Már az unió ügynöksége szerint is nő a migrációs nyomás Európában

Nő az illegális migránsok nyomása az Európai Unió országaira, köztük Magyarországra. A nyugat-balkáni útvonalon rekedt tömegek a tartalékaikat felélve alagutakon keresztül és nagy csoportokba rendeződve, erőszakosan próbálnak Magyarországra bejutni.

Riasztó adatokat közölt csütörtökön az Európai Unió Határ- és Partvédelmi Ügynöksége (Frontex): a Balkánra beszorult több tízezer illegális migráns egyre nagyobb nyomás alatt tartja Európát. Az elmúlt időszakban ugrásszerűen megnőtt az illegális határátlépések száma az Európa Unió országaiban, köztük Magyarországon is. Erről a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója pénteken beszélt a sajtó munkatársai előtt Budapesten. 

Fotó: MTI/EPA/Antonio Bat

Bakondi György a Frontex adatait ismertetve elmondta: 

az Európai Unióba irányuló illegális határátlépések száma 2021 első hét hónapjában 60 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest, különösen a közép-mediterrán térségben és a Nyugat-Balkán régiójában.

Csak júliusban háromezerrel több határsértést regisztráltak, mint júniusban, ez 33 százalékos növekedés. A közép-mediterrán migrációs útvonalon az idei év első hét hónapjában 96 százalékkal (!) több migráns próbálkozott határsértéssel, mint tavaly ugyanezen időszakban, többségük tunéziai, bangladesi és algériai volt. A nyugat-balkáni útvonalon 67 százalékkal több határsértést regisztráltak tavaly júliushoz képest. A határátlépési kísérletek száma idén 90 százalékkal nőtt, a migránsok többsége Szíriából és Afganisztánból, illetve Marokkóból érkezett. A szubszaharai, azaz a Szaharától délre fekvő országokból érkező határsértők száma 130 százalékkal több, mint tavaly.

Fotó: Soós Lajos

A magyar adatokat ismertetve a főtanácsadó elmondta: 

idén péntekig bezárólag 57 971 határsértőt fogtak el, tavaly ugyanebben az időszakban még csak 18 500 volt a számuk. Idén 548 embercsempészt fogtak el, tavaly ugyanebben az időszakban 223-at.

Bakondi György leszögezte: a számok is azt jelzik, hogy a rendőrök és honvédség erői folyamatos nyomásnak vannak kitéve. A balkáni útvonalon ragadt migránsok felélték a tartalékaikat, nem tudják megfizetni az embercsempészeket, ezért egyre gyakrabban próbálkoznak nagy csoportokba verődve, illegálisan átlépni a magyar államhatárt.

Az illegális migránsok ugyanakkor egyre erőszakosabbak. 

Idén már öt alkalommal próbáltak nagy csoportba verődve, erőszakosan fellépve bejutni az országba.

Szilveszter éjjelén Kübekházánál 120-an, május közepén Ásotthalomnál 15-en, május végén 12-en Mórahalomnál, július végén 15-en Ásotthalomnál próbálkoztak, míg legutóbb szerdán támadt egy húszfős csoport Bácsalmásnál a rendőrökre téglákkal, de nem sikerült bejutniuk az országba.
Az illegális migránsok az erőszakos betörési kísérletek mellett gépjárműveken megbújva, illetve a műszaki határzár alatt alagutat ásva próbálnak beszökni az országba. Határvédelmi erőink 2019 óta már 98 alagutat fedeztek fel. Közülük 66-ot használtak is, míg további 32 kiásását nem sikerült befejezniük az illegális bevándorlóknak, mert felfedték azokat. Idén már 17 alagutat találtak a hatóságok, hetet Bács-Kiskun, tízet pedig Csongrád-Csanád megyében.
Bakondi György figyelmeztetett, újabb afgán tömegek indulhatnak Európa felé, amennyiben Afganisztánban megbukik a törvényes kormány és a tálibok veszik át az uralmat. (Erre egyre nagyobb az esély, a tálibok már a fővárost ostromolják – a szerző). Érthető, hogy 

a balkáni útvonalon lévő valamennyi ország komoly figyelemmel kíséri az afganisztáni fejleményeket.

Hozzátette: nem véletlen, hogy a török hatóságok az iráni határ mentén fal építésébe kezdtek a várható menekülttömeg miatt.
A belbiztonsági főtanácsadó hangsúlyozta: a magyar migrációs politika szilárdan oltalmazza az államhatárt, garantálja a magyar állampolgárok biztonságát. Szerinte nem véletlen, hogy a nemzeti konzultációban két kérdés is szerepel az illegális bevándorlásról.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy több uniós ország az afgán állampolgárok kitoloncolásának felfüggesztéséről döntött, Bakondi György azt mondta: nem tartózkodtak afgán migránsok Magyarországon, így sem a felfüggesztésről, sem a végrehajtásról nem kell dönteni, ugyanakkor aggályát fejezte ki, hogy a kitoloncolások megállítása biztatást jelenthet a migránsoknak.
 Szintén újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a magyar településeket nem fenyegeti a migránsok erőszakos fellépése, nem szükséges a katonai és rendőri erőket növelni a határ menti településeken.
Arra a kérdésre, hogy a koronavírus mennyire van jelen a migránsok között, Bakondi György azt mondta: akiket a határon elfognak, visszakísérik, egészségügyi szűrést nem végeznek rajtuk, a tapasztalatok csak a nemzetközi adatokból vonhatók le. Példaként említette Olaszországot, ahol elkülönítik és tesztelik a migránsokat, köztük húsz százalék körüli a koronavírusos esetek aránya.
Ugyancsak kérdésre válaszolva kitért arra is: az Európai Unió befogadáspártiságának okát 2015 óta próbálják megérteni, eleinte az unió azzal érvelt, hogy magas képzettségű bevándorlók érkeznek, de ez nem bizonyult valósnak, majd azzal, hogy munkaerőre van szüksége Európának. Ennek az igazságtartalmát Bakondi György aggályosnak nevezte, miután – mint mondta – százezrek vesztették el állásukat Európában a pandémia miatt. – Sokkal inkább ideológiai, politikai elképzelések állhatnak a háttérben és nem véletlen, hogy a szervezők mindegyike Soros György által finanszírozott civil vagy álcivil-szervezet – fogalmazott a főtanácsadó.