Migrációs ügyben hozott fontos döntést az Alkotmánybíróság

A magyar kormány nevében az igazságügyi miniszter a bevándorlás ügyében fordult az Alkotmánybírósághoz. Azt kérdezték, mit kell tenni akkor, ha a magyar emberek akarata, a magyar jogszabályok ütköznek a brüsszeli migrációs szabályokkal. Brüsszel véleménye szerint ugyanis az illegális bevándorlóknak joguk van Magyarország területére lépni, és az ország területén tartózkodni, akkor is, ha biztonságos országból érkeznek, és a magyar hatóságok még nem bírálták el a menekültügyi kérelmüket. 

A testület döntésével a fizikai határzár mellé egy erős jogi határzárat is felépített. 

Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogának védelme az alkotmányos önazonossága részét képezi.

A magyar Alkotmánybíróság döntésében tartózkodott attól, hogy az uniós jogrendet, az európai joggyakorlatot a hazai jogrenddel ütköztesse. A határozat azonban megerősíti a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatot: az uniós csatlakozáskor az alkotmánymódosítás világosan elhatárolta egymástól a tagság és az állami szuverenitás kérdését.

A vita előzménye, hogy 2020. december 17-én, hogy az Európai Bíróság elmarasztalta Magyarországot amiatt, hogy nem biztosította a menekültügyi eljáráshoz a hozzáférést. Kimondta, hogy a tranzitzónában hazánk jogellenesen tartotta őrizetben a védelmet kérelmezőket, a hatóságok pedig jogsértő módon kísérik a határkerítés túloldalára az illegális migránsokat, nem biztosítva a területen maradás jogát a menedékkérelmek jogerős elbírálásáig. Hogy érzékeltessük, hogy ez milyen terhet és biztonsági kockázatot jelentene, 

tavaly például Magyarországra a jogellenes belépést megkísérlő, döntően papírok nélküli illegális migránsok száma 46.179 fő volt, ennyi embert kellet volna elhelyezni. 

Magyarország az Európai Bíróság döntésére felszámolta a tranzitzónákat. Viszont a magyar hatóságok továbbra sem engedték be automatikusan a migránsokat, hanem arra kérték őket, a szomszéd országok magyar nagykövetségein adják be a menekültügyi kérelmüket. Magyarország minden szomszédja biztonságos országnak számít, senki sem fenyegeti a migránsokat, a bevándorlók beadhatják kérelmüket. Brüsszel szerint azonban a magyar szabályozás és eljárás továbbra sem jó, bírsággal és büntetéssel fenyegetik hazánkat.

A vita valójában arra is rámutat, hogy az uniós, a tömeges migráció előtt meghozott, működésképtelen szabályokat meg kell változtatni. A magyar Alkotmánybíróság mai döntése pedig irányt ad ehhez.

Azt is ki kell emelni, hogy a migráció kapcsán Magyarországon volt egy népszavazás. A referendumon és az azt követő országgyűlési választáson is nyilvánvalóvá tették a magyar emberek, hogy nem támogatják Brüsszel bevándorláspolitikáját.

A migrációs nyomás közben újra fokozódik, látható ez a lengyel határon és a saját déli határainkon is. Egyre többen és többen próbálnak bejutni hazánkba: 2021. január és november között százezer határsértőt fogtak el a magyar hatóságok, míg tavaly ugyanebben az időszakban harmincezret. Ez több mint háromszoros növekedést jelent. Egyre többször fordul elő az is, hogy a migránsok rátámadnak a magyar rendőrökre és katonákra a kerítés túloldaláról. Az elemzések, hírszerzési, felderítési adatok alapján a közeljövőben nem várható a migrációs nyomás enyhülése. Éppen ellenkezőleg, újabb jelentős migrációs válság várható. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)