A számítási bonyolultság elmélete – amely az algoritmusok sebességével és hatékonyságával foglalkozik – az 1970-es években még gyerekcipőben járt, de ma már a matematika és az elméleti számítógép-tudomány elismert területe. – Lovász és Wigderson az elmúlt évtizedekben vezető szerepet játszott ebben a fejlődésben. Tevékenységük sok szempontból összefonódik, hiszen munkásságuk meghatározó volt a számítási véletlenszerűség megértése és a hatékony számítás határainak kutatása szempontjából – méltatta a díjazottakat Hans Munthe-Kaas, az Abel-bizottság elnöke. Nekik köszönhetően a diszkrét matematika és a viszonylag fiatal elméleti számítógép-tudomány a modern matematika központi területeivé vált. A norvégok szerint Lovász László tudományos publikációi mellett számos könyv szerzőjeként ismert, műveiben mindig világosan és érthetően fogalmaz. Munkásságának egyik legfontosabb eredménye, hogy meghatározta, hogyan képes a diszkrét matematika megoldani a számítógép-tudomány alapvető elméleti kérdéseit.
– 2012-ben jelen voltam Szemerédi Endre oslói Abel-díj-átadásán. Eljátszottam a gondolattal, hogy egyszer talán én is ott állhatok a norvég király mellett. Ugyanakkor tudni kell rólam, hogy sohasem a díjak motiváltak. A megismerés öröme és izgalma semmi mással össze nem hasonlítható élményt jelentett számomra – mondta el Lovász László, aki szerint a matematika területén az Abel-díj a legnagyobb presztízsű, külsőségeiben is a Nobel-díjhoz legjobban hasonlító elismerés. Az akadémikus egy alkalommal úgy nyilatkozott: szerencsés volt, hogy részese lehetett egy olyan időszaknak, amelyben a matematika együtt fejlődött egy alkalmazási területtel.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
– A gráfelmélet, a kombinatorika és a diszkrét matematika játszik jelentős szerepet ezen a területen, mi, magyarok ezekben hagyományosan jók vagyunk. Elsősorban Erdős Pál nevét kell kiemelni, aki az előbb említett tudományágak világszerte elismert képviselője volt. Szerencsésnek tartom magam, hogy Erdőssel középiskolásként találkozhattam. Bátorított, egyengette a pályámat. A számítógépek megjelenésével a korábban lenézett gráfelmélet, kombinatorika és diszkrét matematika jelentősége ugrásszerűen megnőtt. Olyan új eredmények születtek, amelyek nélkül nem létezhetne a modern informatika. Nagy áttörés volt, az ember érezte, hogy nagy dolgok részese lehet. Akkor kevesen gondolták, hogy a biológia is felhasználhatja a matematikusok felismeréseit. Ha újrakezdhetném a pályámat, a matematika mellett a biológiával is behatóbban foglalkoznék – ismerte el az akadémikus.