Migrációs ügyben hozott fontos döntést az Alkotmánybíróság

Ha az Európai Unió szervei alulteljesítenek az egyes alkotmányos jogok védelme terén, a hazai Alaptörvényre lehet és kell támaszkodni – állapította meg az Alkotmánybíróság. A testület azt is megerősítette: a Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogának védelme az alkotmányos önazonosság részét képezi. A testület ezzel a döntésével a fizikai határzár mellé egy erős jogi határzárat is felépített.

Mrahalom, 2016. februr 22. Magyar rendr figyeli a vajdasgi oldalon tartzkod migrnsokat a magyar-szerb hatron fellltott ideiglenes hatrzrnl, Mrahalom trsgben 2016. februr 22-n. A htvgn 501 hatrsrtt fogtak el a rendrk. MTI Fot: Kelemen Zoltn Gergely Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A vita előzménye, hogy 2020. december 17-én, hogy az Európai Bíróság elmarasztalta Magyarországot amiatt, hogy nem biztosította a menekültügyi eljáráshoz a hozzáférést. Kimondta, hogy a tranzitzónában hazánk jogellenesen tartotta őrizetben a védelmet kérelmezőket, a hatóságok pedig jogsértő módon kísérik a határkerítés túloldalára az illegális migránsokat, nem biztosítva a területen maradás jogát a menedékkérelmek jogerős elbírálásáig. Hogy érzékeltessük, hogy ez milyen terhet és biztonsági kockázatot jelentene, 

tavaly például Magyarországra a jogellenes belépést megkísérlő, döntően papírok nélküli illegális migránsok száma 46.179 fő volt, ennyi embert kellet volna elhelyezni. 

Magyarország az Európai Bíróság döntésére felszámolta a tranzitzónákat. Viszont a magyar hatóságok továbbra sem engedték be automatikusan a migránsokat, hanem arra kérték őket, a szomszéd országok magyar nagykövetségein adják be a menekültügyi kérelmüket. Magyarország minden szomszédja biztonságos országnak számít, senki sem fenyegeti a migránsokat, a bevándorlók beadhatják kérelmüket. Brüsszel szerint azonban a magyar szabályozás és eljárás továbbra sem jó, bírsággal és büntetéssel fenyegetik hazánkat.

A vita valójában arra is rámutat, hogy az uniós, a tömeges migráció előtt meghozott, működésképtelen szabályokat meg kell változtatni. A magyar Alkotmánybíróság mai döntése pedig irányt ad ehhez.

Azt is ki kell emelni, hogy a migráció kapcsán Magyarországon volt egy népszavazás. A referendumon és az azt követő országgyűlési választáson is nyilvánvalóvá tették a magyar emberek, hogy nem támogatják Brüsszel bevándorláspolitikáját.

A migrációs nyomás közben újra fokozódik, látható ez a lengyel határon és a saját déli határainkon is. Egyre többen és többen próbálnak bejutni hazánkba: 2021. január és november között százezer határsértőt fogtak el a magyar hatóságok, míg tavaly ugyanebben az időszakban harmincezret. Ez több mint háromszoros növekedést jelent. Egyre többször fordul elő az is, hogy a migránsok rátámadnak a magyar rendőrökre és katonákra a kerítés túloldaláról. Az elemzések, hírszerzési, felderítési adatok alapján a közeljövőben nem várható a migrációs nyomás enyhülése. Éppen ellenkezőleg, újabb jelentős migrációs válság várható. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)