Nem szolgált rá rossz hírére és nem is nyálkás a zöld varangy

A zöld varangyot, hazánk egyik leggyakoribb békáját választották 2021 kétéltűjének.

A zöld varangyok olyanok, mintha mindig mosolyognának Forrás: MME/Máté Bence

A zöld varangyot, hazánk egyik leggyakoribb békáját választotta az év kétéltűjének a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kétéltű- és hüllővédelmi szakosztálya, folytatva a 2012-ben indult Év hüllője/Év kétéltűje programot. – Sajnos még napjainkban sem ritka, hogy egyesek ellenszenvvel viseltetnek a varangyok iránt, holott rossz hírnevükre a legkevésbé sem szolgáltak rá.

Az év kétéltűje kampány egyik fő célja éppen ezeknek a félreértéseknek az eloszlatása, a faj társadalmi szintű megismertetése – emelte ki közleményében az MME.

A varangyok az általános közvélekedéssel ellentétben nem nyálkás és nem veszélyes állatok. Mivel a vizet csak a szaporodási időszakban vagy nagy nyári melegben keresik fel, bőrük a szárazföldi léthez idomult, ennek megfelelően más kétéltűekhez viszonyítva szárazabb tapintású. Tekintete kifejezetten barátságos, szája mosolyra görbül, szemei fémes zöld színűek.

A zöld varangyok olyanok, mintha mindig mosolyognának
Fotó: MME/Máté Bence

A szervezet kiemelte, hogy a mérsékelt égövben természetes körülmények között inkább a nyílt területek lakója, a zárt, sötét erdőket általában elkerüli. Olyan sikeresen alkalmazkodott a mesterséges környezethez, hogy lakott területeken sokszor jóval nagyobb egyedsűrűségben fordul elő, mint a természetben. – Hazánknak talán nincs olyan települése, ahol ne élne zöld varangy. Alapvetően éjjeli állat, nappal falak, járdák repedéseibe, rágcsálók üregeibe, kerti limlomok alá bújva pihen. Esős, párás időben vagy a fóliasátrak nyújtotta kedvező feltételek között a zöld varangy néha nappal is előmerészkedik.

Tápláléka főként rovarokból áll, emellett ha alkalma nyílik rá, fogyaszt pókokat, ászkarákokat és gilisztákat is – jegyezték meg.

Szaporodási időszaka többnyire április–májusra esik. Ekkor az év nagy részében szárazföldi életet élő állatok a sekély vizekhez vonulnak. A hímek a lótücsökhöz hasonlító, pirregő hívóhanggal próbálják felkelteni a nőstények figyelmét. A nagyobb példányok akár tízezernél is több petét rakhatnak le hosszú zsinórokba rendezve. Párzás után elhagyják a vizet. A vízben fejlődő lárvái főként elhalt vízinövényeket és algatáplálékot fogyasztanak.

Az ebihalak átalakulása nyárra esik, a vizet elhagyó fiatalok egy-két centiméter hosszúak.

A zöld varangy Magyarországon védett, természetvédelmi értéke tízezer forint. Lakott területeken gyakran esik a gépjárművek áldozatául, esős éjszakákon tömegesen hullanak el közútjainkon. Sajnálatos módon tudatlan emberek általi szándékos pusztítása is előfordul. A klímaváltozás okozta aszályok, a települési zöldterületek eltűnése vagy a búvóhelyektől mentes „steril” kertek terjedése szintén előnytelen számukra.