Félrevihet a Covid-19 betegség halálozási statisztikája

Mivel egy ember halála is tragédia, a különféle, vonatkozó statisztikák összevetését nem szabad egyféle „versenyként„ kezelni, pláne járványhelyzet idején. Ennek ellenére számos helyen látott napvilágot olyan kimutatás, mely Magyarországot a világ „élmezőnyébe” sorolta a koronavírus-betegségben elhunytak aránya kapcsán. „A különböző országok eltérő adatközlési gyakorlata miatt jelenleg nem végezhető el megalapozott módon a COVID-19 betegségben elhunytak adatainak nemzetközi szintű összehasonlítása. Ellenőrizhető és összehasonlítható számaink a 2020-as évből az egyes országok teljes népességére vonatkozó többlethalálozásról vannak, és ezek alapján Magyarország jóval az uniós átlag alatt van„ – fogalmazott Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója. Az Origo sszefoglalója arról, hogyan is érdemes nézni és értelmezni a különböző mortalitási mutatókat.

Minden emberi élet egyaránt fontos (A képen Adamecz Imre háziorvos előkészíti az oltóanyagot, mielőtt egy idős, mozgásában korlátozott nőt beolt az otthonában a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina elsõ adagjával Nyíregyháza-Rozsrétszõlõn 2021. március 29-én) Fotó: Balázs Attila Forrás: MTI/Balázs Attila

Az természetesen az elsődleges igazság, hogy akár csak egy honfitársunk elvesztése is óriási tragédia, ezért sem emberi, sem szakmai szempontból nincs itt annak az ideje, hogy államok közötti „versenyként„ írjuk le a koronavírus-betegségben elhunytak halálozási statisztikáinak összevetését. És bár ugyan az évesnél rövid időszakok halálozási többleteinek összehasonlítása nem ad végleges képet – ugyanis a halálozások éven belüli ingadozása véletlenszerűen ki is lenghet –, az Origo utánajárt a vonatkozó idei, 2021-es hazai és nemzetközi adatoknak.

Ezek – legalábbis az év első 7 hetének jelenleg elérhető számsorai – alapján kijelenthető, hogy a Magyarországra vonatkozó adatok itt sem kirívóan rosszak. Ugyanis ezen időszakban az Európai Unióban átlagosan 19,7%-kal többen haltak meg, mint 2020 azonos időszakában. 10 országban volt az átlagot meghaladó a halálozási többlet, Magyarországon az uniós átlagnál jóval kedvezőbb – már ha lehet ilyen témában ezt a jelzőt használni – 7,2%-os volt a növekedés.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Dr. Bozsonyi Károly, Ph.D. az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi docense. Doktori disszertációját a kollektív emberi viselkedés matematikai modellezéséről írta. Kutatási területe a komputációs társadalomtudomány és a kvantitatív módszertan. Több mint 80 magyar és nemzetközi tudományos közlemény szerzője vagy társszerzője. 2014-17 között az Országos Statisztikai Tanács elnöke. 2010-től a Statisztikai Szemle szerkesztőbizottságának tagja. Több mint száz adatvezérelt viselkedéselemzésen alapuló kutatást vezetett az elmúlt két évtizedben. Dolgozott multinacionális kutatócégnél és vezetett állami vállalatot is. Legutóbbi tudományos közleménye a Springer kiadónál jelent meg New Yorkban.