Európai nagyvárosok példájára hivatkozik Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. Véleménye szerint az úgynevezett Stadtwerke rendszere, amely a város saját cégeinek összevonását és közös irányítás alá rendelését jelenti, azért működik jól számos metropoliszban a kontinensen, mert hatékonnyá és áttekinthetővé teszi a munkát, megszűntet számos párhuzamosságot.
A főpolgármester szerint ideje, hogy Budapest is átálljon erre a rendszerre, és ennek a legfőbb oka az, hogy a járványügyi helyzet komoly válságot okozott a főváros költségvetésében és működésében.
A terv az, hogy hat céget, a Budapesti Városüzemeltetési Holdingot, a Főkertet, az FKF-et, a Főtávot, a Temetkezési Intézetet és a Főkétüszt egy cégbe vonják össze.
Számos érv szólhat a Stadtwerke mellett, Karácsony bejelentése azonban felvet néhány kérdést. A főpolgármester szerint az átszervezést eredetileg 2023-ra tervezték, de a jelenlegi helyzetben – ahogy ő fogalmaz – „előre kell menekülni”.
Érthetetlen, hogy ha a 2019-ben felállt új városvezetés nem tartja hatékonynak a fővárosi cégek üzemeltetését, akkor miért várt volna négy évet az átalakítással?
A poszt megemlíti, hogy 21 felügyelőbizottsági tag és néhány (erről pontosabbat nem tudunk) igazgatói posztra nem lesz szükség, ami megtakarítást jelent. Bár konkrét összeget nem említ a főpolgármester, nyilvánvaló, hogy az így nyerhető megtakarítás csepp a tengerben azokhoz a milliárdokhoz képest is, amelynek megtakarítását a politikus ígéri.
Nem nagyon érteni tehát, mitől lesz olcsóbb a működés.
Karácsony Gergely ígéri, hogy az átalakítás „nem érinti a szakmai munkát végző munkatársakat. Nem utcaseprőből vagy kertészből, hanem igazgatóból lesz kevesebb.” A cégek összevonásának hírét november 20-a óta háromszor posztolta a főpolgármester, de új információ egyik közleményben sem volt.
