Karácsonyék az összeomlás szélére sodorják a BKV-t

Igazságtalan munkáltatói döntések és az alapvető járványügyi szabályok figyelmen kívül hagyása jellemzik a BKV vezetési gyakorlatát, ami a fővárosi vállalat dolgozóinak a tömeges távozását is okozhatja. Még ebben a hónapban többnapos munkabeszüntetés kezdődhet a cégnél.

Budapest, 2020. szeptember 16. Egy 9-es autóbusz belsõ tere egy utassal a Kõbányai Liget téren. MTVA/Bizományosi: Róka László *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Róka László

A Karácsony Gergely-féle városvezetés az összeomlás szélére sodorhatja a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt.-t (BKV).

Amellett, hogy a főpolgármester és a szövetségesei nem támogatnak semmiféle béremelést erre az évre – a BKV igazgatósága nullaszázalékos béremelésről szóló üzleti tervet fogadott el 2021-re –,

a cégen belül folytatott különböző gyakorlatok és eljárásmódok rendkívül nehéz helyzetbe hoznak számos dolgozót, akik a pandémia lecsengése után akár tömegesen távozhatnak más vállalatokhoz, illetve külföldre.

A BKV belső működését jól ismerő forrásaink arról számoltak be, hogy a cég különböző intézkedései – vagy azok hiánya – csak tovább növelik a dolgozók jelenleg is súlyos megélhetési problémáit.

Az egyik húsba vágó kérdés a járatritkítások miatti túlóralehetőségek lecsökkenése, ami például a buszvezetők esetében akár havi százezer forintos bevételkiesést is jelenthet, így nagyjából a 2017-es bérszínvonalon keresnek.

Ráadásul, információink szerint, a megbetegedett járművezetőket – újbóli munkába állásuk után – két hétre kiveszik az úgynevezett „startjukból”, vagyis olyan vonalakra oszthatják be őket, amelyeken a megszokottnál nagyságrendekkel kevesebb pénzt visznek haza.

A vállalat dolgozó maximum köszönőlevelet kapnak a pandémia idején tett erőfeszítéseikért Fotó: Kurucz Árpád

Arról is értesültünk, hogy más-más összegű juttatást kapnak a különböző metróvonalak szerelői, karbantartói. Informátoraink egyike arról számolt be, hogy

a legmostohábban a 3-as metróvonal dolgozóival bánnak, akik jóval kevesebbet kapnak a másik két vonalon feladatot ellátó munkatársaknál.

Állítólag többen már távoztak is a jobban honorált metróvonalakhoz. Abból pedig további feszültség keletkezik, hogy

mindenféle szakmai tapasztalat nélkül is felvesznek szerelőket, és a fiatalok gyakran ugyanannyit keresnek, mint a több évtizede a pályán lévő, tapasztalt munkatársak.

Más pozíciókban viszont éppen a frissen belépett, próbaidőn lévő dolgozók válnak áldozataivá a BKV rapszodikus, következetlen vezetési gyakorlatának. Úgy tudjuk, hogy mivel ezeknek a kollégáknak az elbocsátása nem számít bele a csoportos létszámleépítésbe, egyes esetekben kíméletlenül, gondolkodás és a szakmai szempontok figyelembevétele nélkül küldik el az új dolgozókat, akárcsak betegségből adódó hiányzásuk miatt. Olyan esetről is tudomást szereztünk, amikor

egy áramütést panaszoló próbaidős kollégának azt tanácsolták, hogy ne menjen orvoshoz, hanem inkább otthon pihenje ki magát, ám a rá következő hét elején szó nélkül kirúgták.

Közben abból is látszik, hogy a BKV vezetése érzékeli a helyzet tarthatatlanná válását, hogy a vezérigazgató már három-négy hetente küld körbe köszönőlevelet a dolgozóknak, ám utóbbiak beszámolója szerint sokaknak édeskevés a fentről érkező szóbeli biztatás.

A visszásságok kapcsán kérdéseinket eljuttattuk a BKV-hoz is, amint választ kapunk, közöljük a fővárosi közlekedési vállalat álláspontját.

Mint már beszámoltunk róla, a harmadik járványhullám csúcsán a maszkhasználatra és a szociális távolságtartásra vonatkozó alapvető szabályokat sem tartották be a BKV-nál, ezért több százan betegedtek meg Covid–19-ben, illetve kerültek karanténba. Ráadásul a vezetés nem kérte a koronavírus tüneteit mutató dolgozók tesztelését, hanem egyszerűen néhány nap szabadságra küldték a köhögő, lázas kollégákat, akik visszatérve akár tovább is adhatták a SARS-CoV-2-t, ha az okozta a diagnosztizálatlanul maradt betegségüket. Korábban Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) az elnöke arról beszélt lapunknak, hogy még április végén többnapos sztrájkot kezdeményezhetnek, ha továbbra sem sikerül megállapodniuk a fővárossal a 2021-es évre eszközölt béremelésről. A bérszövetségbe tömörült fővárosi vállalatok minimálisan hatszázalékos béremelést követelnek.

Mellébeszél a BKV

A cikkünkben közöltekkel kapcsolatban feltett kérdéseinkre személyeskedéstől sem mentes közleményt adott ki a BKV, amelyben a „legnagyobb csúsztatásnak” nevezték, hogy a Karácsony Gergely vezette főváros nem támogatja a cég dolgozóinak béremelését az idei évre. Ennek ellentmond, hogy továbbra sincs megállapodás, a április végén több napos sztrájk is kezdődhet. Emellett Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes korábban határozottan azt állította, hogy semmilyen béremelés nem lehetséges 2021-re, a rendelkezésre álló források ezt nem teszik lehetővé. Ráadásul míg Karácsony Gergely helyettese azt hangoztatta, hogy nagyjából novemberre béremelések nélkül is 16 milliárd forintos mínuszba fordul a főváros költségvetése, Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke arra mutatott rá, hogy a bérszövetség összes cégénél végrehajtott hatszázalékos emelés mintegy nyolcmilliárd forintot tenne ki, ami szerinte nem lenne túl nagy ár a BKV üzemképességének biztosításáért.

A BKV közleményében számos kérdéses pontra nem tértek ki, egyebek mellett arra sem, hogyan fordulhatott elő, hogy egy áramütésre panaszkodó munkatársuknak azt tanácsolták, otthon pihenje ki magát, és ne menjen orvoshoz. Az arra vonatkozó kérdést is figyelmen kívül hagyták, hogy miért vesznek fel műszaki képesítéssel nem rendelkező metrószerelő munkatársakat, és hogy utóbbiak bérezése miért közel ugyanannyi, mint a több évtizede a pályán lévő, tapasztalt kollégáké. Ez a gyakorlat ugyanis – amellett, hogy igazságtalan – jelentős feszültségekhez vezet a cégen belül.

A BKV járványügyi intézkedéseinek bírálatát is alaptalannak nevezték, holott a cég több szerelő, karbantartó dolgozója egyöntetűen arról számolt be, hogy munka közben nem viselnek maszkot, ami pedig kötelező lenne. Emellett a BKV kis étkezőhelyein tömörülő munkatársak is fertőzésveszélynek lehettek kitéve.

Folytatjuk a témában kezdett cikksorozatunkat, s a BKV belső ügyeit ismerő források segítségével több jogszerűtlen, és etikailag megkérdőjelezhető gyakorlatot, valamint eljárásrendet tárunk fel.