Börtönbe juttatták volna Gyárfás Tamást

A Fenyő János meggyilkoltatása miatt zajló per bizonyítási eljárása tanúvallomásokkal folytatódott. Ezúttal Fenyő János és Gyárfás Tamás egykori ügyvédjét hallgatták meg, aki elmondta a kettejük közötti háború részleteit.

A médiavállalkozót 1998. február 11-én végezte ki Jozef Rohác Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

Gyárfás Tamás pere csütörtökön tanúmeghallgatással folytatódott a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint Gyárfás bízta meg Portik Tamás olajmaffiózót Fenyő János médiavállalkozó meg­gyilkoltatásával, amit Jozef Rohác meg is tett 1998-ban. Óvári Győző ügyvéd − aki Fenyő Jánost 1989-től kezdve képviselte jogi ügyekben − tanúvallomásában felidézte: a nagy példányszámú és jól jövedelmező RTV műsorújság kiadói joga 1993-ban került Gyárfás cégétől Fenyő társaságához, a Vico Rt.-hez. A vádirat szerint a két cégvezető között az ügylet azért okozott feszültséget, mert Gyárfás nem tájékoztatta Fenyőt arról, hogy a Magyar Rádió (az újság akkori tulajdonosa) nem hosszabbítaná meg a kiadói jogokra vonatkozó bérleti szerződést. Így a jogokat Fenyő csak egy rövid időre vette meg, miközben abban a hiszemben kötött szerződést, hogy a lapot még három évig kiadhatja.

A vád szerint ez az ügy alapozta meg a Fenyő és Gyárfás közötti konfliktust. Óvári Győző szerint Fenyő akkor is megvette volna az RTV-t, ha tudja, hogy csak egy évre vagy rövidebb időre kapja meg. Végül hiába vette vissza a Magyar Rádió az RTV kiadói jogát, Fenyő olyan konkurenciát hozott létre a Színes RTV-vel, ami szinte azonnal piacvezető lett.

Óvári Győző úgy látja, az igazi konfliktust a Nap TV körüli vita hozta el, aminek a tétje a Nap-kelte című műsorszerkesztési joga volt. Fenyő János csak átmenetileg tudta megszerezni a tévét: Gyárfás végül ki tudta lobbizni a Magyar Televízió vezetésénél, hogy bontsanak szerződést Fenyő cégével és hozzá kerüljenek vissza a szerkesztői jogok.

– Fenyő Jánosban fennmaradt a bosszúvágy gondolata, Gyárfás ellehetetlenítésére törekedett

 – mondta az ügyvéd, aki szerint Fenyő jogászokkal és újságírókkal gyűjtette a terhelő adatokat Gyárfásra. Ekkor kezdett összeállni az a 100-120 oldalas dosszié, amelyben terhelő adatok voltak a médiaproducer-sportmenedzserre nézve, és amelyet Fenyő minden magas rangú politikussal való tárgyalására magával vitt. A Vico Rt.-hez tartozó Népszavában eközben egyre több olyan cikk jelent meg, amelyben le akarták járatni Gyárfást; az írások főként az úszószövetségen belüli botrányokkal és az úgynevezett (első) kaposvári üggyel foglalkoztak. Óvári elmondása szerint 1997-ben egy akkor az adóhatóságnál dolgozó vezető egy páncélszekrény tartalmát mutatta be neki, amelyben két vaskos dosszié volt: az egyikben Gyárfás feljelentései voltak Fenyő János ellen, a másikban Fenyő feljelentései Gyárfás ellen. 

A jogász szerint a hatóságok a vizsgálatok megindítása előtt arra vártak, hogy melyik vállalkozó kerül ki győztesen a harcból.

Amikor Fenyő fülébe jutott, hogy Gyárfás meg akarja szerezni az első magyar kereskedelmi tévécsatorna jogait, közbelépett. A médiaproducer ehhez a Bank Austriától vett volna fel hitelt, ám Fenyő levelet íratott Óvári Győzővel a bank elnökének, amelyben közölték, hogy Gyárfás ellen ebben az időben éppen áfacsalási büntetőügy folyik Kaposváron, és más egyéb ügyeket is említettek. Óvári arról is beszélt, hogy Horn Gyulának milyen szerepe volt a Gyárfás és Fenyő közötti konfliktus hűtésé­ben. Fenyő egy prezentációval kereste meg a miniszterelnököt, amelyben egy modellt vázolt fel, amivel nyereségessé tudta volna tenni a köztévé második csatornáját. Horn viszont azt mondta, hogy addig semmi nem lehet Fenyő ötletéből, amíg ki nem békül Gyárfással. Óvári szerint a miniszterelnök azért próbált beavatkozni a konfliktusba, mert mindkét vállalkozó az akkori MSZP-nek és a kormánynak nagyon fontos médiumokat tulajdonolt.

A Nap TV miatti háború 1996. október 11-én Gyárfásnak kedvező bírósági ítélettel zárult, majd Fenyő és Gyárfás békét kötött; az erről szóló dokumentumot ügyvédeik írták alá. Gyárfás Tamás védekezése szerint ezt köve­tően az ő részéről nem maradt harag Fenyő iránt, így megöletni sem állt érdekében, nem is tett ilyet.

Óvári Győző elmondta: Fenyő János nem gondolta komolyan a dokumentumot, azt csak egy olyan írásnak tekintette, amit prezentálhat Horn Gyulának. Fenyő továbbra is gyűjtögette azokat a történeteket, amelyekkel le akarta járatni Gyárfást, és a bosszúról sem tett le. – Nem voltunk elég hatékonyak Gyárfás úr börtönbe juttatásához, pedig mindent megpróbáltunk – jelentette ki az ügyvéd.