Orbán–Fekete-Győr-vita a felsőoktatás struktúraváltásáról

Az egyetemi szféra reformja vagy „fideszes hatalomátmentés”? Állami fennhatóság vagy alapítványi szervezés? Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, miniszterhelyettese, valamint Fekete-Győr András, a Momentum miniszterelnök-jelöltje vitázott a polgári-konzervatív fiatalokat tömörítő Fúzió Hallgatói Közösség szervezésében, melyet Kovács Noémi, az egyesület alelnöke moderált.

A vita. Forrás: Facebook/Fúzió Hallgatói Közösség

Fekete-Győr András abszurdnak nevezte, hogy valaki élete végéig kuratóriumi tag lehet. – Becsaptátok az egyetemeket, hiszen azt ígértétek, hogy ömleni fog a pénz, és ebből semmi nem valósult meg. Mikor és mennyit fognak kapni az egyetemek? – kérdezte a baloldali politikus.

Brüsszel jóváhagyása kell

Orbán Balázs azonban rámutatott arra, hogy itt az állam kivonja magát a felsőoktatás felügyeletének a kötelezettsége alól, majd Fekete-Győr felvetésére reflektálva emlékeztetett, az MSZMP volt az, aki az állami felügyelethez ragaszkodott.

– Brüsszelnek először az uniós Helyreállítási Alapot, azaz az RRF-et kell jóváhagynia, hogy megkapják az egyetemekre szánt összeget. Arra szeretnélek kérni, hogy a momentumos képviselőhölgyek vessék be magukat, hogy minél előbb hagyja jóvá az Európai Bizottság és a Európai Tanács

– mondta vitapartnerének a miniszterhelyettes, majd közölte: – Én egy dolgot nem értek: a Momentum a kommunikációja alapján a fiatalok pártjaként próbálja pozicionálni magát Gyurcsány Ferenc politikai szövetségében. Akkor miért nem azoknak a fiataloknak az érdekét nézed, akik most mennek egyetemre, most diplomáznak le. Azoknak a diplomás fiataloknak, akiknek az egyetemét be tudjuk juttatni a világ ötszáz, majd kétszáz, aztán száz legjobb felsőoktatási intézménye közé – tette hozzá az államtitkár, majd miután Fekete-Győr a CEU-t emlegette, Orbán Balázs megjegyezte: a CEU ugyanúgy működtet campust Budapesten, a Nádor utcában. A CEU jogtalan versenyelőnnyel rendelkezett a magyar egyetemek kárára, ezért hoztak létre erre vonatkozóan jogszabályt.

Projektalapon megegyezni az unióval

Fekete-Győr András többször szakította félbe Orbán Balázst mondat közben. Olyan megjegyzések hagyták el a momentumos pártelnök száját, mint hogy „Orbán Viktor nem akar foglalkozni az oktatással és az egészségüggyel”, vagy hogy „hol van a beígért 1200 milliárd forint?”

Orbán Balázs ehhez képest higgadtan elmondta, az egyetemek magyar költségvetésből kapják meg az év végén az összeget, illetve 2500 milliárd forint vissza nem térítendő hitelkeret áll a rendelkezésre, amit az RRF-ből felvesz a magyar kormány.

– Ebben az oktatás is részesül, körülbelül 270 milliárd forint értékben, ebből a felsőoktatás 160-170 milliárdot kap

– mondta a miniszterhelyettes, hozzátéve: ezeket az összegeket a válság ellenére piaci forrásból finanszírozza a kabinet.

A vita Forrás: Facebook/Fúzió Hallgatói Közösség

Az államtitkár ezt követően azt mondta: mivel projektalapon fogunk az unióval megegyezni, ezért az RRF-keret egy részét nem vesszük igénybe, ami persze 2023-ig változhat. Szóba került Gyurcsány Ferenc kormányzása is, amikor állami forrásokat vontak ki az egyetemekből, és megemelték a tandíjakat. A néhány éve még a „az elmúlt harminc év elitjének” a leváltásával kampányoló Fekete-Győr András a következőket mondta vitapartnerének:

– Senkit nem érdekel, hogy 2010 előtt mi volt, Balázs, el kell, hogy keserítselek!

Hazudtok az 1200 milliárd forintról, nem kapják meg ezt a pénzt az egyetemek. A Diákvárost is megígértétek, ehhez képest a terület nyolcvan százalékát a Fudan Egyetem kapja meg – mondta a pártelnök.

– András, nyugodj meg, lesz Diákváros! Az említett több ezer milliárd forintot pedig az egyetemek már megkapták

– vágott közbe az államtitkár.

Miközben Orbán Balázs nemzetközi példákat hozva azzal érvelt, hogy alapítványi formában működnek az egyetemek Bajorországban, az Egyesült Államokban és Angliában, Fekete-Győr András annyit fűzött hozzá: –Most Magyarországon vagyunk.

Ekkor a Momentum elnöke megemlítette az Orbán Balázs által kuratóriumi elnökként vezetett tehetséggondozó intézményt, a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) is, amely a momentumos elnök szerint „fideszes intézménnyé alakult át”, és kifogásolta, hogy az állam nem játszik szerepet az intézmény irányításában. – Az MCC magánalapítvány volt mindig is. Tehát ha a magánalapítvány felett szeretnétek állami fennhatóságot, az jogellenes – jelentette ki Orbán Balázs, hozzátéve: a tehetséggondozó intézet teljesen transzparens módon működik, bíróságok és az Állami Számvevőszék által ellenőrizve, közbeszerzési szabályok betartásával. – Lehet, hogy neked problémád van azzal, hogy tízezer magyar gyermeket ingyenesen tehetséggondozói intézményben képzünk, de akkor gondod van a momentumosokkal is, hiszen sokan az MCC-re jártak, és okos gyerekek voltak – közölte a pártelnökkel az államtitkár, jelezve: a közérdekű célra rendelt vagyontömeg függetlenné vált az alapítóktól és az államtól.

A teljes beszélgetés itt nézhető vissza: