbra is megegyezik majd az alaptörvény hatályos rendelkezésével. A szabályozás változatlanul hagyja azt is, hogy a háborús helyzet kinyilvánításához továbbra is az országgyűlési képviselők kétharmada kell. Az országos népszavazásból kizárt tárgykörök tekintetében az alaptörvény tervezett szövege beemeli új elemként a békekötésről szóló döntést, valamint a hadiállapot megszüntetésére és a szükségállapot meghosszabbítására és megszüntetésére vonatkozó döntést.

A tervezett jogszabályi változás az EU- és a NATO-műveleteken túl lehetőséget ad arra, hogy az elmúlt években erősödő regionális együttműködések, így különösen a visegrádi együttműködés esetleges további fejlődése, közös feladatvállalások esetén a többi szövetségi jellegű együttműködéshez hasonló keretszabályozást kapjanak.

A javaslat egyik fő iránya – számos külföldi példát is alapul véve – az, hogy a különleges jogrendi rendeletalkotás címzettjévé minden esetkörben a kormányt teszi. Ennek oka, hogy a különleges jogrend kihirdetését követően gyors, operatív és mind politikai, mind jogi értelemben felelős döntéshozatal biztosítása szükséges, amire a magyar alkotmányos rendszerben a mindenkori kormány mutatkozik alkalmasnak. A módosítás fenntartja a kormány beszámolási kötelezettségére (a köztársasági elnöknek és az Országgyűlés elnökének, az Országgyűlés bizottságainak) vonatkozó garanciális szabályt. Fontos, hogy a megváltozó különleges jogrendi szabályrendszerhez igazodóan továbbra is lehetőség van a kormány által bevezetett különleges jogrendi rendeletek országgyűlési felülvizsgálatára és hatályon kívül helyezésére. Rögzítik azt is, hogy a kormány különleges jogrendben köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely az Országgyűlés folyamatos működését szavatolja.