Félrevihet a Covid-19 betegség halálozási statisztikája

Mivel egy ember halála is tragédia, a különféle, vonatkozó statisztikák összevetését nem szabad egyféle „versenyként„ kezelni, pláne járványhelyzet idején. Ennek ellenére számos helyen látott napvilágot olyan kimutatás, mely Magyarországot a világ „élmezőnyébe” sorolta a koronavírus-betegségben elhunytak aránya kapcsán. „A különböző országok eltérő adatközlési gyakorlata miatt jelenleg nem végezhető el megalapozott módon a COVID-19 betegségben elhunytak adatainak nemzetközi szintű összehasonlítása. Ellenőrizhető és összehasonlítható számaink a 2020-as évből az egyes országok teljes népességére vonatkozó többlethalálozásról vannak, és ezek alapján Magyarország jóval az uniós átlag alatt van„ – fogalmazott Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója. Az Origo sszefoglalója arról, hogyan is érdemes nézni és értelmezni a különböző mortalitási mutatókat.

Minden emberi élet egyaránt fontos (A képen Adamecz Imre háziorvos előkészíti az oltóanyagot, mielőtt egy idős, mozgásában korlátozott nőt beolt az otthonában a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina elsõ adagjával Nyíregyháza-Rozsrétszõlõn 2021. március 29-én) Fotó: Balázs Attila Forrás: MTI/Balázs Attila

„Bár itthon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) több alkalommal felhívta arra a közvélemény figyelmét, hogy az egyes országok, így a magyar Operatív Törzs által napi szinten közölt COVID-halálozási statisztikák és gyorstájékoztatók nem hasonlíthatóak össze egymással nemzetközi szinten, sajnos számtalan olyan cikk és publicisztika jelent meg egyes sajtótermékekben, amelyek ezeket az intelmeket figyelmen kívül hagyták„ – fogalmaz Bozsonyi Károly.

„Ugyan meggyőződésem, hogy ilyen nehéz időkben, amikor nap mint nap gyászol a nemzetünk, nem szabad a statisztikai adatokkal bűvészkedni, sajnos a téma aktualitása miatt szükséges pár dolgot tisztázni” – folytatta a szakember.

Elsőként azt, hogy

a koronavírus-megbetegedéssel összefüggő nemzeti adatsorok nemzetközi összevetését szorgalmazó elemzések gyakran tévesek, ugyanis az egyes országok a közvélemény gyors tájékoztatásának szükségessége miatt közel sem használnak egységes standardokat.

Magyarország például a járvány elleni küzdelem hatékony szervezése érdekében nagyon szigorú protokollt követ,

ami miatt itthon nem a COVID-19 betegség miatt „közvetlenül„ bekövetkező halálesetek bonyolult és lassú módszertannal meghatározható számát, hanem a koronavírussal kapcsolatba hozható esetek egyszerű és gyors módszertannal megállapítható adatát közlik,

ami értelemszerűen jóval nagyobb az előbbi egységnél – mutat rá Bozsonyi. A magyar eljárás szerint amennyiben például egy koronavírus-pozitív beteg – aki egyébként egyáltalán nincs súlyos állapotban – autóbaleset áldozata lesz, majd a kórházban nem tudják megmenteni az életét, úgy az ő esete a „covidos” statisztikák közé számítódik. Sok más állam azonban más besorolási eljárásmódot alkalmaz ilyen vagy hasonló esetekben – világít rá az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója.

(A képen Nagy András főorvos Szputnyik V koronavírus elleni vakcinát készül beadni egy paciensnek a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház oltópontján Kecskeméten 2021. március 27-én)
Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Az előbb elmondottak miatt azonban

az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által is hitelesített nemzetközi „koronavírusos„ adatok megjelenéséig – melyekre vélhetően őszig még várni kell – az egyes országok teljes éves halálozási számainak növekményét érdemes országok közötti összevetések alapjául használni

(ebben a COVID-ban elhunytak száma értelemszerűen benne van).

Erre már értelemszerűen kidolgozott módszertan áll rendelkezésre, melyeken alapuló tagállami adatokat az Unió statisztikai szerve, az Eurostat összesíti.

Magyarországon 2020-ban a KSH hivatalos és Eurostat által is ellenőrzött adatai szerint 8,7%-kal (11 297 fővel) többen haltak meg, mint 2019-ben. Az EU-s átlagnövekmény mindeközben 10,6% volt, tehát a magyar adat jóval az uniós átlag alatt van és jóformán fele a spanyol (18,9%), a lengyel (17,3%), a belga (17,2%), szlovén (16,7%) vagy olasz (15,9%) mutatóknak.

Minden emberi élet egyaránt fontos (A képen Adamecz Imre háziorvos előkészíti az oltóanyagot, mielőtt egy idős, mozgásában korlátozott nőt beolt az otthonában a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina elsõ adagjával Nyíregyháza-Rozsrétszõlõn 2021. március 29-én)
Fotó: MTI/Balázs Attila

Az EU tagállamai közül mindössze hét országban regisztráltak 2020-ban a magyarnál kisebb halálozási többletet (Ciprus, Görögország, Németország, Észtország, Lettország, Finnország, Dánia) – mutatott rá Bozsonyi Károly. A volt szocialista, ma uniós országok Magyarország nélkül számított átlagos növekménye 12%, ami szintén jóval meghaladja a hazai értéket.

„A 2020-as év vonatkozásában tehát nincs okunk azt gondolni, hogy a halálozási többlet hazánkban EU-s összehasonlításban kiugróan magas lenne, sőt”

– emelte ki a szakértő.

Az természetesen az elsődleges igazság, hogy akár csak egy honfitársunk elvesztése is óriási tragédia, ezért sem emberi, sem szakmai szempontból nincs itt annak az ideje, hogy államok közötti „versenyként„ írjuk le a koronavírus-betegségben elhunytak halálozási statisztikáinak összevetését. És bár ugyan az évesnél rövid időszakok halálozási többleteinek összehasonlítása nem ad végleges képet – ugyanis a halálozások éven belüli ingadozása véletlenszerűen ki is lenghet –, az Origo utánajárt a vonatkozó idei, 2021-es hazai és nemzetközi adatoknak.

Ezek – legalábbis az év első 7 hetének jelenleg elérhető számsorai – alapján kijelenthető, hogy a Magyarországra vonatkozó adatok itt sem kirívóan rosszak. Ugyanis ezen időszakban az Európai Unióban átlagosan 19,7%-kal többen haltak meg, mint 2020 azonos időszakában. 10 országban volt az átlagot meghaladó a halálozási többlet, Magyarországon az uniós átlagnál jóval kedvezőbb – már ha lehet ilyen témában ezt a jelzőt használni – 7,2%-os volt a növekedés.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Dr. Bozsonyi Károly, Ph.D. az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi docense. Doktori disszertációját a kollektív emberi viselkedés matematikai modellezéséről írta. Kutatási területe a komputációs társadalomtudomány és a kvantitatív módszertan. Több mint 80 magyar és nemzetközi tudományos közlemény szerzője vagy társszerzője. 2014-17 között az Országos Statisztikai Tanács elnöke. 2010-től a Statisztikai Szemle szerkesztőbizottságának tagja. Több mint száz adatvezérelt viselkedéselemzésen alapuló kutatást vezetett az elmúlt két évtizedben. Dolgozott multinacionális kutatócégnél és vezetett állami vállalatot is. Legutóbbi tudományos közleménye a Springer kiadónál jelent meg New Yorkban.