Sohasem tudjuk meg, ki bújtotta fel a sorozatgyilkosokat

Titkosszolgálati, politikai provokáció okozta hat roma erőszakos halálát a Gyurcsány-kormány idején? Minden felelőst elítéltek a sorozatgyilkosság miatt? Aligha. Ám a legújabb nyomozás is zátonyra futott.

Budapest, 2016. január 12. Kiss Árpád elsőrendű vádlottat vezetik elő a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságok harmadfokú büntetőperének tárgyalására a Kúria dísztermében 2016. január 12-én. A Kúria jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot. MTI Fotó: Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

Kiss Árpád elsőrendű vádlottat vezetik elő a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságok harmadfokú büntetőperének tárgyalására a Kúria dísztermében 2016. január 12-én
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az ítéletben az is szerepel, hogy

a Kiss testvérek és Pető Zsolt voltak a támadók. Kilenc helyszínen 78 lövés, 11 Molotov-koktélos támadás történt, összesen hat halálos áldozattal.

A tisztánlátásért érdemes idéznünk Kiss Árpád börtönlevelét.

„A korabeli Nemzetbiztonsági, illetve Katonai Biztonsági Hivatal kifogásolható beavatkozása, szakmai mulasztása miatt ugyanis elsősorban a politikai irányítást terheli a felelősség. A próbálkozások ellenére sem lehet leválasztani a konkrét bűnesetről a 2010 előtti kormányzat – a szolgálatok működésére is kiható – hanyatlását. A tisztánlátást még inkább akadályozzák

a szándékosan terjesztett álhírek, amelyek elfedik a szocialista kormányzat éveken át tartó félrevezető politikai kampányát

és a manipulatív beavatkozás mozzanatait.

Megtévesztő az a híresztelés, hogy az elítéltek a bűncselekmények elkövetése előtt szoros nemzetbiztonsági megfigyelés alatt álltak, hiszen ebben az időszakban a Nemzetbiztonsági Hivatal kizárólag Kiss István rutinszerű megfigyelését folytatta. A lehallgatott telefonbeszélgetései szerint valóban feltűnő a lőfegyverek iránti fokozódó érdeklődése, ezt azonban az erősödő kormányellenes nézetei táplálták, semmint fajgyűlölő attitűd. A törekvései ekkor a különböző paramilitáris csoportok radikalizálódásával hozhatók összefüggésbe. A beavatkozás elmulasztása, majd Kiss István megfigyelésének felfüggesztése kormányzati utasításra történt, és nem véletlen” – fogalmaz Kiss Árpád Sándor, hozzátéve: szerinte nem elszigetelt esetről van szó, hanem

a szélsőjobboldali aktivisták szoros megfigyelésének tendenciózus leépítéséről.

Polgárháború határán?

Az ország 2006-ban a polgárháború határára sodródott. A kormány a vele szemben álló politikai erők lejáratásához folyamodott, és a jogos felháborodás folytán kialakult utcai megmozdulásokat a reakciós szélsőjobboldal hatalomátvételi kísérleteként mutatta be a nyilvánosság előtt. És valóban, a 2007. március 15-i utcai erőszakot főként a kormányzat által tudatosan szabadjára engedett szélsőjobboldal produkálta, amely fejlemény egyben a zavargások végét is jelentette.

Ekkor már szó sem volt esetleg közszimpátiának örvendő tömegtüntetésekről, a Budaházy György időzített letartóztatása ürügyén a Nemzeti Nyomozó Iroda székházához terelt tömegben a hatóság előtt ismert neonácik domináltak. A látszat ellenére azonban a polgárháború közeli helyzetet nem a fragmentált radikális csoportok idézték elő, hanem a szocia­lista kormányzat felső vezetése – vetette fel a kormányzati felelősséget Kiss Árpád Sándor.

Az NNI – bár úgy tudjuk, hogy egyes titkosszolgálati (nemzetbiztonsági) tisztek szerepét is vizsgálták másoké mellett – nem tudott bűncselekményt megállapítani. Politikusok szerepét, ráhatását pedig nem is vizsgálhatta a nyomozóhatóság, az ugyanis nem jogi kérdés, hanem politikai, hogy kiknek milyen szerepe volt végül a romák ellen végrehajtott vérengzésekben.

Kronológia

· 2008. július 21-én Galgagyörkön többször rálőttek két lakóházra.

· 2008. augusztus 8-án Piricsén Molotov-koktélt dobtak két, cigányok lakta házra, és az egyik épületből kimenekülő asszonyt lábon lőtték.

· 2008. szeptember 5-én Nyíradony-Tárnapuszta egyik házának ablakára két lövést adtak le.

· 2008. szeptember 29-én Tarnabodon többször rálőttek egy házra.

· 2008. november 3-án Nagycsécsen Molotov-koktélokat dobtak és rá is lőttek két házra. Az egyik házból kimenekülő 43 éves roma férfit és egy 40 éves roma nőt agyonlőtték.

· 2008. december 15-én Alsózsolcán egy roma fiatalembert lábon lőttek a háza udvarán.

· 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön Molotov-koktélt dobtak egy ház tetejére, majd a lángok közül kimenekülő 27 éves roma apát és ötéves kisfiát agyonlőtték, a hatéves kislányát életveszélyesen megsebesítették.

· 2009. április 22-én Tiszalökön egy munkába induló 54 éves, roma férfit lőttek le a saját udvarán.

· 2009. augusztus 3-án Kislétán éjjel, álmában lőttek agyon egy 43 éves, roma nőt, a 13 éves kislányát életveszélyesen megsebesítették.