Sohasem tudjuk meg, ki bújtotta fel a sorozatgyilkosokat

Titkosszolgálati, politikai provokáció okozta hat roma erőszakos halálát a Gyurcsány-kormány idején? Minden felelőst elítéltek a sorozatgyilkosság miatt? Aligha. Ám a legújabb nyomozás is zátonyra futott.

Budapest, 2016. január 12. Kiss Árpád elsőrendű vádlottat vezetik elő a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságok harmadfokú büntetőperének tárgyalására a Kúria dísztermében 2016. január 12-én. A Kúria jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot. MTI Fotó: Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

Mai állás szerint soha nem tudhatjuk meg, kik bujtották fel, illetve provokálták ki a szocialista–liberális kormányok idején romák ellen elkövetett sorozatgyilkosságot, miután a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) tavaly nyáron újraindított nyomozása nem jutott eredményre. (A nyomozás befejezéséről elsőként a PestiSrácok.hu számolt be.)

Az NNI nyomozásának újraindulását megelőzte tavaly március elején egy, a Magyar Nemzethez a szegedi Csillagbörtön különleges, a tényleges életfogytiglani fegyházra ítéltek számára kialakított körletből eljuttatott levél, melyet Kiss Árpád Sándor írt. Kisst elsőrendű vádlottként ítélték tényleges életfogytiglani fegyházra a sorozatgyilkosság miatt. Leveléből kiderült, a Gyurcsány Ferenc vezette kormányok és titkosszolgálatok felelősségét vizsgáltatná perújításban, mivel szerinte titkosszolgálati provokáció volt a nekik felrótt támadás Galgagyörkön, az akkori kormányzat pedig polgárháborús helyzetbe sodorta az országot.

Titkosszolgálat, politikusok

Kiss állítja: a korábbi eljárások során

nem derítették fel megfelelően a szocialista kormányzat, illetve a titkosszolgálatok szerepét a történtekben.

Korábban lapunk vetette fel a megválaszolatlan kérdéseket a 2008. július 21. és 2009. augusztus 3. közötti rasszista akciósorozattal kapcsolatban. Vajon miért nem keresik tovább a banda még hiányzó tagját vagy tagjait? Pénzelhette valaki a rasszista támadásokat? Miért nem tisztázták a közvélemény számára megnyugtató módon a titkos­szolgálati szálakat? Miért hagyta abba a polgári elhárítás a Kiss testvérek és Pető Zsolt István harmadrendű vádlott lehallgatását, megfigyelését, holott telefonbeszélgetésük szerint éppen fegyverbeszerezést terveztek? A katonai elhárítás vezetői valóban becsapták a hatóságokat és az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát? Miért nem vizsgálták a bandának a későbbi rendőrgyilkos id. Győrkös István-féle Magyar Nemzeti Arcvonalhoz (MNA) való viszonyát?

A jogerős ítélet szerint négyen felelnek az emberölésekért. 2016 januárjában a Kúria Kiss Árpád Sándor elsőrendű, Kiss István Zoltán másodrendű és Pető Zsolt István harmadrendű vádlottat tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Negyedik társuk, aki több helyszínre sofőrként szállította három társát, Csontos István 13 év fegyházat kapott. Az elítéltek feltételesen sem helyezhetők szabadlábra.

Kiss Árpád elsőrendű vádlottat vezetik elő a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságok harmadfokú büntetőperének tárgyalására a Kúria dísztermében 2016. január 12-én
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az ítéletben az is szerepel, hogy

a Kiss testvérek és Pető Zsolt voltak a támadók. Kilenc helyszínen 78 lövés, 11 Molotov-koktélos támadás történt, összesen hat halálos áldozattal.

A tisztánlátásért érdemes idéznünk Kiss Árpád börtönlevelét.

„A korabeli Nemzetbiztonsági, illetve Katonai Biztonsági Hivatal kifogásolható beavatkozása, szakmai mulasztása miatt ugyanis elsősorban a politikai irányítást terheli a felelősség. A próbálkozások ellenére sem lehet leválasztani a konkrét bűnesetről a 2010 előtti kormányzat – a szolgálatok működésére is kiható – hanyatlását. A tisztánlátást még inkább akadályozzák

a szándékosan terjesztett álhírek, amelyek elfedik a szocialista kormányzat éveken át tartó félrevezető politikai kampányát

és a manipulatív beavatkozás mozzanatait.

Megtévesztő az a híresztelés, hogy az elítéltek a bűncselekmények elkövetése előtt szoros nemzetbiztonsági megfigyelés alatt álltak, hiszen ebben az időszakban a Nemzetbiztonsági Hivatal kizárólag Kiss István rutinszerű megfigyelését folytatta. A lehallgatott telefonbeszélgetései szerint valóban feltűnő a lőfegyverek iránti fokozódó érdeklődése, ezt azonban az erősödő kormányellenes nézetei táplálták, semmint fajgyűlölő attitűd. A törekvései ekkor a különböző paramilitáris csoportok radikalizálódásával hozhatók összefüggésbe. A beavatkozás elmulasztása, majd Kiss István megfigyelésének felfüggesztése kormányzati utasításra történt, és nem véletlen” – fogalmaz Kiss Árpád Sándor, hozzátéve: szerinte nem elszigetelt esetről van szó, hanem

a szélsőjobboldali aktivisták szoros megfigyelésének tendenciózus leépítéséről.

Polgárháború határán?

Az ország 2006-ban a polgárháború határára sodródott. A kormány a vele szemben álló politikai erők lejáratásához folyamodott, és a jogos felháborodás folytán kialakult utcai megmozdulásokat a reakciós szélsőjobboldal hatalomátvételi kísérleteként mutatta be a nyilvánosság előtt. És valóban, a 2007. március 15-i utcai erőszakot főként a kormányzat által tudatosan szabadjára engedett szélsőjobboldal produkálta, amely fejlemény egyben a zavargások végét is jelentette.

Ekkor már szó sem volt esetleg közszimpátiának örvendő tömegtüntetésekről, a Budaházy György időzített letartóztatása ürügyén a Nemzeti Nyomozó Iroda székházához terelt tömegben a hatóság előtt ismert neonácik domináltak. A látszat ellenére azonban a polgárháború közeli helyzetet nem a fragmentált radikális csoportok idézték elő, hanem a szocia­lista kormányzat felső vezetése – vetette fel a kormányzati felelősséget Kiss Árpád Sándor.

Az NNI – bár úgy tudjuk, hogy egyes titkosszolgálati (nemzetbiztonsági) tisztek szerepét is vizsgálták másoké mellett – nem tudott bűncselekményt megállapítani. Politikusok szerepét, ráhatását pedig nem is vizsgálhatta a nyomozóhatóság, az ugyanis nem jogi kérdés, hanem politikai, hogy kiknek milyen szerepe volt végül a romák ellen végrehajtott vérengzésekben.

Kronológia

· 2008. július 21-én Galgagyörkön többször rálőttek két lakóházra.

· 2008. augusztus 8-án Piricsén Molotov-koktélt dobtak két, cigányok lakta házra, és az egyik épületből kimenekülő asszonyt lábon lőtték.

· 2008. szeptember 5-én Nyíradony-Tárnapuszta egyik házának ablakára két lövést adtak le.

· 2008. szeptember 29-én Tarnabodon többször rálőttek egy házra.

· 2008. november 3-án Nagycsécsen Molotov-koktélokat dobtak és rá is lőttek két házra. Az egyik házból kimenekülő 43 éves roma férfit és egy 40 éves roma nőt agyonlőtték.

· 2008. december 15-én Alsózsolcán egy roma fiatalembert lábon lőttek a háza udvarán.

· 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön Molotov-koktélt dobtak egy ház tetejére, majd a lángok közül kimenekülő 27 éves roma apát és ötéves kisfiát agyonlőtték, a hatéves kislányát életveszélyesen megsebesítették.

· 2009. április 22-én Tiszalökön egy munkába induló 54 éves, roma férfit lőttek le a saját udvarán.

· 2009. augusztus 3-án Kislétán éjjel, álmában lőttek agyon egy 43 éves, roma nőt, a 13 éves kislányát életveszélyesen megsebesítették.