Magyarországon a szigorú törvények szinte lehetetlenné teszik, hogy megtörténjen az, ami Új-Mexikóban megtörtént: a Rust című westernfilm forgatása közben a főszereplő – egyben producer – Alec Baldwin agyonlőtte a film operatőrét, Halyna Hutchinst és megsebesítette a rendezőt. Az eddigi hírek szerint – bár gyanúsított még nincs – felmerül Baldwin felelőssége, hiszen producerként ő felel mindazért, ami a forgatáson történik. Így az is, hogy a fegyvermesterként alkalmazott 24 éves Hannah Gutierrez-Reed annak ellenére dolgozhatott a forgatáson, hogy korábban többször volt már panasz a munkájára, amihez a jelek szerint nem nagyon értett.
Amerikai lapok szerint a stábtagok közül sokan féltették a biztonságukat, mert Hannah rendszeresen lóbálta a pisztolyokat munka közben, illetve a kellékként használt fegyverekkel lőttek célba két felvétel között. Vélhetően így maradhattak éles töltények abban a pisztolyban, amivel Baldwin agyonlőtte az operatőrt és megsebesítette a rendezőt.
A pisztoly állítólag azon az állványon volt, ahol a töltetlen fegyvereket tárolták: így még vaktöltény sem lehetett volna a tárban. A rendezősegéd azonban innen vette le a gyilkos fegyvert és adta Baldwin kezébe azzal, hogy az biztonságos. A színész/producer pedig azt az alapvető dolgot sem tette meg, hogy megbizonyosodott volna arról, töltve van-e, és ha igen, milyen lőszerrel, majd egy újabb alapszabályt megszegve emberre lőtt. Az eddigi ismertetéssel tulajdonképpen az amerikai „kellékfegyverekre” vonatkozó szabályokról is szóltunk.
Európában is vannak kellékfegyverekre vonatkozó szabályok, amelyek hazánkban talán a legszigorúbbak. Míg például a briteknél elegendő a lőfegyvert egy szimpla csőszűkítő becsavarásával alkalmatlanná tenni éleslőszer kilövésére, addig Magyarországon négy lépésben kell hatástalanítani az éles fegyvert.
A magyar szabályozás szerint a fegyvercsőből egy darabot le kell vágni, a levágott részt egy menetes közdarabbal kell visszacsavarozni az eredeti helyére, a csövet pedig ki kell fúrni, és abba a szűkítőt behelyezni. Magyarországon kizárólag a fentiek szerint hatástalanított lőfegyvert lehet kellékfegyverként használni színpadon vagy filmforgatáson. Így kijelenthető: Magyarországon a szabványok szerint hatástalanított fegyvereket használva nem történhet meg az új-mexikói tragédia.
Ennél a pontnál vissza kell idéznünk a 2011-es esetet, amikor a Terrorelhárítási Központ (TEK) a vámáruraktárból lefoglalta a nálunk filmet forgató Brad Pitt – úgymond – kellékfegyvereit. Azóta kiderült, egyértelműen ellenzéki politikai indíttatású hecckampány indult a TEK ellen. Egyes sajtómunkások egészen odáig merészkedtek, hogy nemzetközi szinten akarták nevetségessé tenni a hazánk biztonságát garantáló egyik intézményt. Csakhogy a TEK főigazgatója, Hajdu János tábornok bejelentését szinte azonnal sajtóbemutató követte, ahol a TEK fegyvermesterei demonstrálták, hogy miként lehet egy csavarkulccsal egyetlen mozdulattal ismét élessé alakítani a brit szabványnak megfelelően hatástalanított fegyvereket.
Itt még azonban nem volt vége a történetnek, a TEK akciója ugyanis felkeltette egy sor ország hatóságának a figyelmét. Hatéves összehangolt és titkos nyomozás kezdődött, miután a szlovák, a lengyel, a svéd, valamint az olasz hatóságok is felfigyeltek a TEK akciójára. Az operatív felderítést követően pedig – mások mellett – a nálunk lefoglalt fegyvereket egykor útjára indító közép-európai fegyvermesterek is célkeresztbe kerültek.
Ennek köszönhetően Szlovákia is szigorított a „kellékfegyverekre” vonatkozó, korábban túlzottan megengedő jogszabályain.
A Brad Pitt-film forgatásán lefoglalt fegyverek ugyancsak szlovák eredetűek voltak. Az egy mozdulattal kivehető csődugókkal is Szlovákiában látták el a fegyvereket, és így kerültek ahhoz a brit céghez, amely kellékként bérbe adta azokat. Az operatív információk szerint a „színházi kellékfegyverek” felkeltették a szervezett bűnözők figyelmét is, ám a százmillió forint értékűre becsült arzenált megszerezni már nem sikerült nekik, mivel a TEK rajtaütése keresztülhúzta számításukat.
Borítókép: MTI/Kallos Bea
