Deák Dániel kiemelte: az idén összességében rekordmértékű, 6,8 százalékos lehet a gazdaság teljesítményének növekedése, így egy ilyen válságos időszakban is olyan kormányzati lépések meghozatalára van lehetőség, mint például az szja-visszatérítés, a 25 év alattiak adómentessége, a 13. havi nyugdíj visszahozatala és a rekordösszegű nyugdíjprémium. Ez több százmilliárdos többletforrást jelent a lakosság számára – tette hozzá. A gazdasági adatok mellett – folytatta – önmagáért beszél a foglalkoztatottsági adat is,
az idei harmadik negyedévben ugyanis 4,663 millió foglalkoztatott volt Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy sosem látott magasságba emelkedett a foglalkoztatottak száma, ennyien ugyanis a koronavírus-járvány előtt sem dolgoztak
– húzta alá. Az elemző szerint a hazai elsődleges munkaerőpiac teljesítménye is kedvező, az átmenetileg külföldön dolgozók és a közfoglalkoztatottak nélkül elérte a 4,5 millió főt a dolgozók száma. Összességében tehát az adatok azt is mutatják, hogy az elmúlt évtizedben Magyarországon nemcsak a szegénységnek kitettek aránya csökkent jelentősen, hanem a vagyoni és a jövedelmi egyenlőtlenségek is sok uniós országnál kisebbek – magyarázta.
Deák Dániel arra is kitért, hogy a távlatos gazdaság- és társadalompolitika mellett nemzetpolitikai és geopolitikai kérdésekben is hosszútávú gondolkodás és ebből eredő stratégiaalkotás jellemzi Orbán Viktort, az eredmények pedig ebben a kérdésben is igazolják a nemzeti oldal álláspontját: a legtöbb befektetés keletről érkezik, az országnak fontos partnerei lettek keleten, illetve az ország kiszolgáltatottsága is jelentősen csökkent, elég csak az oroszokkal kötött gázszerződésre gondolni, ami biztosítja az alacsony rezsiárakat Magyarországon.
Miközben sokan a baloldalról azzal vádolták Orbán Viktort, hogy kiszolgáltatja hazánkat mindenféle keleti hatalmaknak, a valóság éppen ennek az ellenkezője! Az egyirányú nyugati kiszolgáltatottságot felváltotta a több lábon állás, ami politikai és gazdasági szempontból is lényegesen nagyobb mozgásteret biztosít Magyarországnak
– nyomatékosította az elemző, majd hozzátette: a stabil és szuverén külpolitika a határon túli magyarok ügyében is komoly sikereket eredményezett.
A XXI. Század Intézet munkatársa ugyanakkor figyelmeztetett: egy esetleges kormányváltás esetén a hatpárti (vagy már hétpárti) koalíciós kormány veszélybe sodorná a felsorolt eredményeket. A mostani ellenzéki koalícióban ugyanis ellentétes gondolkodású pártok vesznek részt, de az sem teszi előnyössé a helyzetet, hogy túl sok pártból áll. Borítékolni lehet tehát, hogy a balliberális politikusok kormányra kerülésük esetén azonnal politikai káoszt, majd gazdasági krízist hoznának magukkal – vélekedett. Ráadásul
a hatpárti összefogás miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter a többi baloldali politikusokhoz hasonlóan Brüsszelnek és a nyugati nagyhatalmaknak akar megfelelni,
ezért nem véletlen, hogy például a rezsicsökkentést is ilyen élesen támadja, ugyanis annak bevezetése és a közműcégek magyar tulajdonba vétele éppen a nyugati multiknak fájt a legjobban. Szintén ebbe a körbe illeszkedik bele, hogy Márki-Zay Péter a bevándorláspárti álláspontot képviseli, illetve hogy támadja a benzin árának csökkentését is – mutatott rá. Deák Dániel végül megjegyezte, hogy Brüsszelnek Márki-Zay Péter lenne a tökéletes választás: egy instabil koalíciós kormány élén egy gyenge miniszterelnök, aki a legtöbb kérdésben osztja a brüsszeli álláspontot.
A teljes elemzés IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Orbán Viktor beszédet mond október 23-án (Fotó: Mirkó István)
