Kövér László úgy fogalmazott: ahogy a 19. században igaz volt, ma is elmondható, hogy az ügyészség a magyar szuverenitás egyik fontos tartóoszlopa. A házelnök emlékeztetett: az Országgyűlésnek felelős legfőbb ügyész minden évben számot ad tevékenységéről, és a beszámolókból az állapítható meg, hogy a magyar ügyészség lelkiismeretesen, kiemelkedő szakmai tudással és alázattal látja el feladatait.
Kövér László felidézte: 150 éve fogadta el az Országgyűlés az 1871. évi 33. törvénycikket, amely létrehozta a modern magyar ügyészi szervezetet. A házelnök a kiegyezés kora egyik nagy eredményének nevezte a kodifikációt.
Bár a kiegyezéssel Magyarországnak az állami szuverenitása egy részéről le kellett mondania, az igazságszolgáltatása független lett
– mondta a házelnök. Hozzátette: a gyakorlatban a függetlenség a 19. század végén is csak komoly harcok és viták árán valósulhatott és maradhatott meg, az igazságszolgáltatást külföldi befolyástól és belpolitikai csatározásoktól is védeni kellett.
Kövér László felidézte: már a törvény elfogadásakor kritikaként merült fel, hogy mennyire alkalmazható a francia minta, azaz a kormány felügyelete alatt álló ügyészségi szervezeti modell Magyarországon. A politikai viták a már létrejött és működő királyi ügyészséget is elérték. Erre Vargha Ferenc koronaügyész 1907-ben úgy reflektált, hogy az ügyészség a meggyőződését a törvényre, az azzal kapcsolatos joggyakorlatra és tudományra alapítja, nem az érzelmekre vagy a politika változékony ízlésére – idézte fel a házelnök.

Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet
Az Országgyűlés elnökének értékelése szerint „az elmúlt 150 év bizonyította azt, hogy az ügyészség valódi küldetése, azaz az állam büntetőjogi igényének kizárólagos képviselete attól függetlenül meg tud valósulni, hogy milyen felügyeleti struktúrába illeszti az alkotmányos szabályozás a vádhatóságot”.
Az ügyészség jelenkori közjogi státusának kialakítása szempontjából meghatározónak nevezte azt a 2004-es alkotmánybírósági határozatot, amely deklarálta többek között, hogy a közvádra üldözendő bűncselekmények esetén a vádemelésről vagy annak elejtéséről – a magánvád vagy a pótmagánvád törvényben meghatározott eseteit kivéve – kizárólag az ügyészség dönthet. Ezt más szerv, így az Országgyűlés vagy annak bizottsága sem vizsgálhatja és nem kényszerítheti az ügyészséget döntésének a megváltoztatására – mutatott rá a házelnök.