Százhúsz éve született gróf Esterházy János, akinek boldoggá avatási eljárását a Krakkói Egyházmegye megindította – emlékeztetett napirend előtti felszólalásában Németh Zsolt szerdán a Parlamentben.
A Fidesz képviselője elmondta, mind a négy V4-fővárosban megünnepelték az évfordulót. Mint mondta, a magyar–lengyel barátság napja márc. 23-án szintén alkalmat jelent az emlékezésre, hiszen a gróf lengyel–magyar vegyes házasságból származott. Esterházy János fontos a lengyelek számára is, mivel lengyel menekülteket menekített Magyarországra, és elsőként emelt szót a katyńi vérengzés ellen is. A Felvidéken élve a magyar–szlovák viszonyt is fontosnak tartotta, és a szlovákok jogaiért, valamint a kommunizmus szlovák és cseh üldözötteivel együtt raboskodott – fejtette ki Németh Zsolt.
Július elsején magyar V4-elnökség kezdődik, és fontos feleleveníteni, hogy a pragmatikus szempontok mellett lelki közösség is összeköt bennünket – vélekedett a fideszes politikus,
aki szerint az emberi jogok mellett a keresztény etika alapján mindenkor kiálló Esterházy gróf életműve emlékeztet rá, hogy nem az ENSZ-ben vagy az Európai Tanácsban kezdődtek az emberi jogok, hanem mélyebben gyökereznek.
Válaszában Rétvári Bence arról beszélt, hogy Esterházy János a Kárpát-medence népeinek békés együttélését szolgálta. Európát a nemzetek Európájaként képzelte el, és a legerősebb tartóoszlopának a kereszténységet tartotta. Sziklaszilárdan kitartott elvei és szülőföldje mellett, mindig a Felvidéken maradt, elutasította a menekülés lehetőségét, ezáltal önként vállalta a kényszermunkát és fogságot.
A háború alatt a Gestapo, utána a kommunisták üldözték – emlékeztetett az államtitkár, és kiemelte, hogy a gróf példája a haza szeretetére, a regionalizmusra és a keresztény Európa fontosságára tanít bennünket.
