Kilépési hullám előtt a szocialista párt

Noha már eddig is olyan emblematikus politikusai hagyták faképnél az MSZP-t, mint Botka László, Szanyi Tibor, Bárándy Gergely vagy Szölőssi Istvánné, információink szerint még a héten tucatnyi megyei, városi és kerületi szervezet jelentheti be, hogy kilép a Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes vezette pártból. Az már csak a hab a tortán, hogy mindeközben az MSZP-ben futószalagon hozzák a kizárásokról szóló döntéseket. 

Fotó: Andras Eberling

Kis túlzással elfogyhat az MSZP, mire elérkezik az országgyűlési választás. A Magyar Nemzet értesülései szerint ugyanis még a héten tucatnyi megyei, városi és kerületi szervezet jelentheti be, hogy kilép a pártból.

Molnár Gyula (balra) még MSZP-tagként: pártja három évtized után ejtette
Fotó: Éberling András

Úgy tudjuk: erre készül az MSZP hajdú-bihari szervezete, számos Pest megyei szervezet, a komlói szocialisták, illetve a párt XI. kerületi szervezete is.

A lista persze nem véletlen, a Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes-féle pártvezetés ugyanis a napokban döntött az MSZP volt Hajdú-Bihar megyei választmányi elnöke, Juhászné Lévai Katalin, a komlói Szakács László – aki az MSZP korábbi alelnöke is volt –, illetve a szocialisták egykori elnöke, XI. kerületi polgármestere, Molnár Gyula kizárásáról. Az egytől egyig veterán, legalább harminc éve MSZP-tag politikusokat azzal vádolták, hogy valamilyen módon összejátszottak a DK-val, illetve hogy a választás után Gyurcsány Ferencék frakciójába ültek volna be.

Ürügy eddig is akadt

Bárhogy is van, az MSZP vezetése korábban is talált ürügyet arra, hogy a kritikus hangokat kiszorítsa a pártból.

Kovács Barnabás korábbi választmányi elnökhelyettest, a Pest megyei szervezet vezetőjét például egy, az ATV-ben tett nyilatkozata miatt, Dobák István csepeli elnökségi tagot pedig azért zárták ki az MSZP-ből, mert a Facebookon Egy elmaradt vita helyett. Hogyan vesztette el az önkormányzati választást a csepeli demokratikus baloldal? című írásában bírálta a pártvezetést.

A korábbi Pest megyei elnököt, Fekete Zoltánt arra hivatkozva zárták ki az MSZP-ből, hogy egy belső egyeztető megbeszélésről az érintettek tudta és beleegyezése nélkül titkos hangfelvételt készített. Noha ezt ő maga is elismerte, fontos tudni, hogy Fekete Zoltán korábban a választmányi tagokhoz címzett, ám nyilvánosságra került levelében gazdasági visszaélések eltussolásával vádolta meg a pártvezetést.

A politikai maffia hálójában

Persze nem csak a kizárásokról futószalagon hozott döntések miatt fogy el végleg az MSZP, számos emblematikus politikusa magától döntött a távozásról. Ilyen például Botka László, Szeged polgármestere, a párt egykori miniszterelnök-jelöltje, választmányi elnöke, aki 2019 októberében jelentette be kilépését, ami állítása szerint már évek óta érlelődött benne.

Bár Botka ekkor nem kívánt sárdobálásba kezdeni, korábban éles hangon bírálta az MSZP-t, mondván, „a politikai maffia behálózta a demokratikus ellenzéket, benne sajnos a saját pártomat is”.

Bárándy Gergely már a 2018-as választás előtt bejelentette, hogy azon nem kíván indulni, egyúttal lemond párttisztségeiről is. „Jelen helyzetben és a jelenlegi viszonyok között, ország­gyűlési képviselőként számomra vállalhatatlanná vált a folytatás” – indokolta döntését Bárándy. Nem sokkal előtte a szocialisták egykori pártigazgatója, Velez Árpád is közölte, hogy nem indul a választáson. Döntését azzal indokolta, hogy Molnár Gyula vezetése alatt az MSZP „a magyar baloldal vezető pártjából történelmi szemszögből nézve pillanatok alatt egy, a mások után kullogó, kedvetlen, motiválatlan, kiszolgáltatott politikai közösséggé” vált, ezt pedig „a politikai menetrend és stratégia hiánya okozta vagy a szándékosság”.

– A magyarázkodással, csúsztatásokkal, hazudozással teli tévészereplésekkel gyakorlatilag elkészült az az út, amely a párt végromlásához vezet – fogalmazott Velez Árpád.

Krajcárok után kapirgálnak

A rendszerváltás utáni egyik legmeghatározóbb MSZP-s politikus és szakszervezeti vezető, Szölőssi Istvánné 2019 decemberében lépett ki a pártból. „Mint olyan, aki soha nem fogadta el sem a globális, sem a nemzeti kapitalizmusnak a társadalom nagyobbik részét kiszorító – neoliberális – politikáját, nemrég én is persona non grata lettem az MSZP-ben, ahonnan egy látszólag alapszabályi, a valóságban politikai indíttatású vita után kiléptem” – írta közösségi oldalán Szöllősiné. Nem sokkal később, 2020 januárjában Szanyi Tibor, a párt volt alelnöke és európai parlamenti képviselője is elhagyta a szocialistákat. Bár indoklásában elsősorban azt hangoztatta, hogy „nem tudta az MSZP-t rávenni a rendszerkritikus gondolkodásra”, Szanyi korábban sokkal súlyosabb kritikával illette egykori pártját. Mint 2019 júniusában közzétett nyílt levelében fogalmazott, „ma húsz-harminc emberből jó, ha egy (!) gondolja, hogy szükség lenne az MSZP-re. Anno velünk indult az »orrbefogásos« szavazás kultúrája. A nyilvánosság platformjain döntően a belső mutyijainkkal, külső alkudozásainkkal jelenünk meg, mások pedig leginkább korrupt bandának emlegetnek minket, ahol a vezetők a tagság vállát taposva huzakodnak az egyre kevesebb koncon. Hozzánk belépőkről alig hallunk, kilépőkről, elsétálókról és sajnos elmentekről annál többet.”

Szanyi ekkor úgy összegzett: „Ez így nem párt! Ez így csak egy degenerálódó belterjes klub, ahol a politikai témakészlet elapadt, s jobbára az itt-ott fellelhető apróbb krajcárok után kapirgálunk.”