Talán ennél is fontosabb kérdés, hogy milyen érdeke fűződött, ha fűződött a szocialista–liberális kormányoknak a világbotrányt hozó sorozatgyilkosságért felelősök teljes körének a megbüntetését elkenni? Valóban igaza van az egyik elkövetőnek, amikor azt írja lapunknak eljuttatott levelében:
a 2008. évi galgagyörki pogromot mindenki büntetlenül úszta meg. Pedig ez a kézivezérelt esemény indította el a hat áldozat halálával végződött, szegregátumok elleni támadássorozatot. Itt nem valamiféle absztrakt összefüggésről van szó. Nem véletlen, hogy a gyilkosságokhoz vezető első támadás szintén Galgagyörkön történt, a tipp és az anyagi eszközök a Jobbikkal kapcsolatban álló, ultraradikális körtől származtak. Ez a szponzoráció akkor sem hátrált meg, amikor 2008. november 2-án éjjel Nagycsécs település határában, Pető Zsolt elítéltnél elszakadt a cérna, és kivégzett egy családot. Legkésőbb ekkor az elfogáshoz szükséges összes információ már rendelkezésre állt, a szokásos kriminalisztikai adatokat a rendőrség összegyűjtötte, de az ismert, erőszakra hajlamos neonácik aktáit a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) visszatartotta.
A politikai felelősség azonban vitathatatlanul a Gyurcsány–Bajnai-kormányoké.
Néhány nappal a banda tagjainak elfogása után, 2009 augusztusának utolsó napjaiban felbukkant az interneten egy titkosszolgálati forrásokra hivatkozó dokumentum, amely részletesen taglalja a szolgálatok elkövette mulasztásokat.
Az egyik ilyen a polgári elhárítás – Nemzetbiztonsági Hival (NBH) – kapitális hibája volt. Figyelték mindhárom későbbi gyilkost, ám a támadássorozat megkezdése előtt leállították lehallgatásukat és megfigyelésüket.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága megállapította, hogy az NBH egységei között elégtelen volt a kommunikáció, és a szolgálat nem vette komolyan a megfigyelés alatt álló szélsőségesek fegyverbeszerzési törekvéseit. A jogi osztály 2008 tavaszán a hajdú-bihari műveleti tiszt kérése ellenére sem rendelte el Kiss Árpád és Pető Zsolt megfigyelését, Kiss István megfigyelését pedig nem szigorították, sőt később felfüggesztették. Mindezt annak ellenére, illetve azután, hogy lehallgatott telefonbeszélgetésük szerint fegyverbeszerzésre készültek.
Szilvásy György és az őt váltó Ficsor Ádám nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő szocialista miniszterek felelősségét is megállapította a bizottság, mint ahogy Laborc Sándor volt NBH-főigazgatóét is.
Balajti László, a vizsgálat ideje alatt hivatalban lévő megbízott főigazgató lefokozásokról, visszaminősítésekről és nyugdíjazásokról adott ki parancsot az ügy kapcsán. A bizottsági jelentést megküldték Kovács Tamás legfőbb ügyésznek is, ám ő nem kezdeményezett büntetőeljárásokat.
Az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának megállapítása szerint a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) vezetői félrevezették a nyomozás résztvevőit, sőt a szakbizottság tagjait is, amikor azt állították, hogy Csontos István nem működött együtt velük.
Csontos koszovói szerződéses békefenntartóként került kapcsolatba alakulata elhárítótisztjével, aki informátorként használta, elsősorban a misszióra indulók szélsőséges, radikális csoportokhoz való esetleges kapcsolatairól kérdezte a találkozóikon. Csakhogy később kiderült, a Csontossal való kapcsolatot a tartótiszt dokumentálta, így hivatalossá téve azt, sőt Csontos jutalmat is kapott szolgálataiért.
A KBH-nál azonban 2010-ig nem volt belső vizsgálat. Hende Csaba honvédelmi miniszterré kinevezését követően a KBH vezetését leváltották. Hende vizsgálatot is kezdeményezett a KBH-nak a cigánygyilkosságok idején végzett tevékenysége miatt; ennek eredményét eredetileg 2020-ig titkosították, majd 2013. szeptember 4-én aztán nyilvánossá minősítették a jelentést.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!