– Nem akármilyen föld a komáromi: karddal keresztelt és vérrel megszentelt föld
– hangsúlyozta a köztársasági elnök a felújított Csillagerődben, megjegyezve: Komárom birtoklása és védelme stratégiai és lélektani fontosságú volt. Áder János az aradi vértanúkra emlékezve felidézte: az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tizenegy csatája közül hármat is ezen a földön vívtak, a tizenhárom aradi vértanú közül pedig többen gyűjtötték itt a későbbi vádpontokat.
– Amikor 1848–49 hőseiről beszélünk – folytatta –, látnunk kell az önfeláldozás a mai ember számára már alig átélhető magasztossága mögött a törékeny embert, személyes gyötrelmeiket, súlyos döntéseiket, a hazához való következetes, kitartó ragaszkodásukat. Szavai szerint ezt számunkra, már az önfeláldozásra nem kényszerülő nemzedék tagjaiként is meg kell tanulni tőlük, azért, hogy újra és újra, ünnep- és hétköznapokon egyaránt észrevegyük, hogy milyen nagy érték a szabadság.
Áder János kijelentette:
forradalmat kirobbantani és szabadságharcot kivívni csak olyan eszmékért szabad, amelyek a győzelem, de vereség után is tovább élnek.
Az eszmék tovább élnek értékeink megbecsülésében, örökségünk megőrzésében, miként a Csillagerőd megújulása is győzelmet jelent a romok, a felejtés, a pusztulás felett. Ez az erőd – tette hozzá – újra őrtorony és bástya, és mostantól a Szépművészeti Múzeum Európában is párját ritkító műemlékgyűjteményének őrhelye.
A köztársasági elnök ünnepi beszédét követően Czunyiné Bertalan Judit is megerősítette: a komáromi Csillagerőd a kultúra erődje, ami Európa szellemi örökségét veszi oltalmába. A térség országgyűlési képviselője szerint a létesítmény azt üzeni, hogy
jelenleg az építés és az újraépítés, nem pedig a pusztulás idejét éljük.
– A péntektől látható kiállítás interaktív múzeumi körülmények között egyfajta kulturális időutazást, egy csak- nem két évezredet átfogó művészettörténeti sétát tesz lehetővé – erről már a Szépművészeti Múzeum főigazgatója beszélt a felújított erőd átadóján. Baán László felidézte, hogy
a Szépművészeti Múzeum száz évvel ezelőtt egy jelentős, sok száz darabból álló gipszmásolati gyűjteményt állított össze, amely az antikvitás korától a reneszánszig megidézi az európai szobrászat legkiemelkedőbb alkotásait.
A második világháború idejére azonban ezek a gipszöntvények már jelentősen veszítettek az értékeikből, így a háborús cselekmények viszontagságait is a Szépművészeti Múzeum földszinti kiállítótereiben vészelték át. Ezt követően az anyag nagy része hetven éven át raktárban kallódott, illetve szétszóródott az országban: ennek következtében számos mű súlyosan megsérült.
Ez a tarthatatlan helyzet oldódott meg a mostani fejlesztéssel, és így a gyűjtemény legjelentősebb része, mintegy háromszáz szobor – a szükséges restaurátori munkák elvégzését követően – került a kibővített komáromi Csillagerődbe – magyarázta a Liget-projekt miniszteri biztosa. A kollekció restaurálása közben – folytatta – indult meg a látogatóktól mindaddig elzárt komáromi Csillagerőd rekonstrukciójának tervezése és megvalósítása is, amelynek két évig tartó felújítása során
32 ezer köbméter földet mozgattak meg, 1200 négyzetméternyi kő- felületet újítottak fel és 115 ezer darab bontott téglát építettek be.
Hozzátette: az új családbarát komplexumban a 21. századi igényeknek megfelelően nem- csak kiállítóterek, hanem vetítő- és előadóterem, múzeumpedagógiai foglalkoztató, múzeumshop és egy kávézó is helyet kapott.
