A Magyar Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű Szövetség még 2012-ben fogadott el egy stratégiai tervet, amelyben kifejtették az egyesülés jövőképét, szervezeti értékeit, stratégiai céljait. Ezek között szerepel többek között a nemváltás jogi, intézményi és finanszírozási feltételeinek javítása is.
Azóta szinte nem telt el úgy esztendő, hogy a szövetség ne lobbizott volna a nemátalakító műtétek mellett.
A weboldalukon található, 2013-as évi tevékenységbeszámoló szerint az Emberi Jogi Kerekasztal egészségügyi ülésén azt kérték a kormánytól, hogy biztosítsa a nemi átalakító beavatkozások teljes társadalombiztosítási finanszírozását.
Azt is javasolták a kormánynak, hogy vezessen be érzékenyítő képzéseket az orvosok, pszichológusok és egészségügyi dolgozók számára, mind az alap-, mind pedig a továbbképzések során.
Ajánlották továbbá, hogy az egészségfelmérések egészüljenek ki a szexuális irányultságra és nemi identitásra vonatkozó kérdésekkel, valamint hogy integrálják az LMBT-emberek szükségleteit a nemzeti és helyi egészségügyi tervekbe és szűrőprogramokba.
A szakemberek felkészületlensége és a rendszer szervezetlensége miatt a transz- és interszexuális emberek egészségügyi ellátása rendkívül rossz minőségű, amelyet tovább nehezít a diszkriminatívan alacsonyan megállapított társadalombiztosítási támogatás
– indokolta javaslatát a szövetség a weboldalukon található dokumentumban. A beszámolóban úgy vélekedtek, az egészségügyi szakmában a homoszexuális egyéneket másként kezelik, mint a heteroszexuális pácienseket, hozzátéve, hogy az LMBT-emberekkel előítéletes, diszkriminatív módon lépnek fel az egészségügyi dolgozók. Kifogásolták azt is, hogy az egészségtudományi tananyag szinte alig ejt szót az LMBT-emberekről, megjegyezve, hogy mint minden társadalmi csoportnak, így az LMBT-embereknek is vannak sajátos egészségügyi szükségleteik.
Ezen a ponton kiemelték: „a transzszexuális emberek egészségének helyreállása csak az (általuk vállalt mértékű) nemi átalakító beavatkozások elvégzésétől várható”.