Harmadszor kapja magyar kutató a legfontosabb matematikai elismerést

A matematikai Nobel-díjként emlegetett Abel-díjat 2021-ben Lovász László akadémikusnak és az izraeli születésű Avi Wigdersonnak ítélték. A ma közzétett indoklás szerint „meghatározó jelentőségű munkásságukért az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén, és szerepükért abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak” érdemelték ki az elismerést.

Budapest, 2014. május 6. Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) új elnöke az Akadémia díszlépcsõjén megválasztásának napján, 2014. május 6-án. Az új elnök megbízatása 3 évre szól. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Az 1948-ban Budapesten született Lovász Lászlót tizenéves kora óta „sztármatematikusként” emlegették. Nem nyomasztotta a sztárság. Nem ezzel foglalkozott, hanem annak örült, hogy megoldott problémákat. Az ELTE hallgatójaként 1970-ben, 22 évesen kandidátusi fokozatot szerzett. Ekkor már nemzetközi konferenciákon tartott előadásokat és 15 publikációja jelent meg. A magyar rendszer furcsasága miatt csak 1971-ben diplomázott, egy évvel azután, hogy megszerezte kandidátusi fokozatát. Először az ELTE-n, majd a szegedi József Attila Tudományegyetemen oktatott, ahol 1975-ben a geometria tanszék vezetője lett. 1982-ben az ELTE Számítógép-tudományi Tanszék élére nevezték ki. 1993-ban a számítógép-tudomány és matematika professzora lett a Yale Egyetemen. 1999-ben a Microsoftnál kezdett tudományos kutatóként dolgozni, majd 2006-ban visszatért az ELTE-re. A világ számos egyetemén volt vendégprofesszor.

– A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején az időm felét itthon, a másikat az Egyesült Államokban töltöttem. Olykor azt éreztem, hogy elaprózom az energiáimat, miközben számos érdekes problémával találkoztam. Azért fogadtam el a Yale Egyetem állásajánlatát, mert nyugalomra vágytunk. Összesen tizennégy évet éltünk a tengeren túl, aminek a második fele a Microsoftnál telt el – mondta el Lovász László, aki az informatikai cégnél rövid ideig együtt dolgozott a magyar származású Charles Simonyival, a kétszeres űrturistával. Az akadémikus nem vágyott az űrbe, efféle kalandok nem izgatták, de számos olyan pontja van a világnak, amit szívesen meglátogatna turistaként.

A koronavírus-járvány alaposan átírta az MTA elnökségének utolsó hónapjait – arra ugyanis nem volt jogszabály, hogy miként kell tisztségviselőket választani pandémia idején. Tavaly ősz óta az Európai Kutatási Tanács támogatásával, nemzetközi együttműködés részeként a járvány terjedésével kapcsolatos problémákat elemzi társaival. Azt figyelik, hogy milyen adatokat érdemes gyűjteni. Úgy érzi, jól haladnak.

Lovász László számos díjat kapott, köztük az 1999-ben Wolf- és Knuth-díjat, 2001-ben Gödel-, míg 2010-ben Kiotó-díjat. Elnöke volt a Nemzetközi Matematikai Uniónak és kétszer a Magyar Tudományos Akadémiának. Feleségével, Vesztergombi Katalinnal – aki szintén matematikus, és kutatótársként gyakran együtt dolgoznak – négy gyermekük és hét unokájuk van.

Az Abel-díjat a norvég kormány finanszírozza, és 7,5 millió norvég korona (körülbelül 271 millió forint) pénzjutalommal jár. A díjat a Norvég Tudományos Akadémia adja. A nyertesek kiválasztása öt nemzetközileg elismert matematikusból álló Abel-bizottság ajánlásán alapul. Lovász László mellett két magyar matematikus érdemelte ki eddig ezt az elismerést: Az 1926-ban Budapesten született, 1941 óta az Egyesült Államokban élő Lax Péter 2005-ben, Szemerédi Endre pedig 2012-ben.