A jogász szerint a hatóságok a vizsgálatok megindítása előtt arra vártak, hogy melyik vállalkozó kerül ki győztesen a harcból.
Amikor Fenyő fülébe jutott, hogy Gyárfás meg akarja szerezni az első magyar kereskedelmi tévécsatorna jogait, közbelépett. A médiaproducer ehhez a Bank Austriától vett volna fel hitelt, ám Fenyő levelet íratott Óvári Győzővel a bank elnökének, amelyben közölték, hogy Gyárfás ellen ebben az időben éppen áfacsalási büntetőügy folyik Kaposváron, és más egyéb ügyeket is említettek. Óvári arról is beszélt, hogy Horn Gyulának milyen szerepe volt a Gyárfás és Fenyő közötti konfliktus hűtésében. Fenyő egy prezentációval kereste meg a miniszterelnököt, amelyben egy modellt vázolt fel, amivel nyereségessé tudta volna tenni a köztévé második csatornáját. Horn viszont azt mondta, hogy addig semmi nem lehet Fenyő ötletéből, amíg ki nem békül Gyárfással. Óvári szerint a miniszterelnök azért próbált beavatkozni a konfliktusba, mert mindkét vállalkozó az akkori MSZP-nek és a kormánynak nagyon fontos médiumokat tulajdonolt.
A Nap TV miatti háború 1996. október 11-én Gyárfásnak kedvező bírósági ítélettel zárult, majd Fenyő és Gyárfás békét kötött; az erről szóló dokumentumot ügyvédeik írták alá. Gyárfás Tamás védekezése szerint ezt követően az ő részéről nem maradt harag Fenyő iránt, így megöletni sem állt érdekében, nem is tett ilyet.
Óvári Győző elmondta: Fenyő János nem gondolta komolyan a dokumentumot, azt csak egy olyan írásnak tekintette, amit prezentálhat Horn Gyulának. Fenyő továbbra is gyűjtögette azokat a történeteket, amelyekkel le akarta járatni Gyárfást, és a bosszúról sem tett le. – Nem voltunk elég hatékonyak Gyárfás úr börtönbe juttatásához, pedig mindent megpróbáltunk – jelentette ki az ügyvéd.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!