Felhévizy Félix egyik nagy „kedvence” volt a honi politikai élet színpadán Bokros Lajos. Horn Gyula egykori pénzügyminisztere, akiről annak idején egy csomag is el lett nevezve, ismét exponálta magát. Az Élet és Irodalomban fejtette ki elképzeléseit a magyar gazdaságról, mintegy irányt mutatva, programot adva az ellenzéki szivárványkoalíciónak, milyen lépések szükségesek szerinte, hogy a gazdaság ismét olyan „remek” helyzetben legyen, mint az ő idejében.
Emlékezzünk vissza mi is volt az úgynevezett Bokros-csomag: egyetemek, főiskolák, kórházak bezárása, a minimálbér megadóztatása, a felsőoktatásban és az egészségügyben dolgozók közalkalmazotti státusának megszüntetése, a nyugdíj-korhatár emelése és még folytathatnánk hosszan a nagy bajuszú közgazdász áldásos tevékenységének „eredményeit”. Egy szó mint száz a társadalom elutasította Bokros Lajos gazdasági filozófiáját és szép lassan el is tűnt a politikai süllyesztőben.
Na de most más szelek fújnak.
Erre hívta fel a figyelmet nagyszerű Facebook-posztjában Kötter Tamás író, aki aggodalmának adott hangot Bokros újbóli megjelenése kapcsán:
„[...] Teljes káderhiány a baloldalon. Ha az ellenzéki összefogás kísérleti laboratóriumának számító Budapestet nézzük, akkor azt látjuk, hogy vagy huszonéves momentumos hülye gyerekek szédelegnek a folyosókon vagy lépten-nyomon régi, kipróbált elvtársakba ütközik az ember: Draskovics, Gál J., Gy. Német, Tüttő – ezek után az ember azon sem csodálkozna, ha Hagyó bukkanna fel a sokat látott folyosókon. [...]”
Kötter szerint Bokros Lajos konkrét gazdasági programot javasolt a baloldali koalíciónak győzelmük esetére, így a régi „nagy öregek” reaktiválása vele tovább folytatódhat. És valljuk be, van is benne valami. Hiszen a mai napig senki sem cáfolta, nem tagadta a baloldalról Bokros egyetlen programpontját sem.
Amely programpontok olyan eszement ötleteket tartalmaznak, mint a rezsicsökkentés megszüntetése, közműdíjemelés, a gazdasági szuverenitás feladása, na és természetesen újból privatizáció.
