Amikor a baloldalhoz köthető szervezetek szavazóbiztosokat igyekeznek toborozni, valójában aktivistákat gyűjtenek
– jelentette ki lapunknak Erdélyi Rezső Krisztián. A Nézőpont Intézet politikai elemzője szerint az ellenzéki pártok a 2018-as országgyűlési választásokra nem tudtak valamennyi szavazókörbe szavazatszámláló biztost delegálni. Ez nemcsak azt mutatta meg, hogy kevés a támogatójuk, hanem kiváló táptalajt adott a különböző, visszaélésekkel kapcsolatos teóriák terjedésének is a baloldali nyilvánosságban.
Az elemző a Magyar Nemzetnek arról is beszélt, hogy a felmérések szerint jelenleg a Fidesz–KDNP nyerné a választást, ez viszont arra késztetheti a baloldalt, hogy igyekezzen hatékonyabban szólni a megmaradt választóihoz. – Ehhez elengedhetetlennek tűnik egy saját aktivistahálózat kiépítése, az ugyanis az elmúlt években látványosan elfogyott a baloldali pártok mögül – fejtette ki Erdélyi Rezső Krisztián. Szerinte egyébként
a baloldali pártok várhatóan a választási csalás narratíváját is tovább fogják építeni.
Emlékezetes, egy hónapja Bajnai Gordon a közösségi oldalán közölte először, hogy biztosítani kell egy alternatív szavazatszámláló rendszer működését. Erre szerinte azért van szükség, hogy a hatalom, ha „akarná se tudja meghamisítani a választások eredményét”. A volt miniszterelnök egy baloldali kezdeményezést ajánlott a követői figyelmébe: húszezer embert toboroznának választási biztosnak a szavazókörökbe a jövő évi országgyűlési választásra.
A független kezdeményezésként bemutatott toborzásról a Magyar Nemzet pár napon belül megírta, hogy egy olyan alapítvány áll mögötte, amely Tordai Csaba nevére van bejegyezve. Tordai korábban államtitkár volt a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányban, jelenleg pedig a budapesti Városháza egyik irányítója.
A választási bizottságok tagjainak kérdését a Városháza-gate-ben érintett két politikus, Bajnai és Tordai mellett a baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter is napirendre vette, még tavasszal. A hódmezővásárhelyi polgármester a Számoljunk Együtt mozgalmat ajánlotta követői figyelmébe.
A Magyar Nemzet megkereste a jövőre egy listán induló hat baloldali pártot, miért van szükség a toborzásra, hány aktivistát tudnak biztosítani a szavazatszámláláshoz, a kérdéseinkre azonban napok óta nem érkezett válasz.
Az országgyűlési választáson a voksolás szavazókörökben zajlik, ezeket a Választási Iroda jelöl ki. A 3200 településen több mint tízezer szavazókört jelölnek ki, ez helyi szinten a jegyző feladata, ő irányítja a helyi választási bizottságot. Felette áll az országos egyéni választókerületi és a területi választási bizottság, az egész folyamatot pedig a Nemzeti Választási Bizottság felügyeli. Minden szavazókörben szavazatszámláló bizottságot állítanak fel, amely választott tagokból, valamint delegált tagokból áll. A választott tagokra komoly összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, munkájukért díjazásban is részesülnek. Az ő névsorukról a helyi képviselő-testületnek is szavaznia kell, egy elnök mellett minimum két tagja van hivatalból minden számlálóbizottságnak.
Jelöltek vagy jelölő szervezetek által delegált tag viszont szinte bárki lehet, ezt használják ki a már említett baloldali szervezetek is.
Egy jelölt/párt két számlálót delegálhat, így a baloldali közös lista pártjainak elméletileg könnyebb lenne aktivistáikat kiküldeni a tízezer szavazókörbe. Ezek a szavazatszámláló biztosok ugyan a bizottság teljes jogú tagjaivá válnak, de nem kapnak fizetést a munkájukért. A baloldalnak emiatt is gondot jelenthet a toborzásuk. Hasonlóan a választottakhoz, ezeknek a tagoknak is már reggel fél hattól a szavazókörben kell lenniük, és ott is zárják a napot a szavazatszámlálás végén, ami akár éjfélkor is lehet. Nem véletlen, hogy a baloldalnak rendre problémát okoz, ha delegált tagokat kell küldenie helyi szinten a szavazókörökbe.
Borítókép: Saját embereit ültetné a választókörökbe a szivárványkoalíció, de nincs elég jelentkező (Fotó: Bach Máté)
