időjárás 32°C Pál 2022. június 30.
logo

Átnevezi intézeteit az SZFE kuratóriumi vezetése

Hertelendy Gábor
2021.01.14. 20:10
Átnevezi intézeteit az SZFE kuratóriumi vezetése

A Magyar Nemzet értesülései szerint a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kuratóriumi vezetése döntést hozott az intézeteinek névváltozásairól. Eszerint

a Színházművészeti Intézetet Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetre, a Film- és Médiaintézetet Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetre keresztelik át, az Elméleti és Művészetközvetítő Intézet pedig Németh Antal Drámaelméleti Intézet néven működik tovább.

Lapunk korábban arról is értesült, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumi vezetése visszaszolgáltatná eredeti tulajdonosának, a Magyarországi Református Egyháznak (MRE) a Vas utcai épületegyüttes egyik részét, a Vas utca 2/C alatt található épületrészt, amely jelenleg az Ódry Színpadot is magában foglalja. Eszerint

már előrehaladott állapotban vannak a tárgyalások az SZFE kuratóriuma és az egyházvezetés között az ingatlan sorsáról.

Az egyetem kommunikációs vezetése lapunknak megerősítette az értesülésünket, hozzátéve, ez egyelőre még csak egy szándék a kuratórium részéről.

A Vas utcai ingatlanegyüttes részben az egyetem szolgálatában marad, részben pedig más fontos társadalmi szolgálatot látna el

– tették hozzá.

Sinkovits Imre a Nemzet színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész 1928-ban született Budapesten. Gyermekkora nagy részét cserkészként töltötte, amely életre, erkölcsre, hazafiságra, bajtársiasságra, hitre, hűségre, önállóságra és önfegyelemre, valamint kézügyességre és talpraesettségre, szorgalomra és leleményre nevelte. A második világháború alatt kármegfigyelő szolgálatot teljesített. Színészi pályáját 1948-ban, a Belvárosi Színházban kezdte, az 1956-os forradalom és szabadságharcban pedig tízezer ember előtt szavalta el a Nemzeti dalt a Petőfi-szobornál. A forradalom leveréséig a Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség Forradalmi Bizottságának tagjává választották, amelyet Kádár János később feloszlatott. A forradalom után folyamatosan nyomozók zaklatták, megfigyelték, kihallgatásokra vitték, színészi munka híján fröccsöntőként dolgozott, hogy eltarthassa családját. Csupán 1958-tól engedték meg neki, hogy a József Attila Színházban, később pedig a Nemzeti Színházban játsszon. Olyan legendás alkotásokban játszott filmszerepeket, mint a Két félidő a pokolban, A tizedes meg a többiek, az Egri csillagok vagy az Isten hozta, őrnagy úr! Sinkovits Imre 2001-ben, 72 évesen hunyt el tüdőrákban, akinek emlékére 2011-ben utcát neveztek el Pesten, 2014-ben a Nemzeti Színház díjat alapított emlékére és páholyt neveztek el róla, rá egy évre pedig felavatták a Sinkovits Imre kamaratermet a Pesti Vigadóban.

(Fotó: MTI/Honéczy Barnabás)

Zsigmond Vilmos Oscar-, Emmy- és BAFTA-díjas operatőr 1930-ban látta meg a napvilágot Szegeden. Először labdarúgó-edző apja fényképezőgépével fedezte fel a fotózás világát, ahonnan egyenes út vezetett az operatőri hivatás felé. Több főiskolai társával megörökítette a forradalom eseményeit, majd 1956 novemberében Kovács László operatőrrel – táskájukban csaknem tízezer méternyi filmfelvétellel – elhagyta Magyarországot, később az Egyesült Államokban telepedett le. Ezek a felvételek bejárták a világsajtót, a két fiatalnak óriási szerepe volt abban, hogy a „Nyugat” tudomást szerzett a budapesti eseményekről. Karrierje igazán 1971-ben indult meg, ekkor dolgozott Peter Fonda rendezőnél a Bérelt kezek című filmben. A hetvenes években együtt dolgozott Steven Spielberggel. Operatőri munkásságának csúcsát éppen a legendás rendező által megfilmesített Harmadik típusú találkozások című produkcióban érte el, amellyel elnyerte a legjobb operatőri munkáért járó Oscar-díjat. Hazatérve, 2001-ben Káel Csabával, jelenleg mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztossal forgatta a Bánk bán című operafilmet, 2007-ben pedig negyedik alkalommal jelölték Oscar-díjra A fekete Dália című thriller fényképezéséért. Az Operatőrök Nemzetközi Céhe szerint egyike a történelem tíz legbefolyásosabb operatőrének. Öt éve, 2016. január 1-jén hunyt el, 85 évesen.

(Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Németh Antal rendező 1903-ban született Budapesten. Irodalmi és művészettörténeti egyetemi tanulmányait a budapesti és a berlini egyetemen végezte. 1928-ban és 1931-ben Berlinben, Bécsben, Münchenben, Párizsban és Kölnben tanult. 1928-ban az Országos Kamara Színház rendező-fordítója és a Színpadművészeti Stúdió alapító tagja lett. Jaschik Álmos iskolájában díszlettörténetet és díszlettervezést oktatott. 1929–1931 között a Szegedi Nemzeti Színház rendezőjeként dolgozott, ugyanitt 1929-ben színpadművészeti kiállítást rendezett. 1933–1935 között Tormay Cécile Napkelet című folyóiratának szerkesztője volt. 1935-ben megválasztották a Nemzeti Színház igazgatójának, amely posztot 1944-ig töltötte be. Ezt követően elindította az Országos Magyar Királyi Színházvezető- és Rendezőképző Akadémiát. A második világháborútól egészen 1956-ig nem rendezhetett színdarabokat. A Kádár-korszakban számos színház dolgozója volt egészen 1968-ban, azaz 65 évesen bekövetkezett haláláig.

(Fotó: MTI/Molnár Edit)