Karácsony Gergely egyre több tanújelét adja annak, hogy csak sodródik a politikai életben, passzív alanya a körülötte zajló eseményeknek, és nincsenek határozott céljai, amelyeket kitartó munkával megvalósítana. Sőt a kormányfőjelöltségtől váratlanul, rendkívül kedvező pozíciója ellenére visszalépő Karácsony
a minap kerek-perec kijelentette, hogy mélyen unta a miniszterelnök-jelölt társaival folytatott televíziós vitát, amely pedig az országos politikai karrierje csúcsának tekinthető.
– A miniszterelnök-jelölti vitát untam. Ott voltam, tudtam, hogy ezt nagyjából egymillió ember nézi most, és két kérdés között az jutott eszembe, hogy a gyerekem megy-e röplabdaedzésre – jelentette ki Karácsony a Jelennek adott interjúban, még arra sem vigyázva, hogy egy diplomatikusabb magyarázattal ne bőszítse tovább a kiábrándult szavazóit, valamint a félmilliárdos kampányköltségét összehozó támogatóit és stábját.
A főpolgármester már korábban, még a jelöltségének sokáig halogatott bejelentése előtt is több alkalommal hangoztatta, hogy gyakorlatilag púp lenne a hátán megméretés, s hogy leginkább mások igyekeztek rábeszélni, meggyőzni, hogy induljon.
Ironikus, hogy még a 2018-as országgyűlési választás előtt – amikor Karácsony szintén az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje volt – ugyanilyen flegma, langymeleg módon lamentált a rá váró vélt vagy valós megpróbáltatások miatt.
Alapvetően az az érzésem, hogy a f…szért hagytam magam rábeszélni erre miniszterelnök-jelöltségre, mert sokkal jobb lett volna, ha el sem kezdem
– mondta Karácsony a 2017-ben kiszivárgott felvételen.
Bár Karácsony meglepő könnyedséggel adta fel a kormányfőjelölti kampányát, az utóbbi időben éppen emiatt hanyagolta a főpolgármesteri teendőit is. Jellemzően késő délelőtti Facebook-bejelentkezéseiben egyebek mellett arról értekezett, hogy ő csak nyolc órában főpolgármester.
Ennek számos nyoma érezhető is Budapesten a rohamosan romló köztisztaságtól kezdve a tarthatatlan közlekedési helyzeten át a halogatott felújításokig. A Lánchíd rekonstrukcióját például addig halogatták, amíg az olyan rossz műszaki állapotba került, hogy már muszáj volt Karácsonyéknak kiírniuk a tendert, amelyen végül jóval drágább ajánlat futott be, mint korábban a Tarlós István-féle városvezetéshez.
Ahogy a főváros „rossz” anyagi helyzetéért – amelyet egyébként neves külföldi hitelminősítők stabilnak ítéltek – a kormányt hibáztatta Karácsony, úgy a politikai kudarcaiért, vagy erőtlenségéért több alkalommal a saját szövetségeseire panaszkodott. A kormányfőjelöltségtől történő visszalépése után például azzal állt elő, hogy több ellenzéki politikus is megzsarolta, köztük Gyurcsány Ferenc is. Annyit mondott az állítólagosan SMS-ekben megfogalmazott fenyegetésekről, hogy
nem büntetőjogilag releváns mondatok voltak, de annál sokkal keményebbek, minthogy a DK mit fog megszavazni a közgyűlésben.
Karácsony szerint a főpolgármesteri pozícióját is érintették a fenyegetések.
Korábban pedig egy olyan hangfelvétel került elő, amelyből szintén az derült ki, hogy zuglói polgármestereként sem Karácsony volt a kerület igazi vezetője, hanem Tóth Csaba, a városrész szocialista parlamenti képviselője. Bár a Karácsony által elmondottak alapján Tóth jócskán túlterjeszkedett a hatókörén, és illetéktelenül avatkozott be az önkormányzat dolgaiba, a polgármester nem sokat tett ez ellen, hanem inkább arról panaszkodott, hogy megfenyegették, és „elásnák”, ha még egy ciklust megpróbálna a kerület élén végigvinni.
Borítókép: Havran Zoltán
