Varga Judit: Meg kell változtatni a brüsszeli bevándorlási szabályokat

A magyar AB határozata a bevándorlásról szól, semmi másról – írta videójához mellékelt bejegyzésében az igazságügyi miniszter.

Az Alkotmánybíróság egyértelművé tette, hogy jogunk van elutasítani, hogy másokkal éljünk együtt, mint akikkel évszázadok óta közös a sorsunk. 

A migráció nem csupán a szuverenitásunkat és önazonosságunkat veszélyezteti, de emberi jogaink, emberi méltóságunk sérelmét is magában hordozza.

Magyarország továbbra is elkötelezett tagja az Európai Uniónak. Az Alkotmánybíróság mai ítélete világossá tette, hogy mindaddig, amíg a bevándorlásra vonatkozó uniós szabályrendszer érvényesülése hiányos, addig Magyarországnak joga van ezen hatáskör gyakorlásához. Joga van ahhoz, hogy határainak hatékony védelme érdekében kiegészítő, egyedi megoldásokkal a nemzeti szabályokat a valósághoz igazítsa – emelte ki Varga Judit.

Az Alkotmánybíróság döntésével a fizikai határzár mellé épített egy erős jogi kerítést. Ez a vita arra is rámutatott, hogy a brüsszeli bevándorlási szabályokat meg kell változtatni.

A magyar Alkotmánybíróság eljárása nem terjedt ki az uniós jog elsőbbségének a vizsgálatára, és nem irányult az Európai Unió Bírósága ítéletének felülvizsgálatára sem.

A jogi határzárra vonatkozó európai uniós bírósági ítélet végrehajtása kapcsán idén februárban a magyar kormány nevében az Alkotmánybírósághoz fordultam. Az ítéletnek való megfelelés ugyanis alkotmányjogi problémát vetett fel 

– olvasható a bejegyzésben.

Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az Alaptörvény Európa klauzulájának fényében végrehajthat-e Magyarország olyan európai uniós jogi kötelezettséget, amely arra vezethet, hogy a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgár a tagállam területén előre nem meghatározható ideig tartózkodik, és ezáltal ténylegesen az ország népességének részévé válik – írta a tárcavezető.

A jogi és fizikai határzár megalkotásával 2015 óta Magyarország egy hatékony, az országot megvédeni képes rendszert épített ki. Ez azonban nem tetszett Brüsszelnek, és kötelezettségszegési eljárást indított ellenünk. 

Ennek eredményeképpen tavaly decemberben kimondta, hogy a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgárt nem lehet átkísérni a határon, ehelyett menekültügyi vagy kiutasítási eljárást kell lefolytatni.

Hatékony visszafogadás hiányában azonban ennek a gyakorlatban az lenne az eredménye, hogy ezek a jogellenesen itt tartózkodó külföldiek végül az országunkban maradnának. Az ítélet emellett betiltotta a tranzitzónákat is. Magyarország a bíróság döntésére felszámolta a tranzitzónákat. Viszont nem engedjük be automatikusan a migránsokat, hanem arra kérjük őket, hogy a szomszéd országok magyar nagykövetségein adják be a menekültügyi kérelmüket. Elvégre szomszédaink mindannyian biztonságos országnak számítanak, a szomszédos országokban senki sem fenyegeti a migránsokat. Brüsszelnek ez sem jó, bírsággal és büntetéssel fenyegetik Magyarországot! – olvasható az igazságügyi miniszter bejegyzésében.

A közeljövőben nem várható a migrációs nyomás enyhülése, a brüsszeli szabályok pedig, amelyek békeidőben születtek, nem tudják megállítani az illegális bevándorlást.

A magyar Alkotmánybíróság irányt mutat ahhoz, hogyan kellene az európai szabályokat is a valósághoz igazítani, hogy hatékonyan védhessék Európa határait az illegális bevándorlástól – zárta sorait Varga Judit.

Az eredeti bejegyzést itt tekintheti meg: 

Borítókép: Varga Judit (Fotó: Facebook/Képernyőfotó)