Szuperállam vagy szuverén államok közössége lesz-e Európa?

Az Európai Unió jövőjéről és Magyarország közösségen belüli helyzetéről folyik nemzetközi eszmecsere, amelyben az Alapjogokért Központ is részt vesz saját kutatási eredményeinek publikálásával. A július 1-jén rendezett workshopon kiderült, a legfőbb kérdés, hogy Európa konföderációs rendszerű közösség lesz-e, vagy független államok közössége.

Porto, 2021. május 8. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j4) és Emmanuel Macron francia elnök (j2) egyeztet, mellettük Xavier Bettel luxemburgi (b), Mateusz Morawiecki lengyel (j3) és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök (j) az EU szociális csúcstalálkozójának második napján a portugáliai Portóban 2021. május 8-án. A koronavírus okozta járványhelyzet, valamint az európai szociálpolitikai menetrend meghatározása szerepel az uniós tagországok állam-, illetve kormányfõinek kétnapos, nem hivatalos találkozójának középpontjában. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Az Európai Unió (EU) többszörösen is válságban van – mondta el Kovács István jogász, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Szerinte az identitásválság alapja az, hogy nem tudja eldönteni, politikai közösség kíván-e lenni, vagy egy olyan gazdasági közösség, amely korábban sikeresnek bizonyult. Emellett egészségügyi válság is sújtja, és bajban van az eurózóna is a jelentős államadósságot felhalmozó országok miatt.

Az elemző szerint az unió többszörösen is válságban van, a kiutat pedig nem egységesen látják a tagállamok
Fotó: Archív/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Amint azt a stratégiai igazgató kifejtette, az EU eszmecserét kezdeményezett annak feltérképezésére, hogy az egyes tagállamok hogyan képzelik el a válságkezelést és a közösség jövőjét. Kovács István szerint nagyon fontos ez a vita, amelybe az uniós polgárok mind szélesebb körét igyekeznek bevonni, bár hozzá kell tenni, hogy a tanácskozás valójában az unió területén élők fals tájékoztatása mellett zajlik. Például Magyarországot vagy Szerbia belépésének kérdését a meglehetősen egyoldalú nyugati sajtó prizmáján át látják a vitába bekapcsolódók, és ez nagyon megnehezíti az érdemi egyeztetéseket. A stratégiai igazgató egyebek mellett Orbán Viktor miniszterelnöknek az EU megújítása mikéntjét tárgyaló hét téziséből is idézve azt mondta, hogy

az uniós intézményeket behálózza a Soros György által finanszírozott, nyílt társadalmat propagáló civil szervezetek hálózata, amelyek befolyása most minden eddiginél erősebb.

Kovács István szerint ezzel mindenképpen kezdeni kell valamit, majd a lehetséges megoldások között említette a magyar kormányfő javaslatát,

amely egy új testületet hozna létre a tagállami alkotmánybíróságok bevonásával.

Kovács Attila uniós projektvezető úgy vélekedett, az unió jövőjéről szóló vita tétje, hogy az EU a föderalizmus vagy az erős nemzetállamok alkotta közösség irányába indul el. Értékelése szerint a vita keretrendszerét is úgy alakították ki az uniós intézményrendszerek, hogy „eleve lejt a pálya” az Európai Egyesült Államok hívei számára.

Úgy látja, hogy

megálljt kell parancsolni az Európai Bizottság törekvéseinek, ugyanis azok háttérbe szorítják a tagállamokat, megbélyegzik a nemzeti érdekeikért kiálló államokat és „lopkodó hatáskörelvonást” hajtanak végre.

A központ uniós projektvezetője kitért arra is, hogy az EU jövőjéről szóló vita irányát nagymértékben meghatározhatja a szeptemberi németországi és a jövő áprilisi franciaországi választások eredménye.