Egy év múlva szabadul a romagyilkosok sofőrje

Tizenhárom év fegyház kitöltése után egy év múlva szabadul Csontos István, a romagyilkosok sofőrje. Maguk a kegyetlen gyilkosok, Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt soha nem szabadulhatnak. A politikai felelősség egyértelműen a Gyurcsány-kormányé. Kérdés, elfogtak-e mindenkit a bűnösök közül.

Csontos István, a sofőr három év múlva szabadulhat Fotó: MTI/Mohai Balázs

Csontos István, a romagyilkosok sofőrje 12 hónap múlva, 2022. augusztus 21-én szabadul a rá kiszabott 13 év fegyházbüntetés teljes kitöltése után, a hat romát megölő sorozatgyilkosok — Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt — pedig soha nem hagyhatják el a fegyházat. 

A minap volt 12 éve, hogy elfogták őket, ám egy sor kérdés megválaszolatlan ma is, mint például voltak-e felbujtók, és ha igen, kik, mely körből, volt-e köztük politikus, a titkosszolgálatok szerepe, a gyilkosok finanszírozóinak kiléte, illetve az is tisztázatlan, hogy miért nem fedték fel hungarista kapcsolatrendszerüket. Ám lehetséges, hogy ezekre a kérdésekre soha nem kapunk olyan választ, ami megalapozhatna egy büntetőeljárást.

Mint azt korábban megírtuk, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) idén év elején megszüntette a romagyilkosságok felbujtói ellen indított nyomozást. A sorozatgyilkosság aktáit tavaly nyáron porolták le, azután, hogy 

a halálbrigád életfogytiglani fegyházra ítélt vezetője megtörte a hallgatást és elkezdett beszélni az egykori támogatóikról és a finanszírozókról. 

Kiss Árpád állította, hogy jobbikos körök is segítették őket, de utalt arra is, hogy a Gyurcsány-kormány a káoszban volt érdekelt, ezért az akkori titkosszolgálat visszatartotta az információkat, emiatt pedig nem sikerült időben elfogni a sorozatgyilkosokat. A hatóság a szocialista kormányzat idején működő Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori munkatársainak szerepét is vizsgálta, ám végül kétséget kizáróan nem lehetett igazolni, hogy a felbujtás bárki részéről is megtörtént volna.

A Magyar Nemzet úgy tudja, több olyan bűncselekményre, illetve szolgálati szabálysértésre utaló adat is felmerült, ami alapján évekkel ezelőtt büntetőeljárást lehetett volna indítani, ám az eltelt idő alatt ezek az ügyek elévültek. Így az utólagos nyomozás zsákutcába futott. Az ügyet azonban korántsem lehet lezárni. Szakmai, elsősorban titkosszolgálati körökben makacsul tartja magát, hogy a felbujtó, felbujtók személye előbb-utóbb ismertté válik, akár úgy is, hogy büntetőjogilag eltudják majd számoltatni őket.

Mindenesetre a kérdéseket ismételjük meg.

Vajon miért nem keresik tovább a banda még hiányzó tagját vagy tagjait? Pénzelhette valaki a rasszista támadásokat? Miért nem tisztázták a közvélemény számára megnyugtató módon a titkos­szolgálati szálakat? Miért hagyta abba a polgári elhárítás a Kiss testvérek és Pető lehallgatását, megfigyelését, holott telefonbeszélgetésük szerint éppen fegyverbeszerezést terveztek? A katonai elhárítás vezetői valóban becsapták a hatóságokat és az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát? Miért nem vizsgálták a bandának a későbbi rendőrgyilkos id. Győrkös István-féle Magyar Nemzeti Arcvonalhoz (MNA) való viszonyát?

Talán ennél is fontosabb kérdés, hogy milyen érdeke fűződött, ha fűződött a szocialista–liberális kormányoknak a világbotrányt hozó sorozatgyilkosságért felelősök teljes körének a megbüntetését elkenni? Valóban igaza van az egyik elkövetőnek, amikor azt írja lapunknak eljuttatott levelében: 

a 2008. évi galgagyörki pogromot mindenki büntetlenül úszta meg. Pedig ez a kézivezérelt esemény indította el a hat áldozat halálával végződött, szegregátumok elleni támadássorozatot. Itt nem valamiféle absztrakt összefüggésről van szó. Nem véletlen, hogy a gyilkosságokhoz vezető első támadás szintén Galgagyörkön történt, a tipp és az anyagi eszközök a Jobbikkal kapcsolatban álló, ultraradikális körtől származtak. Ez a szponzoráció akkor sem hátrált meg, amikor 2008. november 2-án éjjel Nagycsécs település határában, Pető Zsolt elítéltnél elszakadt a cérna, és kivégzett egy családot. Legkésőbb ekkor az elfogáshoz szükséges összes információ már rendelkezésre állt, a szokásos kriminalisztikai adatokat a rendőrség összegyűjtötte, de az ismert, erőszakra hajlamos neonácik aktáit a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) visszatartotta.

A politikai felelősség azonban vitathatatlanul a Gyurcsány–Bajnai-kormányoké.

Néhány nappal a banda tagjainak elfogása után, 2009 augusztusának utolsó napjaiban felbukkant az interneten egy titkosszolgálati forrásokra hivatkozó dokumentum, amely részletesen taglalja a szolgálatok elkövette mulasztásokat. 

Az egyik ilyen a polgári elhárítás – Nemzetbiztonsági Hival (NBH) – kapitális hibája volt. Figyelték mindhárom későbbi gyilkost, ám a támadássorozat megkezdése előtt leállították lehallgatásukat és megfigyelésüket.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága megállapította, hogy az NBH egységei között elégtelen volt a kommunikáció, és a szolgálat nem vette komolyan a megfigyelés alatt álló szélsőségesek fegyverbeszerzési törekvéseit. A jogi osztály 2008 tavaszán a hajdú-bihari műveleti tiszt kérése ellenére sem rendelte el Kiss Árpád és Pető Zsolt megfigyelését, Kiss István megfigyelését pedig nem szigorították, sőt később felfüggesztették. Mindezt annak ellenére, illetve azután, hogy lehallgatott telefonbeszélgetésük szerint fegyverbeszerzésre készültek.

Szilvásy György és az őt váltó Ficsor Ádám nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő szocialista miniszterek felelősségét is megállapította a bizottság, mint ahogy Laborc Sándor volt NBH-főigazgatóét is.

Balajti László, a vizsgálat ideje alatt hivatalban lévő megbízott főigazgató lefokozásokról, visszaminősítésekről és nyugdíjazásokról adott ki parancsot az ügy kapcsán. A bizottsági jelentést megküldték Kovács Tamás legfőbb ügyésznek is, ám ő nem kezdeményezett büntetőeljárásokat.

Az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának megállapítása szerint a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) vezetői félrevezették a nyomozás résztvevőit, sőt a szakbizottság tagjait is, amikor azt állították, hogy Csontos István nem működött együtt velük. 

Csontos koszovói szerződéses békefenntartóként került kapcsolatba alakulata elhárítótisztjével, aki informátorként használta, elsősorban a misszióra indulók szélsőséges, radikális csoportokhoz való esetleges kapcsolatairól kérdezte a találkozóikon. Csakhogy később kiderült, a Csontossal való kapcsolatot a tartótiszt dokumentálta, így hivatalossá téve azt, sőt Csontos jutalmat is kapott szolgálataiért.

A KBH-nál azonban 2010-ig nem volt belső vizsgálat. Hende Csaba honvédelmi miniszterré kinevezését követően a KBH vezetését leváltották. Hende vizsgálatot is kezdeményezett a KBH-nak a cigánygyilkosságok idején végzett tevékenysége miatt; ennek eredményét eredetileg 2020-ig titkosították, majd 2013. szeptember 4-én aztán nyilvánossá minősítették a jelentést.

A 2010 szeptemberében Domján László akkori KBH-főigazgató által készített vizsgálati jelentés szerint a KBH korábbi vezetői többször is döntő információkat hallgattak el a nyomozó hatóságok elől, így például azt, hogy Csontos István a sorozatgyilkosságok idején – az utolsó előtti támadásig – szervezett kapcsolata volt a KBH-nak.

Végül négy volt KBH-s – a szervezett volt főigazgatója, két helyettese, valamint Csontos tartótisztje – ellen közokirat-hamisítás miatt emeltek vádat. Mind a vádirat tartalma, így a vádlottak személye, mind a pontos vád titkosított ma is, így részleteket nem lehet tudni sem az ügyről, sem a tárgyalásról. A katonai bíróság végül bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a vádlottakat.

Ez történt

A közvélemény által romagyilkosságokként ismert sorozatgyilkosság romák elleni támadássorozat volt, amelyet Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt, valamint a később csatlakozó Csontos István cigánygyűlölettől hajtva, rasszista indítékkal követett el 2008 júliusa és 2009 augusztusa között, és amely a magyar kriminalisztika történetének egyik legsúlyosabb bűncselekmény-sorozata volt.

Az elkövetők 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön – itt csatlakozott hozzájuk sofőrként Csontos István, aki tudott a korábbi támadásokról is – és augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A nagycsécsi, illetve a tatárszentgyörgyi támadásnak két-két, a tiszalöki és a kislétainak egy-egy halálos áldozata volt. A banda brutalitását jellemzi, hogy Tatárszentgyörgyön felgyújtották egy roma család házát, majd a kimenekülő apára és két gyermekére rálőttek. A hatéves gyereket találták el először. Őt megsebesítették a sörétszemek, így vissza tudott menekülni a házba. Másodszor Kiss István már a gyermekével a karjában menekülő apára lőtt, ebbe az apa és a négy és fél éves gyereke is belehalt. A bandát 2009. augusztus 21-én fogták el Debrecenben.