Aktívan építi magyar kapcsolatait a diaszpóra fiatalsága

Erős kapcsolata van a magyar kultúrával és nyelvvel a diaszpórában élő, továbbtanulás előtt álló fiataloknak. Többségük aktív tagja valamilyen magyar közösségnek, pedig zömében olyan fiatalokról van szó, akiknek már a szülei sem éltek Magyarországon – derül ki a Tempus Közalapítvány friss tanulmányából.

Fotó: Arpad Kurucz

Kutatást végzett a Tempus Közalapítvány a diaszpórában élő, továbbtanulás előtt álló fiatalok helyzetéről, anyaországhoz való kötődéséről. A felmérés elsősorban a Diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogram terjesztését és finomhangolását szolgálja, ez az a program, ami segíti a világ más tájain élő, de magyar gyökerű fiatalság belépését a hazai egyetemekre, azáltal, hogy támogatást nyújt a Magyarországon végzett tanulmányaikhoz.

A főleg dél-amerikai és észak-amerikai térségekből beérkezett válaszokból az derült ki, hogy a megkérdezett fiatalok többsége – 53 százaléka – aktív tagja diaszpórájában valamely magyar szervezetnek, közösségnek,

sokan járnak magyar iskolákba vagy tagjai például cserkészcsoportoknak, néptánccsoportoknak, egyházi közösségeknek.

A válaszadók többsége nagyon motivált a továbbtanulás iránt, a megkérdezettek mintegy fele elsősorban angol nyelvű képzésre jelentkezne, egyharmaduk pedig magyar nyelvű képzést választana szívesen – mutatott rá a tanulmány, amely szerint a művészetek, a gazdaságtudományok, valamint a társadalomtudományok bizonyultak a legnépszerűbb területnek a külhoni fiatalság körében.

A diaszpóra fiataljainak többsége aktív tagja valamilyen magyar közösségnek, például néptánccsoportoknak
Fotó: Kurucz Árpád

Az is fontos kérdés, hogy milyen tényezők motiválják a távol élőket a magyarországi továbbtanulásra. Ezzel kapcsolatban a diákok arról vallottak, szeretnének jobban megtanulni magyarul, szeretnék jobban megismerni a magyar kultúrát.

Sokaknak fontos, hogy a családjuk Magyarországról származik, és szeretnének is Magyarországon élni, míg mások inkább jelenlegi lakóhelyükön lennének aktív tagjai a magyar közösségnek, de a megkérdezettek körében fontos motivációs erőt jelent az is, hogy a magyar felsőoktatásnak jó hírneve van.

A válaszadó fiatalok egynegyede arról számolt be, hogy folyékonyan beszél és ír magyar nyelven, további mintegy negyven százaléka valamilyen szinten (mindennapi beszélgetésben vagy egyszerű kifejezésekkel) boldogul, és 33 százalék jelezte, hogy csak néhány szót ért vagy egyáltalán nem beszél magyarul.

Távolról is vonzó a magyar felsőoktatás, a megkérdezettek közül sokan szívesen jönnének a hazai egyetemekre
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Ennek ellenére a fiatalok háromnegyede arról vallott, hogy közepesen erős vagy nagyon erős a kapcsolata a magyar kultúrával és nyelvvel. Mindez azért is örvendetes, mert az érintettek nagyobb részének (57 százalék) már a szülei sem éltek Magyarországon korábban.

A kérdőív az ösztöndíjprogrammal kapcsolatos elvárásokra is rákérdezett, melyről kiderült: a külhoni diákok 93 százalékának nem okozna nehézséget, hogy a program részeként nyelvvizsgát kellene tenniük magyar nyelvből a tanulmányaik alatt.