A magyar kormány nevében az igazságügyi miniszter a bevándorlás ügyében fordult az Alkotmánybírósághoz. Azt kérdezték, mit kell tenni akkor, ha a magyar emberek akarata, a magyar jogszabályok ütköznek a brüsszeli migrációs szabályokkal. Brüsszel véleménye szerint ugyanis az illegális bevándorlóknak joguk van Magyarország területére lépni, és az ország területén tartózkodni, akkor is, ha biztonságos országból érkeznek, és a magyar hatóságok még nem bírálták el a menekültügyi kérelmüket.
A testület döntésével a fizikai határzár mellé egy erős jogi határzárat is felépített.
Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogának védelme az alkotmányos önazonossága részét képezi.
A magyar Alkotmánybíróság döntésében tartózkodott attól, hogy az uniós jogrendet, az európai joggyakorlatot a hazai jogrenddel ütköztesse. A határozat azonban megerősíti a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatot: az uniós csatlakozáskor az alkotmánymódosítás világosan elhatárolta egymástól a tagság és az állami szuverenitás kérdését.