időjárás °C Evelin, Fülöp 2022. május 26.
logo

Rendőrterror Budapesten: így zajlott 2006-ban október 23-a

Forrás: Origo.hu
2021.10.23. 13:42 2021.10.23. 14:39
Rendőrterror Budapesten: így zajlott 2006-ban október 23-a

15 éve annak, hogy október 23-án Gyurcsány Ferenc parancsára azonosító nélküli rendőrök rontottak a békés megemlékezőkre.

A Fidesz ünnepi rendezvényén lovasrohamot vezényeltek babakocsis anyukák és bottal közlekedő idősek ellen is, emberek szemét lőtték ki, viperával ütötték a megemlékezőket, sokszor még az étteremből is kirángatták az ott vacsorázókat. A Gyurcsány-terror célja a megfélemlítés és a hatalom megőrzése volt – foglalja össze az eseményeket az Origó.hu cikke.

Az őszödi beszéd kiszivárgása és az első tüntetések

Gyurcsány Ferenc 2006. május 26-án mondta el a trágárságokkal tűzdelt őszödi hazugságbeszédet, miután a választásokon az MSZP egy hajszállal győzött, köszönhetően annak, hogy eltitkolták az ország valós állapotát, és hazugságokkal kampányoltak. A miniszterelnök zárt körben, a nyilvánosságot kihagyva elismerte, hogy:

Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet.

Sok szocialista frakciótag számára is csak a botrányos hazugságbeszéd alatt vált világossá, hogy óriási bajban van Magyarország.

Több száz milliárd forint hiányzik a költségvetésből. Gyurcsány beszéde azonban ekkor még nem szivárgott ki, így kormánya június 9-én letette a hivatali esküt, majd be is jelentették a brutális megszorításokat tartalmazó csomagjukat, amelyet ráadásul akkor úgy kommentált, hogy

nem kell félni, nem fog fájni.

Ez azonban szintén egy hazugság volt, hiszen a Gyurcsány-kormány 30 százalékkal emelte a gáz árát, növelték a villamos energia árát, emelték az áfakulcsot, a jövedéki adót és a munkáltatói járulékot is. Az intézkedéseknek viszont itt még nem volt vége. Szintén bejelentették, hogy 2008-tól tandíjat kell fizetni, és 2007-ben bevezetik a vizitdíjat és a kórházi napidíjat is.

Az őszödi beszéd szeptember 17-én kora délután nyilvánosságra került, amikor a Magyar Rádió honlapján tette közzé Gyurcsány Ferenc május végi, az MSZP balatonőszödi frakcióülésén elhangzott hazugságbeszédének egy részletét.

Nem sokkal ezt követően megkezdődtek az első tüntetések is, az embereket felháborították és megbotránkoztatták a felvételek.

A pár száz résztvevővel kezdődő demonstrációk egyhamar többezres tömeggé duzzadtak, az országos megmozdulások, amelyeknek Budapest volt a központja, pedig még hetekig folytatódtak. A fordulópontot 2006. október 23-a jelentette, amikor Gyurcsány Ferenc vezetésével a karhatalom – nyugodtan kijelenthetjük – terrorcselekményt követett el a békés megemlékezőkkel szemben – írják.

Vér folyt az utcákon 

A rendőrterror 2006. szeptember közepétől egyre erősödött. Szeptember 19-én az MSZP akkori székházánál már lovasrendőrök oszlattak, az összecsapások során 69-en sérültek meg.

A terror legvéresebb napja azonban október 23-án következett be, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján.

A fővárosban számos helyen demonstrációt szerveztek a hatalom ellen, amelynek képviselői a tiltakozó tömeget csőcseléknek, a megmozdulásokat zavargásnak nevezték. A rendőrök parancsot kaptak a brutális fellépésre.

A további tiltakozások megfékezésének érdekében kiürítették a Parlament előtti Kossuth teret, az ott tüntetőket kiszorították a területről. Mindezt azzal magyarázták, hogy a napközben zajló állami ünnepségre érkezők biztonságát kívánják ezzel a lépéssel garantálni. Tüntettek a Bazilikánál, ahonnan a rendőrök a tiltakozókat a Corvin közhöz terelték, s a nagyjából hétezer fős tömeg kiszorult a Nagykörútra, megbénítva az autós forgalmat. Onnan az Astoriára, majd a Deák térre vonultak a tiltakozók.

A Fidesz – amely ekkor a legnagyobb ellenzéki párt volt – az Astoriánál tartott saját ünnepi megemlékezést. A rendőrség viszont tudatosan ebbe az irányba szorította a Deák térnél tiltakozókat, így a két csoport találkozott. Az így felduzzadt és összekeveredett tömeget a rendőrség váratlanul brutálisan verni kezdte, majd lovasrohamot is vezényeltek a jórészt békés megemlékezők ellen, ahol babakocsit toló anyukák és bottal közlekedő idősek is voltak.

A Balsai-jelentésből azóta már tudjuk, hogy terrorcselekmények történtek 2006. október 23-án Budapest belvárosában

– ezt Balsai István korábbi igazságügyi miniszter, későbbi alkotmánybíró hozta nyilvánosságra a 2006. őszi utcai zavargássorozat körülményeit vizsgálva. Balsai szerint „megalapozottan feltehető”, hogy a rendőrség nem gondatlanságból, hanem tudatosan hajtotta végre a túlkapásokat.

Balsai szerint a rendőrök „legfelsőbb politikai utasításra”, vagyis Gyurcsány Ferenc parancsára cselekedtek.

Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője az Origónak adott interjúban arról beszélt, hogy ma már jogerős ítéletekkel, felvételekkel, szemtanúkkal, jelentésekkel is alátámasztott tény, hogy szisztematikus karhatalmi erőszakot alkalmaztak törvénytelen eszközökkel, amelynek célja a megfélemlítés, a hatalom megőrzése és az alapvető jogok gyakorlásától való elrettentés volt.

A bevetett fegyverek közül a szemsérüléseket is okozó vadászfegyverekről és a gumilövedékekről szakértők is megállapították, hogy élet kioltására is alkalmasak voltak. Ráadásul

az arcukat eltakaró és azonosító nélküli rendőrök számtalan esetben súlyos sérülések okozása céljából fejmagasságra lőtték ki nemcsak a gumilövedékeket, hanem a könnygázgránátokat is.

Amikor a Gyurcsány–Márki-Zay-féle baloldal arról beszél, hogy vissza kell állítani a 2010 előtti állapotot, azzal pontosan beismerik, hogy a rendőrterror korszakát tartják jogállaminak és demokratikusnak. Amennyiben ismét hatalomra kerül a baloldal, úgy visszatér a rezsiemelés, az adóemelés, a nyugdíjcsökkentés és a rendőri brutalitás, az elnyomás korszaka – zárja sorait az Origó.

Borítókép: Képernyőkép/Videa