Egy válságos év volt az idei, amely kezelésében az Európai Unió felemás eredményeket tudott produkálni. Inkább rosszakat, mint jókat
– jelentette ki csütörtökön Kovács István az Alapjogokért Központ „Mi történt az Európai Unióban 2021-ben, és mit várunk a 2022-es évtől” című rendezvényén Budapesten. Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint az EU mindezeket elkendőzni vágyó célként meghatározva megpróbált belemenekülni olyan politikai vitákba, amelyek terméketleneknek bizonyultak, másfelől pedig lépéseket tett afelé, hogy tovább erőltesse a szövetség föderalista irányba történő elmozdulását.
„A következő év éppen emiatt vízválasztó lesz. Egész Európa, sőt, az egész világ Magyarországra fog figyelni, mert azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket az európai föderalisták tettek, – ahogy Dobrev Klára szokta mondani – az Európai Egyesült Államok megteremtése felé, annak a jelenlegi kormány egy nagyon erős kerékkötője”
– mondta Kovács István, hozzátéve, hogy Magyarország politikai súlya az elmúlt időszakban is erősödött. Mint részletezte, sokan azt gondolták, hogy a migrációs téma lecsengésével a magyar politika súlya csökkenni fog. Szerinte ez két ok miatt nem következett be. Egyrészt a migráció ma is aktuális, másrészt pedig a világjárvány elleni harcban is külön utakon járt Magyarország az Európai Uniótól, és eredményeket tudott felmutatni.
A stratégiai igazgató úgy gondolja, fontos hangsúlyozni, hogy jövőre elnökválasztás lesz Franciaországban, kormányt választanak Olaszországban, Németországban pedig felállt már az új kormány, így nagyon nem mindegy, hogy a nemzeti erők harca hogyan alakul a meghatározó államokban. Kovács István úgy véli, nem túlzás ezen államok közé sorolni Magyarországot, még ha népességben, gazdaságban el is maradunk tőlük, politikai súlyban hazánk abszolút összemérhető ezen országokkal.
Az igazgató az Európai Unió koronavírus-járvánnyal kapcsolatos válságkezeléséről azt mondta, a tagállamok várták, hogy az EU segítő kezet nyújt, de nem váltotta be ígéreteit.
Mint részletezte, az EU a közös vakcinabeszerzés mellett döntött, ami véleménye szerint megfontolandó intézkedés lehetett volna, de mivel az EU-ról van szó, szerinte nem meglepő, hogy nem volt eredményes. Mint kifejtette, az Európai Unióban gyártott vakcinákból gyakorlatilag az egész világ hamarabb részesült, mint az európai állampolgárok.
Itt értékelődik fel a magyar kormány külön úton járó politikája, amely azt mondta, hogy ha az EU nem tud időben kellő mennyiségű vakcinát szállítani, akkor bizony keletről is be kell szerezni.
– szögezte le, hozzátéve, ennek az volt az eredménye, hogy az EU-n belül Magyarországon tudták először érdemben elkezdeni az oltakozást. Kovács István az unión belüli utazások szabályozásával kapcsolatban azt mondta, nagy igény volt rá, hogy legyen egységes európai szabályozás, amelyet több csúszással és nagyon későn vezettek be. Így sok ország, amelynek a nyári turizmus létkérdés volt, megnyitotta a határait mindenfajta kontroll nélkül. Hozzátette, mára a vakcinaútlevél bevezetése megtörtént, de nagyon késedelmesen.
Az unió gazdaságot helyreállító csomagjáról kifejtette, annak túlnyomó részét hitelként kellett felvenni a tagállamoknak, de még ma sem folyósították az ígért összegeket.
Magyarországon a gazdaság helyreállt. Hamarabb, mint a többi országban. A válság előtti szint felett van most. Az EU ezt inkább hátráltatta, mint segítette. A helyreállítási alapból jogosan járó pénzt Magyarországnak ma sem fizették még ki. Mindezt azért, mert politikai feltételhez köti az Európai Unió.
Hozzátette, jelenleg is folyamatban van egy jogállamisági rendeletről szóló bírósági ítélethozatal, amely szerint a jogállamisági kérdéseket az európai pénzek kifizetésével kötnék össze. Kovács István elmondta, idén a gendertémát is beemelték az európai politikai agendába.
„Ma már van genderstratégiája is az uniónak, amely előirányoz olyan dolgokat, hogy az azonos neműek házasságát minden országban el kell ismerni. Az Európai Parlament idén elfogadott egy olyan határozatot is, amely nevesíti a férfiak terhességmegszakításhoz való jogát, miközben minden tagállam azért küzd, hogy minél kevesebben haljanak meg a járványban.”
– jelentette ki. Mint mondta, ezzel párhuzamosan a konzervatív oldalon érzékelhető egyfajta ébredés, amelyből a magyar kormány is kiveszi a részét. Hozzátette, számos rendezvény volt Magyarországon, amely ezeket az értékeket népszerűsítette, de szerinte az, hogy a Fidesz kilépett a néppártból, és új szövetségeseket keres, azt mutatja igazán, hogy izgalmas évek elé nézünk az európai politikai színtéren.
„Az idei év egy felkészülés a következő év nagyon nagy csatáira. A jövő évben eldőlhet, hogy milyen irányba fordul Európa. Hogy elindulunk-e még nagyobb lépésekkel a föderalista Európai Unió felé, vagy megkezdjük a lépéseket a normál értékekhez, és mondjuk a férfiak terhességhez való jogát magunk mögött tudjuk hagyni”
– zárta gondolatait Kovács István.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője elmondta, nemcsak azért lesz kulcsfontosságú a jövő év, mert a német kormány megkezdi működését és több európai országban választások lesznek, hanem az Európai Uniós intézményekben is új elnökválasztások lesznek, hiszen a ciklus feléhez érkeztünk. Hozzátette, azért is meghatározó a következő év, mert lezárul az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat, amelynek fő alapkérdése az, hogy az Európai Egyesült Államok felé haladjunk, vagy pedig visszatérünk a józan észhez, és megmarad az Európai Unió erős a nemzetállamok szövetségeként, ahol demokratikus legitimációval rendelkező vezetők mondják meg, mi legyen a követendő irány.
Borítókép: Kovács István, Kovács Attila (Fotó: Bach Máté)
