Horváth László budapesti ügyvéd a Magyar Nemzetnek elmondta, a jog szerint nem csak az az embercsempész, aki ténylegesen áthozza a határon az illegális bevándorlókat. A törvény úgy fogalmaz: „bűncselekmény elkövetője, azaz az embercsempész bárki lehet, a bűncselekmény passzív alanya pedig az, akinek az elkövető az államhatár átlépéséhez jogszabályi rendelkezések megszegésével segítséget nyújt.” A jogi szakértő ezt azzal egészítette ki, hogy ilyen jellegű segítségnyújtás lehet az államhatáron történő átszállítás, az útbaigazítás, a tanácsadás, térkép átadása megrajzolt határátlépési útvonallal, valamint akár a határátlépés előtti éjszakán szállás biztosítása, élelmiszerrel vagy ruhával történő ellátás is, amennyiben az elkövető tisztában van azzal, hogy mit tervez az a személy, akinek segítséget nyújt. Bűnszervezetben követi el az embercsempészés bűntettét, aki a társaival abban állapodik meg, hogy külföldi állampolgárok Magyarország területén továbbszállítását anyagi ellenszolgáltatás fejében megszervezi, és azt lebonyolítja. Az ügyvéd szerint a három nyírségi gyanúsított által adott hamis igazolások kimerítik a szervezés és a lebonyolítás törvényi tényállását, amit súlyosbít a szervezettség, hogy több embernek nyújtottak így segítséget, ráadásul veszélyhelyzet idején követték el a jogsértést.