Az elmúlt években a kormány több olyan intézkedést is hozott, amelyek a nyugdíjasok helyzetének javítását és a családi életben betöltött pótolhatatlan szerepük fokozott társadalmi megbecsülését segítette elő. A nyugdíjprémium, a nyugdíjemelést eredményező nyugdíjkorrekciók és a 13. havi nyugdíj is egy végigdolgozott élet elismerését, a nyugdíjasok anyagi biztonságának megteremtését szolgálják.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legújabb felmérésében azt vizsgálta, hogy ezeknek az intézkedéseknek milyen a fogadtatása, elfogadottsága, és hogy a nyugdíjasok mire használnák fel az így kapott pluszpénzt.
A kutatásból kiderül, a magyarok négyötöde egyetért azzal, hogy az idősek a társadalom egészének hasznos tagjai. Különösen a gyermeket nevelők válaszaiból látszik, mennyire fontos az idősek jelenléte a családokban, hiszen a legtöbb pozitív választ a kisgyermekes szülők, illetve a három vagy több gyermeket nevelők adták, és esetükben nincs is olyan, aki ezzel legalább részben ne értene egyet.
A KINCS felmérése szerint az idősebb korosztály értékeinek elismerése mellett abban is széles körű egyetértés van a válaszadók között, hogy az időskori biztonság megteremtése az államnak és családnak egyaránt feladata. A megkérdezettek 72 százaléka szerint az idősek anyagi biztonságának megőrzése az állam, míg 63 százalékuk szerint az idősekről való gondoskodás a család feladata.
Ismert, Magyarország idei, Európában is kiemelkedőnek számító gazdasági teljesítménye lehetővé tette, hogy a kormány további, a nyugdíjasok helyzetén javító intézkedéseket hozzon. Megkezdődött a 13. havi nyugdíjak visszaépítése, 2021 novemberében soha nem látott mértékű, a jogszabály alapján járó legmagasabb összegű nyugdíjprémiumot fizetnek a nyugdíjasoknak, s novemberben ismét nyugdíjkorrekcióban is részesülnek.
A felmérésből látszik, hogy ezek közül a 2009-ben elvett és most a nyugdíjasokhoz visszakerülő 13. havi nyugdíj visszaépítéséről (95 százalék), valamint a 80 ezer forintos novemberi nyugdíjprémiumról (85 százalék) hallottak a legtöbben. Ennek a két intézkedésnek a legmagasabb a támogatottsága, hiszen a nyugdíjprémium kifizetésével és a 13. havi nyugdíj visszaadásával a válaszadók 82 százaléka értett egyet.
Az inflációhoz igazodó nyugdíjemelést is társadalmi konszenzus övezi, hiszen a válaszadók négyötöde támogatja. A nyugdíjak értékállóságának biztosítéka a nyugdíjkorrekció és az, hogy minden év elején az adott évre vonatkozó, előre jelzett infláció mértékével emelik meg a nyugdíjakat. Ezzel a nyugdíjemeléssel a válaszadók háromnegyede értett egyet.
Az idősebb korosztály társadalmi megbecsülésének fontos háttere, hogy a megkérdezett nyugdíjasok 83 százaléka nagyszülő, legalább egy unokája van. A nagyszülők több mint felének három vagy több unokája is van. A nagyszülők 96 százaléka saját bevallása szerint kifejezetten jó kapcsolatot ápol az unokájával. Kétharmaduk hetente legalább egyszer találkozik az unokájával, 25 százalék naponta, 17 százalék pedig hetente többször. A nagyszülők hatoda látja az unokákat ritkábban, mint havonta.
Többek között a nagyszülők és az unokák közötti jó kapcsolattal is magyarázható, hogy a nyugdíjas válaszadók közül a legtöbben azt tervezik, hogy a nyugdíjprémium összegét leginkább családjukra költik majd. 45 százalékuk egészségügyi kezelésekre és gyógyszerekre, 41 százalékuk az otthonára, ugyanennyien élelmiszerre fordítanák a pénzt, és nagyjából harmaduk (37 százalék) azt tervezi, hogy félreteszi.
Összességében az idős honfitársainkat támogató, életüket megkönnyítő intézkedések egyértelműen találkoznak a magyar emberek akaratával, hiszen mindegyik kormányzati döntés mögött minimum háromnegyedes többség áll. A nemzedékeken átívelő kapcsolatok a legtöbb családban jól működnek, a válaszokból arra lehet következtetni, hogy a fiatalok és az idősek kölcsönösen számíthatnak egymásra.
A KINCS országos reprezentatív kutatása 2021. október 20–29. között, két ötszáz fős minta telefonos megkérdezésével készült. Az egyik alminta reprezentatív a 18 évnél idősebb magyar lakosságra nem, életkor, településtípus, valamint iskolai végzettség szerint. A másik alminta pedig reprezentatív a 60 évnél idősebb magyar lakosságra nem, életkor, településtípus, valamint iskolai végzettség szerint készült.
A borítókép illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
