Egy válságos év volt az idei, amely kezelésében az Európai Unió felemás eredményeket tudott produkálni. Inkább rosszakat, mint jókat
– jelentette ki csütörtökön Kovács István az Alapjogokért Központ „Mi történt az Európai Unióban 2021-ben, és mit várunk a 2022-es évtől” című rendezvényén Budapesten. Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint az EU mindezeket elkendőzni vágyó célként meghatározva megpróbált belemenekülni olyan politikai vitákba, amelyek terméketleneknek bizonyultak, másfelől pedig lépéseket tett afelé, hogy tovább erőltesse a szövetség föderalista irányba történő elmozdulását.
„A következő év éppen emiatt vízválasztó lesz. Egész Európa, sőt, az egész világ Magyarországra fog figyelni, mert azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket az európai föderalisták tettek, – ahogy Dobrev Klára szokta mondani – az Európai Egyesült Államok megteremtése felé, annak a jelenlegi kormány egy nagyon erős kerékkötője”
– mondta Kovács István, hozzátéve, hogy Magyarország politikai súlya az elmúlt időszakban is erősödött. Mint részletezte, sokan azt gondolták, hogy a migrációs téma lecsengésével a magyar politika súlya csökkenni fog. Szerinte ez két ok miatt nem következett be. Egyrészt a migráció ma is aktuális, másrészt pedig a világjárvány elleni harcban is külön utakon járt Magyarország az Európai Uniótól, és eredményeket tudott felmutatni.
A stratégiai igazgató úgy gondolja, fontos hangsúlyozni, hogy jövőre elnökválasztás lesz Franciaországban, kormányt választanak Olaszországban, Németországban pedig felállt már az új kormány, így nagyon nem mindegy, hogy a nemzeti erők harca hogyan alakul a meghatározó államokban. Kovács István úgy véli, nem túlzás ezen államok közé sorolni Magyarországot, még ha népességben, gazdaságban el is maradunk tőlük, politikai súlyban hazánk abszolút összemérhető ezen országokkal.
Az igazgató az Európai Unió koronavírus-járvánnyal kapcsolatos válságkezeléséről azt mondta, a tagállamok várták, hogy az EU segítő kezet nyújt, de nem váltotta be ígéreteit.