Varga Judit: Egyértelmű, hogy mire megy ki a „jogállamisági” játék

– Nem számítottunk kedvező főtanácsnoki véleményre, a folyamatot eddig inkább politikai színezetű nyilatkozatok, mintsem jogi és szakmai szempontok szőtték át – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Magyar Nemzetnek a jogállamisági perben ma ismertetett főtanácsnoki indítványról. A tárcavezető a lapunknak adott interjúban rámutatott: az Európai Parlament és az Európai Bizottság részéről elhangzó nyilatkozatok és nyomásgyakorlás alapján egyértelmű, hogy mire megy ki a játék: a jövő évi magyarországi választás kimenetelét akarják befolyásolni Brüsszelből. „Én ettől óva inteném az uniós intézményeket” – fogalmazott, hozzátéve: a hazánkra zúduló össztűznek politikai az indíttatása és nincs köze a joghoz, emiatt pedig kiemelten fontos, hogy a polgárok az LMBTQ és a migráció kérdésében is kifejezésre juttassák az álláspontjukat.

20200507 budapest varga judit igazsagugy miniszter asszony havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

– Hiteles és önazonos partnerként, csapatjátékosként akarunk jelen lenni Európában, de a magyar társadalom és gazdaság érdekei az elsődlegesek – fogalmazott Varga Judit igazságügyi miniszter a Magyar Nemzetnek azzal kapcsolatban, hogy Luxembourgban ma hozták nyilvánosságra a főtanácsnoki indítványt a magyar és lengyel megsemmisítési kereset ügyében. (Az illetékes főtanácsnok szerint a jogállamisági rendelet nem sért uniós jogot, annak megfelelő a jogalapja és kimeríti a jogbiztonság elvét.) A miniszter az indítvánnyal kapcsolatban fontosnak találta leszögezni, hogy az nem köti az EU Bíróságát, nem feltétlenül irányadó a későbbi ítéletre nézve. – Hangsúlyozom, ez egy jogi vélemény, egy javaslat, ami a szóban forgó jogvita megoldására tesz kísérletet. A bírák csak ezután kezdik a tanácskozást, a kondicionalitásrendeletről szóló ítélet az év végére vagy jövő év legelejére várható. 

Arra a kettősségre is újra rá kell mutatnom, hogy idén márciusban adtuk be magyar és lengyel kormányok megsemmisítési keresetét, és már most, egy éven belül arról beszélünk, hogy mikor jöhet az ítélet. Ezzel szemben a luxembourgi bíróság a Sargentini-szavazás következtében felmerülő, egyszerű eljárásjogi kérdésben közel három év alatt tudott csak dönteni. Pedig jogi szempontból összehasonlíthatatlan a két ügy, most a bírák az EU történetének egyik legbonyolultabb és legösszetettebb kérdésére keresik a választ

– húzta alá a tárcavezető. Az igazságügyi minisztert elmondása szerint nem lepte meg az indítvány tartalma. – Nem számítottunk kedvező főtanácsnoki véleményre, a folyamatot eddig inkább politikai színezetű nyilatkozatok, mintsem jogi és szakmai szempontok szőtték át – emlékeztetett. Véleménye szerint tévesek Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok következtetései. „Olyan pontok is szerepelnek az indokolásában, amelyek egyenesen lopakodó hatáskörbővítést sejtetnek. Kimondja továbbá, hogy a jogállamiság fogalmának önálló jelentése van az uniós jogrendben, és nem lehet a tagállamok nemzeti jogára hagyni annak körülhatárolását. Ez a jogtudomány mai állása szerint egész egyszerűen nem igaz” – rögzítette Varga Judit.

Célkeresztben a magyarországi voksolás

„Csak remélni tudom, hogy a bírák tartózkodnak a magyarországi választásokba való beavatkozástól. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság részéről elhangzó nyilatkozatok és nyomásgyakorlás alapján mindenesetre egyértelmű, hogy mire megy ki a »jogállamisági« játék: a jövő évi választás kimenetelét akarják befolyásolni Brüsszelből. Én ettől óva inteném az uniós intézményeket” – fejtette ki az igazságügyi miniszter, hozzátéve: példaként említhetné akár Helena Dalli esélyegyenlőségi biztos nyilatkozatát, miszerint az LMBTQ-ügyben különutas tagállamokat be kell állítani a sorba, vagy Katarina Barley EP-alelnöknek a magyarok és lengyelek pénzügyi kiéheztetéséről szóló felszólalását. „Ezek a nyilatkozatok a napnál is világosabbak. Ha viszont a jogi fogalmakat és a tényeket nézzük, a jogállamnak nincs egységes modellje. Európában eltérő példákat látunk arra, hogy adott országban van-e alkotmánybíróság, létezik-e a népszavazás intézménye, vagy ki választja a bírákat. A magyar kormány következetesen azt mondja, hogy beszélgethetünk a jogállamiságról egy kölcsönös tiszteleten alapuló, alkotmányos párbeszéd keretében. De nem lehet politikai vélemények alapján ítélkezni, uniós tagállamokat jó vagy rossz tanulónak bélyegezni” – szögezte le.

A tárcavezető szerint a helyzetet az Európai Parlament állampolgári jogi (LIBE) bizottságának magyarországi jogállamisági missziója és annak következtetései szemléltetik a legtisztábban. 

„Adott egy héttagú delegáció, ahol mindössze ketten jobboldali politikusok. Öt balliberális képviselő szerint nincs rendben a jogállamiság Magyarországon, a két konzervatív szerint viszont egészséges demokrácia vagyunk. Kell ennél szembetűnőbb példa arra, hogy ez az egész egy politikai boszorkányüldözés? 

A baloldalnak nem tetszik, hogy Magyarországon konzervatív kormány van hatalmon. Ennek az össztűznek politikai az indíttatása és nincs köze a joghoz” – fogalmazott. Mint arra rámutatott, emiatt az LMBTQ és a migráció kérdésében is fontos, hogy a polgárok kifejezésre juttassák az álláspontjukat. „Kiemelt fontosságú lesz a gyermekvédelmi törvényről szóló népszavazás. Egyedül a magyar emberek dönthetik el, hogy beengedik-e az iskolákba az LMBTQ-aktivistákat – nyomatékosította.

Hibás jogalap, logikai buktatók

Varga Judit kifejezetten szomorúnak találja, hogy a balliberális vezetésű uniós intézmények és a buborékban élő bürokraták a szerződések megkerülésével fogadták el a jogállamisági rendeletet. A miniszter ezzel kapcsolatban emlékeztetett: egy évvel ezelőtt azt Magyarország és Lengyelország támogatása nélkül, minősített többséggel fogadták el az unióban. „A szerződések megkerülésének trükkjét láttuk. Nem véletlen, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás szankciós része a legmagasabb szintre, az állam- és kormányfőkre tartozik és egyhangúságot követel. Itt pedig egy rendeletről beszélünk, ami két tagállam beleegyezése nélkül kapott zöld jelzést” – vélekedett a miniszter, aki szerint jogászként mégis a legszembetűnőbb „hiba”, hogy a jogszabályból hiányzik a normatisztaság. „Olyan kijelentések vannak benne, mint hogy a jogállam elveit sértő tagállamoktól forrásokat vonhatnak el. Egy ügyvéd sem tudna ez alapján keresetlevelet megfogalmazni, hiszen nem körülhatárolt, hogy mikor sérül a jogállamiság, amire aztán a szankció épül” – vélekedett. 

Kérdésünkre, hogy a kormány mikor tervez az Európai Bizottság informális, de már a jogállamisági rendelet égisze alatt íródott levelére válaszolni, a miniszter elmondta: „Az Európai Bizottsággal való adminisztratív jellegű levelezések, információkérések állandók. Mi európai módon, mindig mindenre válaszolunk a rendelkezésre álló időkeretben. Ez most sem lesz másképp.”

Borítókép: Varga Judit (Fotó: Facebook)