VV Fanni-ügy: holttest és beismerés nélkül is elítélhető a vádlott gyilkosságért

Ha a közvetett bizonyítékok egyértelművé teszik, hogy csak a vádlott követhette el az emberölést, akkor elítélhető valaki gyilkosságért holttest és beismerő vallomás nélkül is. A neves életvédelmi nyomozó, Kovács Lajos nyugalmazott ezredes a VV Fanni-ügyet elemezte a Magyar Nemzetnek.

Kovács Lajos az adott helyzetet a következő képletes példával szokta bemutatni. Vegyünk egy tornatermet. Arra van bizonyíték, hogy valaki bemegy az egyik ajtón, mert például felveszi a biztonsági kamera. Arra is van bizonyíték, hogy ugyanaz a személy a másik ajtón kimegy, például tanúk látták. Az is bizonyított, hogy eközben senki más nem ment be és nem jött ki a tornateremből. A tornateremben közben megöltek egy embert. Magára az ölésre semmilyen bizonyíték sincs. Nincs holttest sem, csak vérnyomok és DNS-maradványok az áldozattól. A közvetett bizonyítékok mind egy irányba mutatnak, az a személy, aki bement, majd kijött a tornateremből, megölte az áldozatát és eltüntette a holttestet.

A tanpélda tipikusan ráillik a VV Fanni-ügyre. Novozánszki Fanni, a Való világ valóságshow VV Fannija öt éve tűnt el a Marina-parton bérelt luxuslakásból. A mélygarázs ipari kamerája rögzítette, amint Brodmann László karjában odacipeli a láthatóan alélt (vagy már halott) lányt az autójához. Az autó csomagtartójában vérnyomokat és DNS-hordozó hámréteget találtak, a DNS-azonosítás kimondta: VV Fanni vére és hámrétege. Brodmann azzal védekezett az elsőfokú tárgyaláson, hogy húst vásárolt, és annak a vére kerülhetett a csomagtartó kárpitjára.
 

Az elsőfokú ítéletben Brodmannt bűnösnek mondták ki nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében a Fővárosi Törvényszéken. Bizonyítottnak találták, hogy Brodmann ölte meg Novozánszki Fannit, akinek holttestét aztán ismeretlen helyre rejtette. Tettéért életfogytiglani fegyházra ítélték a vádlottat, azzal, hogy legkorábban 25 év letöltése után vizsgálható meg a feltételes szabadlábra helyezése. 

A vádlott és védője felmentésért vagy enyhítésért fellebbeztek. Azt elismerik, hogy Brodmann ölben cipelte a lányt, amiért legfeljebb személyi szabadság megsértéséért vonható felelősségre és maximum öt évet kaphatna. A vádlott azt is állítja, a drogtól rosszul lett lányt bizonyos megoldóembereknek adta át élve. Arról azonban nem akar tudni, hogy kik voltak a megoldóemberek.

VV Fanni azóta sem került elő sem élve, sem holtan, Brodmann konokul tagadja, hogy megölte volna a lányt. Közvetlen bizonyíték nincs.

Csakhogy a közvetett bizonyítékok zárt kört alkotva egy irányba, az elsőfokú ítéleti tényállás irányába mutatnak. Eszerint az anyagi gondokkal küszködő Brodmann pénzért ment a lányhoz, akiről tudta, prostituáltként nagyobb összeget tarthat otthon. A lakásban ismeretlen módon megölte Fannit nem sokkal azelőtt, hogy lecipelte ölben a garázsba. Mivel még nem állt be a hullamerevség, gond nélkül behajtogatta a végtagokat is a csomagtartóba. Ezt igazságügyi orvos szakértő ki is mondta. A mobiltelefonja elárulta az FBI különleges ügynökeinek, hogy ezután merre járt. Ebből tudják – méterre pontosan –, hogy előbb Siófokra, majd Szalkszentmártonba vitt az útja. A holttestet az utóbbi helyen dobhatta a Dunába, a folyó pedig elsodorta a testet, amely azóta meg is semmisülhetett.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség is fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen súlyosításért. Azt indítványozzák, hogy az ítélőtábla emelje meg harminc évre vagy annál hosszabbra azt az időt, ami után megvizsgálható Brodmann feltételes szabadlábra helyezése. A táblabíróság szerdán hirdeti ki a másodfokú, várhatóan jogerős ítéletét.

Borítókép: Brodmann László tagadja VV Fanni megölését (Fotó: Havran Zoltán)