– Miért kell sok kistarcsainak úgy élnie, hogy ha kedvezőtlen a széljárás, akkor a hulladékgazdálkodók bűzét szagolja? – tette fel a kérdést napirend előtti felszólalásában Hohn Krisztina (LMP). A baloldali politikus szerint Kistarcsán évek óta problémát jelent a hulladékgazdálkodás, és szerinte a kormány százmilliárd forint körüli összegből sem képes elérni, hogy „ne hulladékhegyek között” éljenek. – A civil szervezetek próbáltak valamiféle megoldást nyújtani, sikertelenül. Hogyan lesz bizalmi kör a környezetvédelmi politikában? – hangoztatta az LMP-s képviselő, aki úgy vélte, a különböző környezetvédelmi intézkedéseket elősegítő technológiák, gázkutak ellenőrzése elengedhetetlen.
Schanda Tamás államtitkár úgy fogalmazott, örömmel vitázik ilyen kérdésekben a képviselővel. Hozzátette:
ez nem politikai kérdés, s szomorúnak nevezte, hogy a baloldal így zülleszti le a környezetvédelem ügyét is.
– Ezek a kérdések minden embert érintenek, függetlenül attól, hogy jobb- vagy baloldaliak – szögezte le Schanda Tamás, emlékeztetve arra, hogy
a baloldal nem szavazta meg a vonatkozó intézkedéseket, és kizárólag a jobboldal támogatta a klímavédelmi törvényt.
Az államtitkár szerint a legfontosabb kérdés az, hogy hogyan lépjük fel az illegális szemetelőkkel szemben.
– Behoztuk ezeket a javaslatokat, szorgalmazva a hatóságok létrehozását és az illegális hulladéklerakók eltávolítását, és Önök ezt elutasították – jelentette ki Schanda Tamás, aki jelezte: a kormány projektekkel, törvényekkel, határozatokkal igyekezett fellépni a környezetvédelem ügyéért.
– A tiszta ország képével a Klímavédelmi akcióterv foglalkozik, emellett pedig létrehoztuk a Tisztítsuk meg az országot projektet 2020 nyarán, amelybe civil szervezeteket, önkormányzatokat és különböző szakmai szervezeteket is bevontunk
– idézte fel az államtitkár, majd megemlítette a Hulladékradar elnevezésű mobiltelefonos applikációt is, amelyet már több mint ezren töltöttek le.